Főoldal / Szalézi világ / Don Bosco, a mesemondó: miért használt narratívákat a fiatalok nevelésére
Don Bosco, a mesemondó: miért használt narratívákat a fiatalok nevelésére
2022-03-01 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
történet • kommunikáció • Don Bosco •
Gildasio Mendes atya, a tömegtájékoztatásért felelős főtanácsos tíz cikke közül ez az ötödik, amely a „Don Bosco, a digitális és virtuális valóság” témát kívánja feltárni. Ebben a hónapban a hangsúly Don Boscón, a mesemondón van, és azon, miért használt narratívákat a fiatalok oktatására.
Bosco Szent János nagyszerű mesemondó volt!
Akár a gyermekkoráról, akár az álmairól beszélt, akár az életrajzát írta meg valamelyiknek a fiai közül, tudta, hogyan kell a történeteket úgyelmesélni, hogy megérintse az emberek szívét és elméjét.
A virtuális és digitális világban a narratívák nagyon fontos szerepet játszanak. Mondhatnánk, hogy a közösségi média a narratívákról szól. Az emberek szeretnek írni és elmesélni a napi történéseket, és rövid narratívák formájában teszik közzé azokat.
A digitális és virtuális kommunikáció világában az újságírás és a televíziózás nagyon is a narratívákról szól. A beszélgető- és valóságshow-k történetek alapján készülnek. A filmek és sok zenei szöveg narratíva formájában készült.
Miért szeretjük elmesélni történeteinket?
A művészet szempontjából a történet narratív módon történő elmesélése a kommunikáció nagyon hatékony és erőteljes módja. Megvan benne az a varázslat, hogy felkeltse a figyelmet, és bevonja az embereket a történet cselekményébe. A narratívának köze van ahhoz, hogy elmerüljünk a történetben.
De mi is az a narratíva?
Etimológiailag a szó a latin narrare (=elmond) kifejezésből ered: narratív, azaz elbeszélésre alkalmas; elmondani, elbeszélni, elmagyarázni, elmesélni.
A narratíva egy kommunikációs mód, amelyet az jellemez, hogy a dolgokról és tapasztalatokról beszélünk leveleken, történeteken, irodalmi műveken, meséken keresztül, üzenetet közvetítünk képek, metaforák, mitikus, vallási és kulturális elemek segítségével.
A történetmesélés az egyszerű, emberi nyelvezetű, vizuális képzeteket részesíti előnyben, amelyek megérintik az olvasók vagy hallgatók képzeletbeli, kognitív és érzelmi aspektusait, hogy bevonják őket a cselekménybe és az elmesélt történetbe. Megvan az ereje, hogy mentálisan és érzelmileg különböző helyekre és időkbe vigyen el bennünket.
Igaz az, hogy a narratívák megérintik az emberek szívét és képzeletét. Megvan bennük az a varázslat, hogy élénken bevonjanak minket a cselekménybe a történet elején, közepén és végén! Megérintik a képzeletet, és aktívvá tesznek bennünket a kommunikáció folyamatában.
De mi teszi igazán vonzóvá és meggyőzővé?
A narratívákhoz igazság kell! Az emberekről szóló narratívákban és történetekben az egyik alapvető szempont azok számára, akik leírják vagy elbeszélik, a narratívák valódisága, következetessége.
A jó elbeszélés megkívánja a narrátortól a koherenciát aközött, amit elmond, hisz és érez, oly módon, hogy mindez a kommunikáció során egy egésszé váljon. Mindezeket a szempontokat össze kell hangolni a narrátor szavaival, arckifejezéseivel és érzelmeivel.
Ezért a narratíva nem csak a stílusról szól! Ez mindenekelőtt az igazságról szól, önmagunkkal kapcsolatos, és annak a koherenciájával, amit kimondunk és teszünk.
Amikor elmesélünk egy élményt, amit megéltünk, akkor verbalizáljuk érzéseinket, kifejezzük belső indítékainkat, és ezáltal válunk azzá, akik vagyunk azzal, hogy történeteket mesélünk el arról, amit érzünk, amiben hiszünk és amit tapasztalunk. A narratívák nyitott ajtók, amelyeken keresztül kifejezhetjük magunkat.
Az egyik legfontosabb dolog a narratívában, hogy hiszünk a saját történeteinkben, abban, amit mondunk, összhangban vagyunk történeteink narratívájával.
De milyen történetek?
Amikor történeteink valóban koherensek a mély énünkkel, és a legjobbat adják önmagunkból.
Például, amikor olyan nehéz élethelyzetekkel nézünk szembe, amelyek komoly kihívást jelentenek, mint egy betegség, egy szeretett személy elvesztése, egy munkahely elvesztése, egy nagy egzisztenciális válság, akkor ez a mély énünk, a túlélés ösztöne, a belső erőnk, amely megvéd minket a fenyegetésektől. Ha hittel, szeretettel és kitartással nézünk szembe ezekkel a kihívásokkal, építjük igaz üzenetünket. Azzal, hogy szembenézünk az élet valódi tapasztalataival, kifejezzük legmélyebb értékeinket és a magunk legjobb részét.
A narratíva a valós életről és értelmes élményekről szól!
Ebből a perspektívából, amikor megvizsgáljuk Don Bosco gyermek- és serdülőkorában átélt veszteségeit, azt látjuk, hogy ezek mély befolyást gyakoroltak arra, hogy mély hitet és hiteles attitűdöt alakítsanak ki benne az érzéseivel kapcsolatban, valamint a bátorságot, hogy szembenézzen a viszontagságokkal és értelmezze Isten jelenlétét az életében.
Don Bosco egész életében hitelesen és igaz módon élte meg örömeit és bánatait! Mivel hiteles és igaz volt az életében, tudta, hogyan lehet emberi spirituális referenciapont sok ember számára.
Don Bosco nagyon magabiztos volt akkor, amikor megosztotta történeteit és álmait a szaléziakkal és a fiaival. De van még valami nagyon fontos abban, ahogy Don Bosco formálta narratíváit: a hit által!!! Történeteit, álmait, írásait Istenbe és Jézus anyjába vetett mély hittel tolmácsolta.
A narratíváknak köze van a szeretet és a mások iránti törődés tanúságtételéhez is. Don Bosco olyan történeteket mesélt el, amelyeket a fiatalok iránti erős és hűséges szeretete jellemez: közöttük lenni, elbűvölni őket, szeretni őket, a legjobbat követelni tőlük, érzelmi kötelékeket teremteni, kihívásokat állítani eléjük, együtt dolgozni, bekapcsolódni a hitéletbe, oktató és művészeti tevékenységekbe.
Don Bosco megtanulta, hogyan kell elmesélnie saját tapasztalatait, és rájött, hogy mennyire fontos elmesélni mások életét.
Don Bosco három történelmi elbeszélést és életrajzot írt: Comollo (1844); Magone (1861) és Besucco (1864) narratíváit. Ezekben az írásokban intelligens és kreatív módon használta fel fiataljai történeteit.
Életek narratívái! A tanúságtételek elbeszélése! Életrajz, mint történetmesélés!
A digitális technológia és a virtuális kommunikáció határozottan megváltoztatta azt, ahogyan a közösségi médián, az interneten és a mesterséges intelligencián keresztül viszonyulunk egymáshoz.
Az emberi lények továbbra is tartalmakat hoznak létre, információkat hoznak létre, híreket küldenek és hihetetlen globális emberi hálózatokat építenek ki.
Ezekben a kommunikációs forgatókönyvekben a narratívák továbbra is nagy szerepet játszanak, mert mindannyian szeretünk jó történeteket hallgatni!
ANS-Róma/Szaléziak.HU
