Főoldal / Magyar Tartomány / Az újpest-megyeri Nagyboldogasszony Plébánia és a Krisztus Király-templom
Az újpest-megyeri Nagyboldogasszony Plébánia és a Krisztus Király-templom
2022-07-09 Szombat | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
A nehéz üldöztetés idején ha nem is nyíltan, de titokban Újpesten tovább működtek a szaléziak. Így nem csoda, hogy amikor ismét megindulhatott a szerzetesi élet, Újpesten megjelentek a szaléziak. Mivel intézeteinket nem kaphatták azonnal vissza, Marosi Izidor váci püspök felajánlotta a szaléziaknak a Megyeri úti plébániát Újpesten, akik 1991 augusztusában át is vették a plébánia vezetését Tóth János plébánostól, aki Vácra költözött. A szabaddá vált plébániára előbb Dobis Ervin atya költözött, majd Szikszay Sándor atya átvette a plébánia vezetését.
Újjá kellett szervezni mindent. A hívek először kétkedve fogadtak, majd amikor látták, hoyg teljes elánnal kezdjük az ifjúsági munkát, örömmel támogatták munkánkat. 1991-ben áttette ide székhelyét a tartományfőnökség is, így kiemelt hely lett az Újpest-megyeri plébánia.
Bár megfelelő helyiségek álltak rendelkezésre, de mindez elhanyagolt állapotban volt. Megkezdődött az építkezés, az ifjúsági helyiségek kialakítása. Megindult az oratórium egy szalézi kispap vezetésével. 1992-ben a szaléziak megkapták a volt "pártházat" is, és miután felújítottuk, szép ifjúsági munka indult meg.
1991–2002 között itt működött a szalézi tartományfőnökség. A tartományfőnök Havasi József atya volt, helyettese pedig Dauner János atya, aki egyúttal az Egyetemi Templom Don Bosco Kórusának igazgatója, így a Központi Szemináriumból ide költözött a Don Bosco Kórus is. Több mint száz fiatal énekelt és zenélt, és tette széppé a vasárnapi istentiszteleteket. Egyhamar négy szalézi atya és egy kispap tevékenykedett itt. 1991. december 8-án meghívtuk a pápai nuncius urat, hogy velünk ünnepeljen.
A további években több püspök atya mutatott be itt szentmise áldozatot. Szikszay Sándor atya idején felújították a templom belsejét, utóda, Tarjányi Ferenc atya idejében pedig a templom külseje lett felújítva. Tarjányi atyát Baji János atya, Vendrey Gábor atya, majd Hartai Gábor atya követte. Az itt működő szalézi atyák fő tevékenysége mindig az ifjúsági munka volt.
2002-ben a tartományfőnökség elköltözött a plébániáról.
A templom (420 m2) kifestése és restaurálása 1993-ban történt. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. Templomunk széppé tétele elsődleges tevékenység volt. Megújult a fűtés, a berendezés, ablakcsere és a templom szigetelése is megtörtént. Kedves buzgó hívek látogatják, akik szeretik a templomot, a fiatalok pedig örömmel látogatják az oratóriumot. Az itt élő szaléziak pedig minden erejükkel azon dolgoznak, hogy előbbre vigyék az egyházközség életét.
A legújabb felújítások Hartai Gábor atya plébánossága alatt történtek, amikor felújították az alagsori oratóriumi helyiségeket és az udvart, ahol folyamatos, aktív animátori közösség várja a fiatalokat és fellendülőben van a cserkészélet is.
A templom
A Krisztus Király-templom egyhajós, az Aschner Lipót tér (korábban Tomori u.) – Megyeri út – Fóti út közötti, zárt telken épült, bejárata a térről nyílik. A falsíkból előreugró kis előtér kapujához néhány lépcső vezet fel, innét szárnyas üvegajtó nyílik a hajóba. A bejárat felett karzat, a templomhajó bal oldalán kétszintes, zárt folyosó készült, a jobb oldali 6 ablak a Megyeri út felé néz. A szentély közvetlenül csatlakozik a zárda hátsó szárnyához. A nővérek oratóriuma mögötte volt, és egy kicsiny papi öltöző a hajóból nyílt.
A harmincas években szokásos kőbeton alapokra téglafalak épültek. A teljes területen kialakított alagsor felett acélgerendás poroszsüveg, a templomhajó felett vasbeton gerendás födém készült. Az álboltozatok íves formáit függesztett rabic szerkezettel alakították ki. A nyeregtető fa ácsszerkezetű, szürke palafedéssel. A vakolt homlokzatokat nemesen egyszerű párkányok és nyíláskeretek díszítik, a párkányokat és a bejárati oldal háromszögű timpanonjait gótikus motívumok gazdagítják. A kapu felett a karmelita nővérek domborműves címere, a felső falfülkében Jézus Szíve-szobor látható, a timpanonon vörösréz kereszt van.
A harangtorony utólagos hozzáépítése 1933-ban történt. Az 1934. május 6-án elhelyezett három harangot Angelo Rotta pápai nuncius áldotta meg. A 300 kg-os Jézus Szíve-harang és a 200 kg-os – Balogh Antal és neje által adományozott – Magyarország Védasszonya-harang Szlezák László műhelyében készült, a volt zárdakápolna 80 kg-os kis harangját 1913-ban Kisgejőtzön készítette Egry Ferenc.
A főoltáron Krisztus Király, két oldalán a Szűzanya és Avilai Szent Teréz, a mellékoltárokon a Boldogasszony, illetve Szent József szobra látható. Neogótikus, fafaragású, festett alkotások, valószínűleg Hollandiából származnak. Az oldalhomlokzaton 1928-ig csak két színes ablak készült el: Avilai Szent Teréz és Szent Mihály alakjával. A berendezés 4 üléses, szép kivitelű padokból – láthatólag később egészítették ki 24 darabra –, két gyóntatószékből és néhány igénytelen szoborból állt. A karzaton lábpedálos harmónium működött.
A zárdakápolna alkalmassá tétele plébániatemplom céljára csak 1955 után kezdődött és fokozatosan, sokak fáradozása, lelkes munkája során alakult ki. A templombelső 1955–1957 közötti bővítése Márk Lajos plébánosnak köszönhető. A főoltár mögött megnyitott oratórium alapterületének felével a szentélyt bővítették, mögötte nagy sekrestye létesült. A kétszintes oldalfolyosó megnyitásával a templomhajó bővült, nyitottabbá vált, a karzatra külön feljáratot készítettek. Az átalakítást Fábián István építészmérnök, az elektromos hálózatot Németh László villamosmérnök tervezte, a kivitelezést Somogyi László építési vállalkozó irányította. A megújult templomot 1957. december 15-én áldotta meg Kovács Vince váci püspöki helynök. 1958-ban téglakerítéssel kellett elválasztani az állami intézettől.
1960–1961-ben Böszörményi János festő-restaurátor, Bischoff Károly szobafestőmester és Pellei Sándor vállalkozó közreműködésével kifestették a templomot, a mellékoltárok fölé al secco technikával festett, hatalmas angyalalakok készültek. Mindkét oldalra kovácsoltvas falikarok, az ablakok alá kovácsoltvas keretbe helyezett, festett gipsz domborműves keresztúti stációk kerültek. 1961. augusztus 27-én Kovács Vince ismét megáldotta a templomot. 1963-ban az alagsort tatarozták, a szénfűtéses kazánokat eladták, helyette Mekalor olajkályhákat állítottak be.
A gyóntatószékek és a templomi padok felújítása és 24 db-ra való kiegészítése, a Máriahegyi János által készített műkő keresztelőkút elhelyezése 1966–1967-ben történt.
1968 után Mohay Attila iparművész a négy sima oldalablakba figurális, színes üvegezést készített, Mária Mennybevétele, Szent István király, a Karmeliták Királynője, Szent János alakjaival. 1972-ben készült el a karzat Szent Cecília-ablaka.
Pellei Sándor vállalkozó és Gyura Gergely bádogosmester 1971–1973 között külső tatarozást végzett. Wohlmuth Gusztáv restaurálta a főoltárt, a harmóniumot elektromos fúvóberendezéssel látták el, a harangok működtetését automatizálták.
Tóth János plébános 1974-ben az új liturgikus előírások szerinti szembemiséző oltár, ambo és sedilia elhelyezésével átalakíttatta a szentélyt. Az oltárok részére kétlépcsős, parkettázott pódium készült, az áldoztatórács megszűnt. A főoltárt a hátsó falhoz helyezték át (elbontották), így a szembemiséző oltár közvetlen kapcsolatba került a főhajóval.
A mellékoltárok menzáit eltávolították, dekorációként maradtak meg a szentély két oldalán.
A templomhoz eredetileg egyetlen további helyiség sem tartozott. Az államosított zárdából igénybe vehető 3 helyiséget 1957-ben hivatalosan kijelölték, de csak 1974-ben adták át. Teljes belső tatarozás után a plébánia és papjai ekkor költözhettek ide. A plébánia bejárata a templom bal oldalán lévő lépcsőházba nyílik. Az emeleten lelkészlakásokat, az alagsorban konyhát, ebédlőt, mellékhelyiségeket alakítottak ki a korábban használt néhány helyiség mellett. Az alagsorhoz külön lejárat is létesült. Később a templom és a hittantermek fűtésére hőtárolós elektromos kályhákat szereztek be. A toronytető javítására 1981–1983 között került sor.
A Váci Egyházmegyétől 1993-ban került át a plébánia az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez.
Szikszay Sándor szalézi szerzetes, plébániai kormányzó végeztette el az ismét felújításra szoruló templombelső helyreállítását, ekkor alakították ki a templombelső mai képét. A költségekhez a szalézi rend, a Kirche in Not segélyszervezet és Újpest Polgármesteri Hivatala is hozzájárult. A főoltárt a szentély gótikus vonalú festése és egy csekély kiemelés ismét hangsúlyozottabbá tette, a mellékoltárok fölé festett, nem odaillő angyalokat eltávolították. Az újrafestés Tildi Béla főiskolai tanár, a gipszdíszítések Laki Péter munkáját dicsérik. A mennyezeti lámpákat leszerelték, a világítást halogén lámpákkal modernizálták, a bejárat mellett gyóntatófülke épült. Néhány gipszszobrot az alsó folyosóra helyeztek. Az oldalhajót ma Lisieux-i Szent Teréz kedves alakja és Don Bosco keményfából faragott szobra díszíti.
Az 1974-ben beszerzett Hammond orgona helyére Skultéty Demjén szalézi atya saját építésű kétmanuálos, 16 regiszteres kúpládás saját orgonája került, melyet a templomnak ajándékozott, amiről emléktábla is tanúskodik. A BKM Orgonaüzem állította fel, szekrényt és új homlokzati sípokat készített hozzá.
A templomot átalakítása után Paskai László bíboros áldotta meg. Külső felújításra 2000 után került sor, amikor Tarjányi Ferenc volt a plébános. A templom stílusához illő, új téglakerítés épült, rendbe hozták a harangokat. Miksa Bálint Irgalmas Jézust ábrázoló festményét egy hívő adományozta a templomnak 2003-ban, ezt festett fakeretben a bejárat mellé helyezték el.
Forrás: https://www.esztergomi-ersekseg.hu/ Szalézi Értesítő
