Főoldal / Magyar Tartomány / Fót - Látogatás Károlyi gróféknál
Amikor Andrásfalvy János tartományfőnök atya tavaly ősszel megbízott a Clarisseum épületegyüttes hasznosításával- és jövőbeli felújításával-, átalakításával kapcsolatos tevékenységekkel, az egyik első gondolat, ami eszembe ötlött, hogy szeretném megismerni azt a családot, a Károlyiakat, akinek ezt a csodálatos, palotaszerű komplexumot köszönhetjük.
Felhívtam hát régi barátomat, Sebők Sándor atya fóti plébánost, és a segítségét kértem. Az atya több, mint 30 éve teljesít szolgálatot Fóton, s mély barátság fűzi Károlyi grófékhoz.
Felkerekedtünk Csány Marcival, akinél jobban a Clarisseum történetét talán senki nem ismeri a Szalézi Család berkein belül. Sándor atyával a Szeplőtelen Fogantatás templom előtt találkoztunk, onnan sétáltunk át a grófi rezidenciára, ami a Gyermekváros kastélyépületében, a Károlyi kastélyban található.
A Károlyi kastély épülete
Fantasztikus fogadtatásban volt részünk, gróf nagykárolyi Károlyi László és felesége, homoródalmási és dálnoki Kenyeres Erzsébet grófnő szívélyesen, nagy kedvességgel invitáltak be minket. A beszélgetés során tátott szájjal hallgattuk a család történetét, melyből többek között az is kiderült, hogy Erzsébet asszony édesanyja, Toldalagi Éva fordította Pilinszky János verseit németre, és mély barátságot ápolt a költővel.
Balról jobbra: Sebők Sándor atya, Kenyeres Erzsébet grófnő, Károlyi László gróf és Csány Marci
Azt is megtudtuk, hogy annak idején a Fóti Gyermekvárosnak helyet adó kastélybirtoktól a Nyugati pályaudvarig terjedő hatalmas földterület teljes egészében a a Károlyi család tulajdonában állt, s ezen az említett földterületen építtette fel annak idején Kornis Clarisse grófnő a Clarisseum épületét, mely később a szaléziak magyarországi központja lett, s melynek a tulajdonjogát a Don Bosco Szalézi Társasága, sok viszontagság után végre tavaly, év végén megkapta a magyar államtól.
Amikor a beszélgetésünk során rátértünk erre, hogy ti. a szaléziak visszakapták a Clarisseum épületét, László és Erzsébet felujjongtak az örömtől. Elmondták, hogy Don Boscót különlegesen inspiráló szentnek tartják, és hogy ennél jobb hírt nem is hozhattunk volna nekik. Ezen felbuzdulva meghívtuk őket a Clarisseumba egy látogatásra, amit örömmel el is fogadtak.
Az emlékbeszéd eredeti szövege mellett Károlyi grófék egy dedikált könyvvel is meglepték Marcit
A beszélgetés közepén a grófnő behozott egy régi iratot, s csodálattal láttuk, hogy az a Kornis Clarisse temetésére írt ünnepélyes emlékbeszédet tartalmazza, amelyben bizony – az elhunyt egyéb érdemei mellett – a Clarisseum alapítása miatt is méltatják.
A találkozó végén Erzsébet grófnővel és László gróffal még szelfizhettünk is, nem is akárhol, hanem a Clarisse grófnőt ábrázoló gyönyörű festmény előtt.
Balról jobbra: Puskás Balázs, Károlyi László, Kenyeres Erzsébet grófnő és Csány Marci, kezében az emlékbeszéddel. A nagy képen nagykárolyi özvegy gróf Károlyi Sándorné, született Göncz-Ruszkai Kornis Klára (Clarisse) látható
És még ezzel sem volt vége az élmények sorának: Sándor atya ugyanis levitt minket a Szeplőtelen Fogantatás templom altemplomába, s megtekinthettük a Károlyi kriptát, ahol Korniss Clarisse sírja található.
Kornis Clarisse földi maradványai előtt
Lelkiekben feltöltődve jöttünk el, azt érezve, hogy ennél méltóbban nem is kezdődhetett volna a Clarisseum birtokba vételének hatalmas kalandja, hiszen megismerhettük, honnan is származik ez a Szalézi Család számára oly különleges, csodás épület, s találkozhattunk annak egyenesági leszármazottjával, aki azt létrehozta.
Sándor atya ezt az élményünket egy zseniális idézetbe öntve bocsátott minket utunkra: „A jelen a múlttól terhes, s méhében hordozza a jövőt.”
Puskás Balázs/Szaléziak.HU
