Főoldal / Szalézi világ / Horvátország - A háború sebei és a szalézi remények
Horvátország - A háború sebei és a szalézi remények
2017-03-07 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
interjú • Horvátország • Európa •
A szaléziak már 1914 óta jelen vannak Horvátországban. Az országban jelentős változások voltak tapasztalhatóak ebben az időszakban: a diktatúra, a függetlenségi háború, és így tovább. Egy fiatal szerzetes ad áttekintést a szaléziak jelenlegi helyzetéről az országban.
Goran Antunovic, 32 éves szalézi atya Rijekában (Fiume) dolgozik. A közép-boszniai Zavidovićiban született 1984-ben, a filozófiát Rómában, a teológiát Torinóban végezte el. 2012-ben szentelték pappá a horvát fővárosban, Zagrebban.
Le tudná írni a tartományt?
Körülbelül 115-en vagyunk szaléziak, köztük negyven fiatal formációban. Jelenleg 11 szalézi ház van Horvátországban, plusz még egy Žepčén, Boszniában, ami 1995-ben alakult.
Milyen tevékenységeket folytatnak a szaléziak?
Mi főleg plébániákon és oratóriumokban dolgozunk, de van két nagy iskolánk is, egy hagyományos és egy sportiskola. Žepčén van egy középiskolánk és egy szakiskolánk. Van néhány diákotthonunk is. Az alaptevékenységeink közé tartoznak kétségtelenül a nyári táborok. Minden közösség szervez táborokat a nyári szünetben, és az elmúlt évben a résztvevők száma nagyon felszökött: 300-500 fiatal volt mindenhol. Mi vagyunk az egyetlenek, akik ezt a fajta tevékenységet kínálják.
Milyen a hitélet Horvátországban?
Az emberek jártak templomba a kommunizmus alatt is és titokban gyakorolták a hitüket. (...) Amikor eljött a szabadság, egy kicsit nyugodtabb lett a vallásgyakorlat, de a családokban a gyermekek keresztény módon nevelkednek és tudatában vannak annak, hogy a hit a fontos. Jelen van egy nagyon erős lelki érzék, és az emberek igyekeznek, hogy előrébb jussanak a hitük útján: nem akarnak hinni csak azért, mert ez hagyomány. Minden szalézi közösségnek van egy ima-csoportja, mintegy 60-90 ember, akikkel minden kedden találkozunk.
Milyen a szaléziak befolyása az országban?
A háború vége óta növekedés tapasztalható a szalézi jelenlét terén, és az ország kezd megismerni minket. A szaléziak kijöttek a sekrestyéből, oktatási tevékenységeket folytatnak és felkínálják a szalézi lelkiséget az ország fiataljainak. Vannak szalézi papok az iskolákban és a börtönökben is. Vezetnek nyári táborokat, zarándoklatokat, lelkigyakorlatokat, és így tovább. Don Bosco ereklyéjének látogatása sok lelki gyümölcsöt hozott. A püspökök elismerik jelenlétünk gazdagságát, és számítanak ránk, hogy újra felébresztjük a hitet a fiatalok körében.
Mi jelenti a kihívást a szerzetesek számára ma Horvátországban?
Hogy segítsék a fiatalokat megőrizni hitük ajándékát, és segítsék őket útjukon, mint hívők. A háború következményei még mindig érezhetőek, de azért vagyunk itt, hogy segítsünk. A fiatalok saját maguk választhatják a keresztény életet egy társadalomban, amelyet egyre inkább befolyásolnak a fogyasztói értékek.
ANS – Rijeka/Szaléziak.HU