Főoldal / Szalézi világ / Éves ajándékunk - a rendfőnöki vikárius októberi üzenete
Éves ajándékunk - a rendfőnöki vikárius októberi üzenete
2024-10-08 Kedd | #Szalézi világ | KIEMELT
üzenet •
Hagyományosan minden évben a Szalézi Család megkapja a strennát, mint egy év elejei ajándékot. A következő néhány sorban szeretnék belenézni ebbe az ajándékba, hogy úgy fogadjuk, ahogyan azt megérdemli, anélkül, hogy az ajándék frissességéből bármit is elveszítenénk.
Ajándék, mert a strenna mindenekelőtt azt jelenti: ajándékot adok neked! Adok neked valami fontosat, hogy megünnepeljük az új évet. Így gondolta ezt Don Bosco, és így adta át minden fiatalnak és felnőttnek, aki vele volt.
Ezt az ajándékot, a strennát, az új év, az új idő kezdetére szeretném nektek átadni.
Gyönyörű és fontos: az új év, az új idő egy olyan tároló, amelybe minden más tartalom belekerül. Az eljövendő év nem ugyanaz, mint az eddigiek, az új év új szemléletet kíván, hogy teljes egészében megélhessétek, mert az új év nem tér vissza! Minden alkalom egyedi, mert mások vagyunk, mint tavaly voltunk.
A strenna arról szól, hogy felkészüljünk erre az új időre, elkezdünk belenézni az új évbe, kiemelve azokat a dolgokat, amelyek fontos részét képezik majd ennek az évnek.
A piros fonál
Az idő ajándéka, az élet ajándéka. Isten ajándéka az életben és a benne lévő összes többi ajándék: emberi helyzetek, alkalmak, emberi kapcsolatok. Az idő és az élet ajándékának ezen a gondviselésszerű látásmódján belül a strenna az az ajándék, amelyet Don Bosco... és utána utódai minden évben az egész Szalézi Családnak adnak az új időre, hogy új szemmel lássuk az új évet.
A strenna segít meglátni az eljövendőt, mintha egy piros fonallal vezetne át az új idő felé: a piros fonal, amelyet a strenna ad nekünk, a Remény. Ez is fontos! Az új év bizonyára sok mindent tartogat majd, de nem szabad szétszórni! Kezdjetek el gondolkodni azon, hogy milyen fontos. Ne szórjátok szét, hanem gyűjtsétek össze!
A strenna, amit don Angel készített elő nekünk, mint egy új ruhát, kiemeli azokat az eseményeket, amelyeket mindannyian meg fogunk tapasztalni, és egy piros fonallal, a reménnyel egyesíti őket!
Az eseményeket, amelyeket a 2025-ös strenna középpontba állít, éljük meg a maguk teljességében, legyenek azok globális vagy helyi események, amelyek bennünket is érintenek:
- A 2025-ös év rendes jubileuma: a Jubileum olyan egyházi esemény, amelyet a katolikus hagyomány szerint a Szentatya ajándékoz nekünk. A Jubileumot megélni azt jelenti, hogy megéljük ezt a zarándoklatot, amelyet az Egyház kínál nekünk, hogy Krisztus jelenlétét ismét életünk és a világ életének középpontjába helyezzük. A Jubileum témája: Spes non confundit! A remény nem okoz csalódást! Milyen csodálatos téma! Ha van valami, amire a világnak szüksége van ebben a nehéz időszakban, akkor az a remény. De nem annak a reménye, hogy azt hisszük, képesek vagyunk mindent egyedül megtenni, ami azzal a kockázattal jár, hogy minden illúzióvá válik. Hanem az isteni jelenlét újrafelfedezésének reménye. Ferenc pápa azt írja: „A remény töltse el a szívet!” Nem csak felmelegíti a szívet, hanem betölti azt. Töltse meg túláradó mértékig!
- A remény zarándokokká tesz minket, a Jubileum zarándoklat! Mozgásba hoz belülről, különben nem jubileum. Ezen az egyházi eseményen belül, nekünk, mint Szalézi Kongregációnak és mint Szalézi Családnak, fontos évfordulónk van: 2025.
- az első argentínai missziós expedíció 150. évfordulója.
Don Bosco Valdoccóban minden határon túlra hajítja a szívét: elküldi fiait a világ másik felére! Elküldi őket, minden emberi biztonságon túl, elküldi őket, amikor még neki sincs meg az, amire szüksége van ahhoz, hogy folytassa, amit elkezdett.
Egyszerűen elküldi őket! A reménynek engedelmeskedik, mert a remény hajtja a hitet, és hozza mozgásba a szeretetet. Elküldi őket, és az első testvérek elindultak és mentek maguk sem tudták, hová! Ebből születtünk mindannyian, a reményből, amely útnak indít és zarándokokká tesz minket.
Ezt az évfordulót is meg kell ünnepelni, mint minden évfordulót, mert segít felismerni az Ajándékot, (nem a ti tulajdonotok, ajándékba kaptátok), és segít emlékezni és erőt ad az elkövetkező időkre.
A remény alapítja a missziót, mert a remény olyan felelősség, amit nem lehet elrejteni vagy megtartani magunknak! Ne tartsd rejtve, amit kaptál, fedd fel az adományozót, és életeddel add át a következő nemzedékeknek, amit kaptál! Ez az Egyház élete, mindannyiunk élete.
Szent Péter, aki sokat látott, első levelében ezt írja: „Urunkat, Krisztust szentül tiszteljétek szívetekben, legyetek mindig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek!” (1Pét 3,15) Arra kell gondolnunk, hogy a válaszadás nem csak szavakból áll, hanem maga az élet az!
A bennetek lévő reménységgel éljetek és készüljetek az új esztendőre, az új útra a fiatalokkal, a testvérekkel, hogy megújítsuk Don Bosco álmát és Isten álmát.
A címerünk
„A zászlómon ragyog egy csillag” - énekelték egykor. A címerünkön a csillag mellett egy nagy horgony és egy égő szív is látható.
Íme néhány egyszerű kép, hogy mozgásba hozzuk a szívünket az eljövendő idő felé: „Horgonyozz le a reményben, te, aki az ifjúsággal zarándokolsz.” A lehorgonyozni nagyon erős kifejezés: a horgony a hajó megmentője a viharban, szilárd, erős, a reményben gyökerező!
Ebben a témában benne lesz az egész mindennapi életünk: emberek, helyzetek, döntések... mindannyiunk „mikro világa”, ami összeforr a „makro világgal”, amit mindannyian együtt fogunk megélni átadva Istennek a nekünk adatott idő ajándékát. Mert a strennához, amit mindannyian kapunk, hozzá kell tenned a te részedet is, a mindennapi életedet, amit megvilágít majd, amit kapni fogunk, különben ez nem remény, nem ez az, amire az életed épül, és nem hoz téged „mozgásba” és tesz zarándokká.
Ezt az utat az Úr Édesanyjára, az Egyház Anyjára és segítőnkre bízzuk, a remény zarándoka velünk van.
Don Stefano Martoglio SDB, rendfőnöki vikárius
Szaléziak.HU
