Főoldal / Magyar Tartomány / Elmélkedés - Légy jele Isten szeretetének: a vakon született meggyógyítása
Elmélkedés - Légy jele Isten szeretetének: a vakon született meggyógyítása
2023-03-19 Vasárnap | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
elmélkedés • nagyböjt •
Jézus látott egy születésétől fogva vak embert. Ez az ember soha nem látott, de Jézus úgy látta, hogy meggyógyítása révén nyilvánuljon meg Isten szeretete az emberek iránt.
Isten ezt a világot szeretetből teremtette. Jézus a vakon született ember gyógyításában is hasonlóképpen teremt. Az Úr Isten a föld porából teremtette az embert. Jézus a vak ember gyógyításakor a földre köpött, nyálával sarat csinált, utána világosságot teremtett a vakon született számára. A látást ajándékozó Istenszeretetre a hit volt a vakon született válasza.
Ez a csoda akkor történt, amikor Jézus elhagyta a templomot és meglátta a születésétől fogva vak embert. Jézus kijött a templomból, de Isten szeretetét hordozta szívében. Valahol a templomon kívül látta a vak embert, de nem úgy látta őt, mint tanítványai: „Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakon született?” Ők az emberben a hiányosságát, átkát, a vétkét látták. De Jézus teljes Istenszeretetével látta: „Sem ez nem vétkezett – felelte Jézus –, sem a szülei, hanem az Isten tetteinek kell rajta nyilvánvalóvá válniuk”.
Jézus hirdeti, hogy Ő a világ világossága. És a vakon született emberből hívő lesz, aki hitet vall az Emberfiában, akit lát és hall. A farizeusok is látták Jézust, hallották őt, de nem voltak hajlandók hinni Jézusban. A vak ember a világosság felé haladt, mert látta Jézusban az Emberfiát, a prófétát, az Isten küldöttét és az Ő szeretetét. De farizeusok a vakság felé haladtak, mert nem ismerték fel Jézusban a gyógyítót, a teremtőt, az Istenembert, így lelki vakságban maradtak.
Jézus azt mondta a vak embernek: „Menj, mosakodj meg a Siloe tavában”. Siloe azt jelenti: a Küldött. Kérdés nélkül engedelmeskedett a vakon született. Azzal válaszolt Jézus szavaira, hogy elment, megmosakodott, és látva tért vissza. Nem a Siloe vizével való érintkezés gyógyította meg a vak embert, hanem a Küldöttel való érintkezés, az emberszerető Istennel való találkozás és az Isten iránti engedelmességben mutatkozó hit. Három szimbólum fedezhető fel az ebben a csodában: a víz mint Jézus, az élő víz, a világosság mint Jézus, a világ világossága, a tó neve, Siloe mint a Küldött.
A farizeusokat nem érdekelte sem a vak ember jóléte, sem Jézus személye. Ők a zsidó hagyományt és a szombat megőrzését tartották fontosnak. Ezért nem az Istenszeretetet látták a csodában, hanem a „szombat” törvény megszegését. A farizeusok folyamatosan próbálták megcáfolni, hogy Jézus, a világ világossága adta a látást, de kísérleteik kudarcba fulladtak, finoman gyalázták is a szülőket, azt sugallva, hogy hazudtak.
Jézus megkérdezi a vak embert a meggyógyítása után: Hiszel-e az Emberfiában? Jézus azért nyilatkoztatta ki Önmagát, hogy az Istent ismertté tegye az emberi történelemben, és az Ő jelenlétét az Emberfiaként jeleníti meg közöttünk.
Isten keresi először az embert, hogy megmutassa a szeretetét iránta. Az ember, aki észreveszi az Ő szeretetét a megkapott ajándékaiban, vágyakozik utána: Jézus meghallotta, hogy kidobták, és amikor találkozott vele, megkérdezte: „Hiszel az Emberfiában?” „Ki az, Uram – kérdezte az ember –, hogy higgyek benne?” „De hisz látod – felelte -, ő beszél veled.” Erre felkiáltott: Hiszek, Uram!”
A vak ember látta Jézust, elfogadta Jézus szavát, leborult előtte, imádta Őt, megvallotta a hitet, hirdetett és ő maga lett jele az Isten szeretetének.
P. Derosi Raja SDB/Szaléziak.HU
