Don Boscóval Rómában. Don Bosco első római útjának krónikája -2.
2025-07-09 Ma | #Aktuális
Don Bosco • Róma • zarándoklat •
Don Bosco először 1858-ban, február 18. és április 16. között járt Rómában a huszonegy éves Michele Rua klerikus(papnövendék) kíséretében. Négy évvel korábban az Egyház egy rendkívüli, hathónapos jubileumot ünnepelt, amelyet a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetése (1854. december 8.) alkalmából hívtak össze. Don Bosco megragadta az alkalmat, hogy kiadja a „Jubileum és áhítatos gyakorlatok templomlátogatáshoz” című kötetet. Csatlakozzunk lélekben Don Boscóhoz, és hagyjuk, hogy magával ragadjon buzgalma és lelkesedése, és vele együtt újítsuk meg hitünket!
Szünet a lovaknak
Palónál a kocsis egy óra szabadságot adott az utazóknak, hogy legyen idejük felfrissíteni a lovakat. Mi ezt arra használtuk ki, hogy elszaladjunk a közeli fogadóba, hogy csillapítsuk az éhségünket. A zűrzavar miatt majdnem elfelejtettünk enni. Péntek dél óta csak egy csésze tejeskávét ittam. A szendvicsek köré gyűltünk, és megettünk, vagyis inkább felfaltunk mindent. Amikor láttam, hogy a pincér kimerült és sápadt, megkérdeztem tőle, mi a baj.
– Hónapok óta kínoz a láz – válaszolta. Erre én eljátszottam a jó orvos szerepét:
– Bízza rám, felírok egy orvosságot, ami örökre elűzi a lázat. Csak bízzon Istenben és Szent Lajosban. Fogtam egy darab papírt egy ceruzával, megírtam a receptemet, és azt javasoltam neki, hogy vigye el egy gyógyszerészhez. Magán kívül volt az örömtől, és nem tudván, hogyan fejezhetné ki jobban a háláját, folyamatosan csókolgatta a kezem, és Ruáét is meg akarta csókolni, aki szerénységből nem engedte meg neki.
A találkozás egy pápai rendőrtiszttel is kellemes volt. Azt hitte, ismer engem, és én is azt hittem, hogy ismerem őt, ezért mindketten nagy örömmel üdvözöltük egymást. Amikor rájöttünk a félreértésre, a barátság, a jóakarat és a tisztelet kifejezése folytatódott. Hogy örömet szerezzek neki, meg kellett engednem, hogy fizessen egy csésze kávét, és felajánlottam neki egy kis pohár rumot. Aztán, miután megkért, hogy hagyjak neki valami emléktárgyat, átadtam neki egy Gonzaga Szent Alajos érmet. Ennek a derék tisztnek a neve Pedrocchi volt.
A pápák városában
Visszatérve a kocsiba gyorsabban haladtunk, inkább a vágytól vezérelve, mint a lovak lábától, minden pillanatban úgy tűnt nekünk, mintha Rómában lennénk. Ahogy leszállt az est, valahányszor megpillantottunk egy bokrot vagy növényt a távolban, Rua azonnal felkiáltott:
– Ott van a Szent Péter kupolája. Azonban ahhoz, hogy odaérjünk, este fél tizenegyig kellett utaznunk, és mivel már éjszaka volt, nem láthattunk részleteket. Viszont egyfajta izgalommal töltött el minket a gondolat, hogy belépünk a szent városba. […] Miután végre megérkeztünk a megállóhelyre, mivel semmit sem tudtunk a helyről, kerestünk egy idegenvezetőt, aki tizenkét baiocchiért elkísért minket De Maistre házáig, a Via del Quirinale 49-en, a Quattro Fontane-nál. Már tizenegy óra volt. A gróf és a grófnő kedvesen fogadott minket. A többiek már ágyban voltak. Miután egy kis frissítőt vettünk magunkhoz, jó éjszakát kívántunk és lefeküdtünk.
Szent Károly
A Quirinale azon részét, ahol laktunk, Quattro Fontane-nak (Négy Forrásnak) hívják, mert négy örök forrás fakad az itt összefutó négy városrész négy sarkából. A ház előtt, ahol laktunk, a karmeliták temploma állt. Mivel mindannyian spanyolok voltak, a fogolymegváltó rendhez tartoztak . A templomot 1640-ben építették, és Szent Károlynak szentelték, de hogy megkülönböztessék az ugyanennek a szentnek szentelt többi templomtól, S. Carlinónak hívták. A sekrestyébe mentünk, megmutattuk a Celebret-et (a szentmise celebrálásához szükséges dokumentumot - a szerk.), és így misézhettünk. […] A napot szinte teljes egészében irataink rendezésével, ügyintézésekkel, levelek kézbesítésével töltöttük […]
A Pantheon
Kihasználva az alkonyat előtt még hátralévő egy órát, elmentünk a Pantheonba., amely Róma egyik legrégebbi és leghíresebb műemlékébe. Marcus Agrippa, Augustus császár veje építtette, huszonöt évvel az időszámításunk előtt (Krisztus születésétől számítva -a szerk.). Úgy tartják, hogy ezt az épületet Pantheonnak hívták, ami minden istent jelent, mivel valójában minden istenségnek szentelték. A homlokzat valóban lenyűgöző. Nyolc nagy oszlop tart egy elegáns párkányt. Közvetlenül utána egy tizenhat oszlopból álló portikusz található, amelyek egyetlen gránittömbből készültek, majd a pronaosz, vagyis a bejárat, amely négy rovátkolt pillérből áll, amelyekben fülkék találhatók, amelyeket egykor Augustus és Agrippa szobrai foglaltak el.
Belül egy magas kupola található, középen egy nyílással, amelyen keresztül a fény bejut, de a szél, az eső és a hó is, amikor esik. Itt a legértékesebb márvány szolgál padlóburkolatként vagy díszítésként körös-körül. Az átmérője százharminchárom láb, ami tizennyolc trabucchinak (körülbelül 55 méter) felel meg. Ez a templom az istenek imádatát szolgálta Kr. u. 608-ig, amikor IV. Bonifác pápa, hogy megakadályozza az áldozatok közben előforduló zavargásokat, az igazi Isten, azaz az összes szent tiszteletének szentelte.
Ez a templom sok viszontagságnak volt kitéve. Amikor IV. Bonifác Phocas császártól megszerezte ezt a helyet, és Isten és Szűz Mária tiszteletére szentelte fel, huszonnyolc szekérnyi ereklyét szállíttatott különböző temetőkből, amelyeket a főoltár alatt helyezett el. Ettől kezdve Santa Maria ad Martyres néven kezdték hívni. Amit nagyra értékeltünk, a nagy Raffaello sírjának meglátogatása volt […] Ma ezt a templomot Rotundának is nevezik, szerkezeti formájából ítélve. Előtte egy tér található, amelynek közepén egy nagy márványszökőkút áll, tetején négy delfinnel, amelyek folyamatosan vizet ontanak.
San Pietro in Vincoli
Február 23-án […] nagyon örültünk a S. Pietro in Vincoli templom meglátogatásának, amely Róma déli részén, a város határán található. Emlékezetes nap volt, mert egybeesett azon ritka alkalmak egyikével, amikor Szent Péter láncait kiállították, melyek kulcsait maga a Szentatya őrzi.
A hagyomány szerint maga Szent Péter volt az, aki az első templomot emeltette itt, és a Megváltónak szentelte. Miután Nero tűzvészében elpusztult, Nagy Szent Leó építette újjá 442-ben, és az első pápának szentelte. Azért nevezték el Láncos Szent Péternek, mert itt helyezte el a pápa azt a láncot, amellyel Heródes parancsára az apostolok fejedelmét Jeruzsálemben láncra verték. Iuvenalis pátriárka Aelia Eudocia császárnőnek adományozta, aki viszont Rómába küldte lányának, Eudoxiának, III. Valentinianus feleségének. Rómában őrizték azt a láncot is, amellyel Szent Pétert a mamertinus börtönben láncra verték. Amikor Szent Leó össze akarta hasonlítani ezt a láncot a jeruzsálemi lánccal, a két lánc csodálatos módon összeilleszkedett, így ma egyetlen láncot alkotnak, amelyet a sekrestye melletti külön oltáron őriznek. Megnyugtató volt számunkra, hogy ezeket a láncokat kézzel megérinthettük, megcsókolhattuk, nyakunkba vehettük és a homlokunkhoz emelhettük. Gondosan ellenőriztük azt is, hogy meg tudjuk-e állapítani, hol van a kettő összekötve, de ez nem volt lehetséges. Csak annyit tudtunk megállapítani, hogy Róma lánca rövidebb, mint Jeruzsálemé.
A S. Pietro in Vincoliban található II. Gyula csodálatos síremléke […] Ez a híres Michelangelo Buonarroti egyik remekműve, akit a márvány egyik legnagyobb művészének tartanak, különösen az urna közelében elhelyezett Mózes-szobor miatt. A pátriárkát a törvény tábláival a jobb karja alatt ábrázolják, amint éppen az emberekhez beszél, akikre haragosan néz, mert fellázadtak. A templomnak három hajója van, amelyeket húsz parosi márványoszlop és két jól megőrzött gránitoszlop választ el egymástól.
S. Luigi dei Francesi
Kilenc óra körül a Santa Maria sopra Minervába mentünk, ahol Gaude bíboros magánkihallgatáson fogadott minket körülbelül másfél órán át. Piemonti dialektusban beszélt hozzánk, érdeklődést mutatva oratóriumaink iránt […] Dél után meglátogattuk Giovanni Patrizi márkit […] Palotája előtt áll Francia Szent Lajos temploma, amelyről a tér és a közeli városrész kapta a nevét. Jól karban tartott templom, számos értékes márványtárggyal gazdagítva. Egyedisége a Rómában elhunyt híres franciák sírjaiban rejlik. Valójában a padlót és a falakat sírfeliratok és emléktáblák borítják. […]
Santa Maria Maggiore az Esquilinus-dombon
A Quirinaléból egy út vezet az Esquilinus-dombra, amely a sok szilfáról kapta a nevét, amelyek egykor borították. A legmagasabb ponton áll a Santa Maria Maggiore, amelynek eredetét minden történész elmeséli. Egy bizonyos Giovanni, egy római patrícius, akinek nem voltak gyermekei, vagyonát valamilyen kegyes cselekedetre kívánta fordítani […] 352. augusztus 4-én éjjel a Madonna megjelent neki álmában, és megparancsolta neki, hogy építsen templomot azon a helyen, ahol másnap reggel friss havat talál. Ugyanezt a látomást élte át akkoriban a pápa, Liberius is. Másnap elterjedt a hír, hogy bőséges hó esett az Esquilinus-dombon, így Liberius és Giovanni odamentek, és miután megerősítették a csodát, nekiláttak a látomásban kapott parancs végrehajtásának. A pápa kijelölte az új templom alaprajzát, amely Giovanni pénzéből hamarosan elkészült. Néhány évvel később Liberius felszentelhette […]
A templom előtt egy hatalmas tér terült el, amelynek közepén a béke templomából származó ősi fehér márványoszlop áll. 1614-ben V. Pál pápa talapzatot és fejezetet készíttetett neki, amelyre a Madonna és a gyermek szobrot helyezte el. A homlokzat építészete fenséges, nagy márványoszlopok támasztják alá, amelyek tágas előcsarnokot alkotnak. Ennek a végén IV. Fülöp spanyol király szobra áll, aki számos adományt tett a templom javára, és maga is be kívánt iratkozni a kanonokok közé. A padlót értékes mozaikok alkotják különféle márványfajtákból, amelyek mindegyike felbecsülhetetlen értékű.
A főoltártól jobbra található kápolna Szent Jeromos sírját , a Megváltó bölcsőjét és Liberius pápa oltárat őrzi. A pápai oltárt értékes porfír márvány borítja, és négy aranyozott bronz puttó tartja. Alatta nyílik a Confessione, amely egy Szent Mátyásnak szentelt kápolna. Nagyböjtben látogattuk meg, így volt szerencsénk megtalálni Szent Mátyás fejét, amelyet egy gazdag oltáron állítottak ki. Közelebbről szemügyre vettük, és észrevettük, hogy a fejhez tapadt bőr, sőt, némi haj még mindig látszik a tisztelt koponyán.
A Szűz és a pestis
Az oltártól balra található kápolnában megtekinthető a Szűzanya festményt, amelyet Szent Lukácsnak tulajdonítanak, és amelyet a nép nagyra becsül. A képet a pápák is nagyra becsülték. Nagy Szent Gergely körmenetben vitte a Vatikánba az 590-es szörnyű pestis idején. Április 25. volt. Amikor a körmenet a Mole Adriana közelébe ért, egy angyal látta, amint kardját a hüvelyébe dugja, jelezve ezzel a pestis végét. Ennek a csodának az emlékére Mole Adrianát Castel Sant Angelónak (Angyalvárnak) nevezték el, és azóta a körmenet minden évben Szent Márk evangélista ünnepnapján megismétlődik. A Santa Maria Maggioréban minden fenséges és nagyszerű, azonban nem elég beszélni vagy írni róla ahhoz, hogy hitelesen leírjuk. Akik a saját szemükkel látják, ámulva bámulnak minden sarkon.
Ma itt, Rómában nagyböjt minden szerdáján böjtöt tartanak, ami azt jelenti, hogy nemcsak a hús tilos, hanem minden tojással, vajjal vagy tejjel készült leves vagy étel is. Olaj, víz és só a fűszerek, amelyeket ezeken a szerdákon használnak. A gyakorlatot minden társadalmi réteg szigorúan betartja, olyannyira, hogy a piacokon és az üzletekben ezen a napon nem lehet húst, tojást vagy vajat találni.
Szent Galgano legendája
Este De Maistre asszony egy emlékezetes történetet mesélt el nekünk. Azt mondta:
Tavaly a sienai általános helynök meglátogatott minket. A sok dolog között, amit mesélt nekünk, elmesélte Szent Galgano, a katona történetét. Ez a szent már évszázadokkal ezelőtt meghalt, és a feje épségben megmaradt. A legnagyobb csoda azonban az, hogy minden évben levágják a haját, és a következő évben ugyanolyan hosszúra nő vissza. Egy protestáns, miután meghallotta ezt a csodát, nevetni kezdett, és azt mondta: hadd pecsételjem le az urnát, amelyben a fejet őrzik, és ha a haj visszanő, elismerem a csodát, és katolikus leszek. Az ügyet jelentették a püspöknek, aki így válaszolt: Én a püspöki pecséteket teszem fel az ereklye hitelességére, és ő is elhelyezheti a sajátját, hogy biztosítsa ezt a tényt. Így is történt. De az úr, aki türelmetlenül várta, hogy megtörténik-e a csoda, néhány hónap múlva kérte, hogy nyissák ki az urnát. Képzeljék el a meglepetését, amikor látta, hogy Szent Galgano haja már úgy megnőtt, mintha élne! Akkor ez igaz! – kiáltotta. Katolikus leszek. Valóban, a következő évben, a szent ünnepnapján ő és családja megtagadta a lutheránus vallást, és felvette a katolikus vallást, amelyet ma is példás odaadással vall.
S. Pudenziana al Viminale
A Quattro Fontanétól fel lehet jutni a Viminale-dombra, amely nevét a sok nádról, azaz a sásról kapta, amely egykor borította. E domb lábánál, Pudente római szenátor házában szállt meg Szent Péter, amikor Rómába érkezett. A szent apostol megtérítette vendéglátóit, és házát templommá alakította. 160 körül Szent I. Piusz, Pudenziana és Prassede szüzek, Pudente szenátor unokaöccsének lányai kérésére felszentelte ezt a templomot, amelyet […] később Szent Pudenzianának szenteltek, mivel ot t élt és halt meg. Sok pápa vett részt ennek a helynek az újjáépítésében, amely értékes keresztény tanúságtételeket őriz. Különös figyelmet érdemel Szent Pudenziana kútja. Úgy tartják, hogy a mártírok holttesteit temette el benne. Alul számos ereklye figyelhető meg: a történelem szerint háromezer mártír ereklyéit tartalmazza.
A főoltár mellett egy hosszúkás kápolna található, amelynek oltárán egy márványcsoport látható, amint Jézus átadja a kulcsokat Szent Péternek. Úgy tartják, hogy ez az oltár ugyanaz, amelyiken Szent Péter misézett, és amelyiken nagy vigasztalásul én magam is misézhettem. Különböző szivacsdarabokat őriznek ott, ugyanazok, amelyekkel Pudenziana a vért gyűjtötte a mártírok sebeiből, vagy az azzal átitatott földből.
Balra haladva egy kápolnához érünk, ahol egy nagy csoda tanúságát őrzik. A mise bemutatása közben egy pap kételkedni kezdett Jézus valódi jelenlétében a szent ostyában. A felszentelés után az ostya kicsúszott a kezéből, és a padlóra esett, először az egyik, majd a másik lépcsőfokon pattogott. Ahol először a márványhoz ért, majdnem átlyukasztotta, míg a második lépcsőfokon is egy nagyon mély, ostya alakú üreg alakult ki. Ez a két márványlépcsőt különleges kapukkal őrzik.
Santa Prassede
Szent Pudenzianától az Esquilinus-domb felé emelkedve, nem messze a Santa Maria Maggiorétól található a Santa Prassede-templom . Kr. u. 162 körül, azon a helyen, ahol Novatus fürdője volt, Szent I. Piusz templomot emelt ennek a szűznek, Novatus, Pudenziana és Theophilus nővérének tiszteletére. A hely menedékül szolgált a korai keresztények számára az üldöztetés idején. A szent, aki azon dolgozott, hogy gondoskodjon az üldözött keresztények szükségleteiről, gondoskodott a mártírok holttesteinek összegyűjtéséről is, akiket aztán eltemetett, vérüket pedig a templom közepén álló kútba öntötte. A templom gazdagon díszített értékes márvánnyal és tárgyakkal, mint Róma szinte összes temploma.
Itt található Zenon és Valentin mártírok kápolnája is, akiknek testét Szent I. Paszkál szállítatta el 899-ben, és az oltár alatt nyugszik. Itt található egy körülbelül három tenyérnyi magas jáspis oszlop is, amelyet egy Colonna nevű bíboros 1223-ban szállított el a Szentföldről. Úgy tartják, hogy ehhez kötözték a Megváltót a megostorozása során.
Il Celio
Az Esquilinus-dombról nyugatra nézve látható a Celio-domb. Az ókorban Querchetulanónak hívták a tetejét borító tölgyfák miatt. Később Celiónak nevezték el Cele Vilenna, az etruszkok egyik kapitánya után, aki Róma megsegítésére jött, és akit Tarquinius Priszkosz ezen a dombon szállásolt el. Az első dolog, ami feltűnik...a legnagyobb ismert obeliszk. Ramszesz, Egyiptom fáraója állíttatta Thébában, és a Napnak szentelte. Nagy Konstantin átszállíttatta a Níluson Alexandriába, de halála után fiára, Constantiusra hárult a feladat, hogy Rómába vigye. Az útra egy háromszáz evezős hajót használtak, a Tiberisen át vitték a városba, és egy Circus Maximusnak nevezett helyen helyezték el. Itt három részre törve zuhant le. V. Sixtus pápa restauráltatta és felállíttatta a Laterán téren 1588-ban. Az obeliszk 153 római láb magas. Teljes egészében hieroglifák díszítik, tetején pedig egy magas kereszt található.
A tér jobb oldalán található Konstantin keresztelőkútja a S. Giovanni in Fonte-templommal. Állítólag Konstantin építtette, amikor 324-ben Szent Szilveszter pápa megkeresztelte. A két szomszédos kápolnáról, melyek közül az egyik Keresztelő Szent Jánosnak, a másik Szent János evangélistának szenteltek, kapta a Fonte-i Szent János templom nevet. Középen található a keresztelőkút, amely egy értékes márvánnyal borított nagy medence. A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt kis kápolnáról úgy vélik, hogy feltehetően Konstantin egyik terme, amelyet Szent Hilárius pápa oratóriummá alakított át és szent elődje tiszteletére szentelt fel.
Folytatjuk...
donposco.press/Szaléziak.HU
