Ferenc pápa motu proprió-ja az élet feláldozásáról
2017-07-12 Szerda | #Egyház | ARCHIVÁLT
Hétfőn, július 11-én tették közzé Ferenc pápa „Nagyobb szeretete senkinek sincs” („Maiorem hac dilectionem”) kezdetű, latin nyelvű motu proprió-ját az élet felajánlásáról (vitae oblatio).
A pápa - a Szentté avatási Kongregáció 2016. szeptember 27-i teljes ülése előterjesztésére - egy új kategóriát sorol a boldoggá és szentté avatási eljáráshoz, utalva Jézus szavaira: „Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja testvéreiért” (Jn 3,16): az élet felajánlása (vitae oblatio) esete különbözik a vértanúságtól és az erények hősies gyakorlásától. Ebben az esetben, hogy érvényesen elkezdődhessen Isten Szolgája boldoggá avatási eljárása, a következő ismérvek szükségesek:
- az élet szabad és szándékos felajánlása és a biztos és közeli halál elfogadása szeretetből;
- kapcsolat az élet felajánlása és az idő előtti halál között;
- a keresztény erények legalább rendes fokú gyakorlása az élet felajánlása előtt és utána a halálig;
- a szentség hírének elterjedése a halál után;
- szükséges egy csoda a boldoggá avatáshoz Isten Szolgája halála után az ő közbenjárása által.
Az élet szeretetből történő felajánlása esetének kivizsgálása és az eljárás folytatása mindezek figyelembe vételével történik, és e normák szerint módosulnak az 1983-as „Divinus perfectionis Magister” kezdetű Apostoli Konstitúció normái.
Megjegyezzük még: egyházi gyakorlat volt egy kevésbé ismert út is az említett kettő (vértanúság és az erények hősies gyakorlása) mellett, az egyházjogi kódex szerint „casus excepti”: egy személyt régóta boldogként tisztelnek, és utólag az Egyház elismeri ezt az ősi kultuszt: ez az equipollens, egyenlő érvényű boldoggá nyilvánítás/avatás.
Vatikáni Rádió/Szaléziak.HU
