Főoldal / Szalézi világ / Fájdalom és remény között - a rendfőnök áprilisi üzenete
Fájdalom és remény között - a rendfőnök áprilisi üzenete
2022-04-07 Csütörtök | #Szalézi világ | KIEMELT | ARCHIVÁLT
Bejárta a világot a fotó, amelyen azt látjuk, amint Lviv – ahol szalézi házak is vannak – örmény székesegyházából Jézus Krisztus középkori szobrát egy bunkerbe menekítik az orosz bombázások elől. Élőben látunk egy másik Getszemáni kertet és egy másik Kálváriát. Reméljük, hogy láthatjuk majd a „feltámadását” is ennek a népnek és ezeknek az embereknek.
Kedves barátaim szerte a világon! Miközben ezeket a sorokat írom, a világ minden hírcsatornája közvetíti az Ukrajnában dúló háború eseményeit, percről-perce, szinte élő, egyenes adásban. Biztos vagyok abban, hogy az orosz nép nagytöbbsége nem akar rosszat senkinek. És azt is gondolom, hogy többségünk egyetért azzal, hogy ami azon az áldott földön történik, borzalmas, elképzelhetetlen, hihetetlen – a 21. században – teljes őrület, szinte népirtás. Belegondolni abba, hogy mi lenne, ha nekünk kellene ezt elszenvedni, szomorúsággal tölt el, hátborzongató.
Ez a szomorú valóság. A gonosz megint hallatja hangját, rombol, halált hoz, félbetör életeket, szétszakít családokat stb. A jó – hiszen sok jót és együttérzést is látunk miközben rakéták és golyók hullanak – egy csendes jó megpróbálja enyhíteni a fájdalmat, felszárítani a könnyeket, emberi melegséget adni. Mert az emberi szív is ilyen.
Az ehhez hasonló helyzetekben láthatjuk az ember legrosszabb oldalát, de a legszebbet is.
Bejárta a világot a fotó, amelyen azt látjuk, amint Lviv – ahol szalézi házak is vannak – örmény székesegyházából Jézus Krisztus középkori szobrát egy bunkerbe menekítik az orosz bombázások elől. Élőben látunk egy másik Getszemáni kertet és egy másik Kálváriát. Reméljük, hogy láthatjuk majd a „feltámadását” is ennek a népnek és ezeknek az embereknek.
Ez történt az „első nagyhéten” is. Jézust elárulták, magára hagyták fájdalmában, halálos ítéletével a vállán, teljes magányban (kivéve az édesanyját és a szeretett tanítványt). És Isten mondta ki az utolsó szót a Feltámadással, a Másik-Élettel.
Nem tudom, mi fog történni ebben a húsvéti időben az ukrán háború során. Minden nap történhet valami, és én ezt az üzenetet kicsit hamarabb írom, minthogy olvasnátok. Bízom abban, hogy az ésszerűség és a nemzetek nyomására, az emberi szolidaritás, a hit és az ima erejével a béke hamarosan megérkezik.
Ma, amikor a tizedik napjánál tartunk ennek a szörnyű háborúnak, másfél millió menekülttel, pusztán ki szeretném emelni, hogy a szolidaritás, a testvériesség, az egyszerű szívek, családok embersége, és a kormányok ésszerű tekintete segítenek abban, hogy emberként jobban érezzem magam. Különben, nem hiszem, hogy képesek lennénk megbocsátani magunknak és egymásnak.
A mi aprócska homokszemcsénk
Minden nap beszélek Ukrajnában és Lengyelországban lévő rendtársakkal és nővérekkel. Megnyugtat a tudat, hogy mint Szalézi Család is hozzáadjuk a mi aprócska homokszemcsénket a segítségnyújtáshoz, és örömmel tölt el, hogy a Lvivben lévő gyermekotthonunk lakóit most szlovák szalézi házakban látják vendégül. Megnyugtat a tudat, hogy a lengyel-ukrán határhoz közeli szalézi házak ajtaja nyitva áll a háborús menekültek előtt. Több tucat gyerekes anyának ajánlottak szállást és ételt. És ez a fajta szolidaritás eljutott már más országokba és sok más szalézi házba is.
Az egész szalézi világból, minden tartományból érkeznek kisebb-nagyobb támogatások, a lehetőségekhez mérten. Gyógyszereket és pénzt küldtek az egész világból, nem nekünk, szaléziaknak, hanem mint közvetítőknek, akik el tudják érni a legtávolabbi helyeket és segítséget tudnak nyújtani a szenvedőknek. Ez csak egy homokszem, de emberek és intézmények tízezrei segítik az ügyet, ami összeadódik.
Ima a békéért
Ez a lényeg. Nincs zaj. Nincs felhajtás. Egyszerűség van és szolidaritás. Ideje áttérni a Getszemáni kertből és a Kálváriáról a Feltámadás reménységéhez és erejéhez. Nagyon fájdalmas, hogy ebben a felkészülésben a nagyhétre és a húsvétra, a bombák, töltények, puskák és a halál is jelen vannak. De még e fájdalom közepette sem hagyom abba annak hirdetését, hogy az élet erősebb, az emberi testvériség erősebb, a szolidaritás erősebb, az (olykor megtiport) emberi méltóság erősebb, a testvér segítsége erősebb (még ha nem is ismerjük egymást vagy nem beszéljük ugyanazt a nyelvet), a remény ragályosabb.
Imában kérem az Élet Urát, hogy segítsen nekünk észhez térni. Imádkozzunk azokért is, akik kezdték ezt a tragédiát.
Együtt imádkozom Ferenc pápával „Tölts el minket bátorsággal, hogy konkrét lépéseket tegyünk a béke megteremtése érdekében. Urunk, Ábrahám Istene, a Próféták Istene, a Szeretet Istene, aki teremtettél bennünket és arra hívtál, hogy testvérként éljünk, adj nekünk erőt, hogy minden nap a béke mesterei legyünk; add meg nekünk azt a képességet, hogy jóakarattal tekintsünk mindenkire, akivel utunk során találkozunk.”
Az Úr őrizze meg bennünk a remény lángját, hogy türelmes kitartással válasszuk a párbeszédet és a megbékélést, hogy a béke végre győzhessen.
Kérem, hogy az emberséggel teli szívek ne hallgassanak.
Tegyük meg, amit lehet, kedves barátaim. Egyesítsük erőfeszítéseinket szavakkal, segítő kezekkel és imával.
A Feltámadott Úr töltsön el minket erejével és békéjével!
Don Ángel Fernández Artime rendfőnök
