Főoldal / Szalézi világ / Brazília - Két új Isten szolgája a Szalézi Családban
Brazília - Két új Isten szolgája a Szalézi Családban
2016-11-22 Kedd | #Szalézi világ | KIEMELT | ARCHIVÁLT
misszió • DélAmerika • vértanú •
A Szalézi Család ünnepén 2016. november 15-én, Campo Grandéban, Brazíliában Pierluigi Cameroni, a szalézi rend posztulátora hivatalosan is bemutatta Rudolf Lunkenbein szalézi misszionárius (1939-1976) és Simão Cristino Koge Kudugodu világi (Simão Bororo 1937-1976) esetét, kérve Protogenes Luftot, Barra do Garças (Mato Grosso) püspökét, hogy nyissa meg a vértanúság igazolására irányuló egyházmegyei eljárást.
A szertartás ünneplését a misszió udvarában kezdték, ahol 1976. július 15-én a két gyilkosság lezajlott. Ezután a jelenlevők beléptek a Jézus Szíve plébániatemplomba. A szentmisén, amelyen a vice-posztulátor, Paulo Eduardo Jacomo elnökölt, hivatalosan is bemutatták a mártírhalálok kivizsgálására irányuló egyházmegyei vizsgálat megindítása iránti kérelmet Barra do Garças általános helynökének, José Cândido da Silvának.
Gildasio Mendes dos Santos tartományfőnök és tanácsa is részt vett az ünnepségen, számos szalézi szerzetessel, a Segítő Szűz Mária Leányaival, a szalézi munkatársakkal, az ADMA tagjaival és a fiatalokkal. A bororo őslakosok is jelen voltak, köztük olyanok is, akik még személyesen ismerték Lunkenbein atyát és Simãót.
Rudolf Lunkenbein 1939. április 1-jén született Döringstadtban, Németországban. Olvasta a szalézi kiadványokat, és ez felkeltette benne a vágyat, hogy misszionárius legyen. Brazíliába küldték, Meruri misszióba, ahol 1965-ig maradt. Németországban szentelték pappá 1969. június 29-én. Papi jelmondata: „Azért jöttem, hogy szolgálják, és hogy életem adjam.” Szentelése után visszatért Meruriban, ahol a bororo indiánok szeretettel fogadták, és a „Koge Ekureu” (Aranyhal) nevet adták neki. 1972-ben részt vett a Bennszülött Missziós Tanács (CIMI) alapításában és harcolt a bennszülött rezervátumok védelméért. 1976. július 15-én megölték a szalézi misszió udvarában.
Simão Bororo Meruriban született 1937. október 27-én és november 7-én keresztelték meg. Tagja volt a bororók csoportjának, akik elkísérték a szalézi misszionáriusokat a xavantes indiánok között alapított első misszióba, a Szt. Teréz misszióba (1957-1958). Segített fölépíteni az első téglaházat a bororo családoknak Meruriban (1962-1964), a kőműves munka szakértője lett és az életét ennek a szakmának szentelte. Halálosan megsebesült, amikor kísérletet tett arra, hogy megvédje Lunkenbein atya életét 1976. július 15-én. A halála előtt megbocsátott gyilkosainak.
ANS-Campo Grande/Szaléziak.HU
