Míg sok gyereket megkérdőjeleznek a Mikulás létezésébe vetett hitük miatt, egyes történészek még annak a személynek a létezésében sem hisznek, akire a Mikulás alapul.
Szent Miklóssal az a baj, hogy egyetlen egy korabeli írásos dokumentum sem igazolja a létezését. Minden, amit Szent Miklósról tudunk, a halála után keletkezett legendákból származik.
A Szent Miklós Központ szerint "a myrai püspök első hagiográfiája, amelyet egy egyébként ismeretlen Mihály archimandrita írt, 700 körülre datálható, körülbelül három és fél évszázaddal a szent földi létezésének vége után."
Már ez a tény is arra készteti a történészeket, hogy kijelentsék: Szent Miklós csak legenda volt.
Egyenrangú bizonyíték más történelmi személyiségekkel szemben
Ez azonban ugyanannyi idő, mint amennyi "elválasztja Nagy Sándort fő életrajzíróitól".
A szóbeli történelem az egyén élete továbbadásának elterjedt, gyakori módja volt, amint azt maga a Biblia is jól mutatja, amelyet évtizedekkel, sőt évszázadokkal azután írtak le, hogy a benne leírt események megtörténtek.
Az elmúlt években a régészetben sok munkát végeztek, hogy megerősítsék Szent Miklós életének lényeges tényeit.
Bár a Szent Miklósról szóló legendák közül sok rendkívüli eseményeket és csodákat tartalmaz, ez nem jelenti azt, hogy maga az ember ne létezett volna.
A korai keresztények gyakran használtak történeteket, hogy a lelki igazságokat elmeséljék és hogy jobban megmagyarázzák egy szent életét.
Ráadásul Szent Miklós áhítatos kultusza csak néhány évszázaddal halála után alakult ki és honosodott meg szilárdan, ami arra utal, hogy már régóta kérték közbenjárását.
A Katolikus Egyház ma is hisz Szent Miklós létezésében, és megerősíti jelenlétét, hogy a mennyben napi szinten közbenjár értünk.
Ilyen volt a Mikulás arca?
Egy angol egyetem a modern technológia segítségével a földi maradványai alapján digitálisan előállította Myrai Szent Miklós arcát. Ezt tartják a szent „legvalósághűbb” ábrázolásának.
A BBC jelentése szerint a rekonstrukciót az angliai Liverpool John Moores Egyetem Face Labja fejezte be. A projektet Caroline Wilkinson professzor felügyelte, aki megjegyezte, hogy a folyamat az összes rendelkezésre álló történelmileg kapcsolódó anyagot felhasználta a befejezéshez. Ide tartoztak a szent ereklyéi és maradványai is, amelyek az olasz Bari katedrálisában találhatók.
Püspöki ideje alatt Miklós hírnevet szerzett a titkos ajándékozásról. Köztudott volt róla, hogy a városban mászkált, és pénzérméket rakott a cipőkbe, amelyeket az emberek a házon kívül hagytak. A CNA megjegyzi, hogy nagylelkűsége túlmutat az egyes érméken. Az egyik legenda szerint a szent aranyérmékkel teli zacskót dobott be egy ház nyitott ablakán, hogy segítsen megóvni három nővért attól, hogy rabszolgának adják el őket.
Az arcrekonstrukció egyik legfigyelemreméltóbb része a szent aszimmetrikus orra. Életének egy pontján Szent Miklós orra az arca jobb oldala felé tört el. A törés a maradványokon még mindig érezhető volt, ami még pontosabb képet tett lehetővé.
Bár nem ismert, hogyan törte el az orrát, Szent Miklós tettei közül néhány arra utal, hogy egy kissé verekedős lehetett. A legenda szerint a 325-ös niceai zsinaton Szent Miklóst feldühítette az eretnek Arius, és arcon ütötte. Egyes beszámolók szerint Szent Miklós zárt ököllel ütötte meg Ariust. Ez az eset a Szent Miklósról készült ortodox ikonok kedvelt témája.
aleteia.org/Szaléziak.HU
