Főoldal / Magyar Tartomány / Elmélkedés - Dönts a hit fényében: gondolatok Lázár feltámasztásáról
Elmélkedés - Dönts a hit fényében: gondolatok Lázár feltámasztásáról
2023-03-25 Szombat | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
nagyböjt • elmélkedés •
Az elbeszélés azzal kezdődik és ér véget, hogy Jézus távol van Betániától és Jeruzsálemtől. Két döntés születik. Jézus úgy dönt, hogy Júdeába megy, Tamás úgy dönt, hogy a tanítványok elkísérik őt. Az Isten terveire adott válaszként születik meg Jézus döntése, nem pedig emberi szükségletekre.
Jézus tudta, hogy Lázár beteg. „Betániában, Máriának és nővérének, Mártának a falujában volt egy beteg, Lázár. Ez a Mária kente meg az Urat olajjal és törölte meg a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg. A nővérek megüzenték neki: »Uram, akit szeretsz, beteg«.” „Jézus szerette Mártát, a nővérét (Máriát) és Lázárt. Amikor meghallotta, hogy beteg, két napig még ott maradt, ahol volt.”
Ha Jézus tényleg szerette Mártát, Máriát és Lázárt, miért nem ment azonnal hozzájuk, amikor szükségük volt rá? Jézus döntéseit nem lehet emberi kritériumokkal mérni. A család iránti szeretete, a barát melletti döntése olyan tettekben mutatkozik meg, melyek célja, hogy felfedjék Isten dicsőségét. Jézus ezt mondja: „Ez a betegség nem okozza halálát, hanem Isten dicsőségére lesz, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia.”
Jézus úgy döntött: hívja a tanítványokat, hogy menjenek vele még egyszer Júdeába. A tanítványok emlékeznek a Jézus megkövezésére tett kísérletekre, de Jézust az erőszak emléke nem tántorítja el a döntéstől. „Akkor szólt a tanítványoknak: „Menjünk vissza Júdeába!” „Mester – felelték a tanítványok –, most akartak ott megkövezni a zsidók és újra odamész?”
Jézus úgy dönt, hogy elindul erre a veszélyes útra, mert az Atya akaratát ismerte fel ebben a döntésben. Az Atya akaratát úgy fedezte fel, hogy feltámaszthassa Lázárt a halál álmából, amely által igaz hitre vezesse a tanítványait.
Tamás felismeri a kockázatot, és bátorítja a társait, hogy csatlakozzanak Jézushoz, hogy vele együtt haljanak meg. „Jézus világosan megmondta nekik: „Lázár meghalt. Miattatok örülök, hogy nem voltam ott, hogy higgyetek. De most menjünk el hozzá!” Tamás, akit melléknevén Didimusznak hívtak, így szólt a többi tanítványhoz: »Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt«!”
Jézus nem kérte a tanítványait, hogy csatlakozzanak hozzá egy öngyilkos küldetésben. Tamás döntése csodálatra méltónak tűnik, de félreértette Jézus döntését. Jézus döntésének az a motivációja, hogy a tanítványai hitét erősítse, ne csupán a halált.
Jézus először megerősíti Márta hitét, hogy ne úgy higgyen, mint a zsidók, akik azt hitték, hogy a feltámadáskor, az utolsó napon a testvére fel fog támadni, hanem higgyen Jézus személyében, aki a feltámadás és az élet. Aki hisz benne, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz benne, nem hal meg örökre. Így erősítette meg Mártát a hitében: „Hiszed ezt?” »Igen, Uram – felelte –, hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön«.”
Márta hitének hosszú múltja volt és fokozatosan érkezett el a hit bizonyos megértéséhez, de nem mozdult el a Jézus melletti döntése felé: Jézus a Krisztus, Ő az Isten Fia. Mindezeket a kifejezéseket mások is használták, akik eljutottak az igazi hitre.
Márta „e szavakkal elment és hívta nővérét, Máriát. Halkan szólt neki: »Itt a Mester és hívat«. Ennek hallatára (Mária) gyorsan fölkelt és odasietett hozzá. Amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, és meglátta, e szavakkal borult a lába elé: »Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem«.”
Amint Mária meghallja azt, hogy Jézus közeledik, úgy döntött, hogy elmegy arra a helyre, ahol Jézus van. Amikor meglátja Jézust, a lába elé borul, ezzel a gesztussal vallja meg hitét: Uram, ha itt lettél volna, a testvérem nem halt volna meg. Mária szavaiban mutatkozik meg az, hogy ő Jézus mellett döntött és feltétlenül bízik Jézus jelenlétének erejében. Mária, nem pedig Márta az, aki először elfogadja Jézust mint feltámadást és az életet.
„Jézus szíve mélyéig megrendült, s odament a sírhoz, amely egy kővel eltorlaszolt barlang volt. »Hengerítsétek el a követ!« – szólt Jézus. De Márta, az elhunyt nővére tiltakozott: »Uram, már szaga van, hiszen negyednapos«. Jézus így felelt: »Nemde azt mondtam: ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?« Erre elhengerítették a követ, Jézus pedig az égre emelte tekintetét és így imádkozott: »Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Tudom, hogy mindig meghallgatsz. Csak a köröttem álló nép miatt mondtam, hogy higgyék: te küldtél engem.« E szavak után hangosan beszólt: »Lázár, jöjj ki!« S a halott kijött. Lába és keze be volt pólyázva, az arcát meg kendő födte. Jézus szólt nekik: »Oldjátok fel, hogy tudjon járni.« A zsidók közül, akik fölkeresték Máriát, sokan látták, amit Jézus végbevitt, és hittek benne.”
Jézus hangos kiáltása Lázár sírjánál az imádsághoz kapcsolódik. Jézus mint élők és holtak Istene teljes hatalmával rendelkezik a halott Lázár fölött. Jézus úgy döntött, hogy a hatalmát az irgalmas szeretet gyakorlása által mutatja meg úgy, hogy feltámasztja Lázárt a halálból. Lázár szó szerint azt jelenti: Isten segít, illetve Isten megkönyörül.
Jézus úgy döntött, hogy Lázárnak a halálból való feltámasztása révén dicsőíti meg Istent és vezeti igaz hitre az embereket.
Döntéseink által dicsőítsük mi is az Istent és a hit fényében döntsünk.
P. Derosi Raja SDB/Szaléziak.HU
