Jézus mennybemenetele azt jelenti: a mennyország már ezen a földön elkezdődik
2019-06-01 Szombat | #Aktuális | ARCHIVÁLT
prédikáció • Don Bosco •
Stefan Oster, Passau szalézi püspöke a passaui dómban május 30-án arról prédikált, milyen összefüggés van Don Bosco és Jézus mennybemenetele között. Egy nagyon szalézi gondolatsor!
„Amint tudjuk, Don Bosco a fiatalok atyja és mestere volt, aki magához vette a kallódó utcagyerekeket, otthont és nevelést adott nekik, velük játszott és megtanította őket imádkozni.
Két gondolatot szeretnék megosztani most azzal kapcsolatban, ami a mai ünneppel hozza őt összefüggésbe.
Amikor abban az időben egy utcagyerek belépett Don Bosco oratóriumába, akkor azt érezte, hogy őt ott szívesen látják, örülnek a jelenlétének, otthonra talált: „Olyannak fogadunk el, amilyen vagy, és megtanulhatod, hogy milyen lehetsz. Elfogadunk és kedvelünk.” Ennek az embernek, Don Boscónak egy olyan karizmája volt, egy olyan jóságos és nagy szíve, amelyben sokak számára volt hely. És mivel ilyen befogadó és jószívű volt, a fiatalok, akik ebbe a létesítménybe betértek, nem azt mondták: »megyek ide és ide« -, hanem azt: »megyek Don Boscóhoz”. Akkor is, ha ő éppen nem volt ott, az íróasztala mellett dolgozott, vagy éppen máshol járt, úgy érezték, hogy Don Boscónál vannak. A szíve jósága megtöltötte létesítménye minden helyiségét. Tehát, az első tapasztalat: a szívjóság.
A második tapasztalat: napjainkban mintegy 15 000 szalézi szerzetes él a világ több mint 130 országában, és mind a fiatalokkal foglalkoznak, a nevelésükkel, a képzésükkel, segítenek nekik a bajban és sok minden mást tesznek értük. Egyik sajátos személyes tapasztalatom, hogy amikor bárhol a világon belépek egy szalézi létesítménybe – ami egyrészt teljesen más, mint a miénk, hiszen az osztrák vagy német szaléziak egészen mások, mint az ázsiai vagy afrikai szaléziak, és mégis, és ez az, ami különös – az ember hazajön. Az ember bemegy, és azt érzi, hogy ezek az ő testvérei, akik Don Bosco szellemében foglalkoznak a fiatalokkal, ahogy az tőle tanulták, még akkor is, ha a kultúrájuk egészen más. Azt érezzük, hogy a tapasztalatot, ami eredetileg Don Bosco szívjóságából eredt, átadták. Ez azt jelenti, hogy Don Bosco meghalt ugyan egy januári hajnalon 1888-ban, de mégsem halott. Hisszük, hogy él. És amikor visszatekintünk rá, felidézzük, hogy milyen volt és mit tett, úgy érezzük, hogy velünk van. Segít nekünk, hogy mi is kitárjuk a szívünket, hogy elférjen benne minden fiatal.
Don Bosco felvétetett a mennybe, de ennek ellenére velünk van. És ezt, kedves testvéreim, csak akkor tudjátok megtapasztalni, ha úgy éltek, hogy a szívetekben ott van az egész világ.
Amikor egy fiatal elment Jézushoz, amikor belépett a szívébe, a közelébe került, ha eljutott hozzá, ez a tapasztalat megrázó lehetett. Megrázó abban az értelemben, hogy találkozott valakivel, aki hihetetlen, aki elképzelhetetlenül szeret. Valakivel, aki egyrészt egy kimondhatatlan fenség, egy elképzelhetetlenül hatalmas király, de ennek ellenére készen áll arra, hogy nekem, bűnösnek megmossa a lábam.
Amikor a fiatal belép Jézus szívébe, ott elfogadottnak, megerősítettnek érzi magát; végre fellélegezhet, de ugyanakkor azt érzi: »Ha én itt akarok maradni, akkor ennek következményei lesznek az életemre nézve. Egyszerűen nem élhetek tovább úgy, ahogy eddig. Találkoztam ezzel a szeretettel és elfogadással, ami átalakított engem. Ami valami újat csinált belőlem. Magam is sokkal mélyebb lettem, mint amilyen korábban voltam. Most már én Hozzá tartozom, megérintett és magához vont. A szívébe zárt, ahol tovább élhetek.« És ezek után a fiataloknak meg kell élniük azt, hogy aki elfogadta őket, aki befogadta a szívébe, távozik. Elmegy.
És ez az, amit ebben a mától pünkösdig tartó időszakban ünnepelünk: egyfajta tudatosodása annak, hogy Jézus azzal, hogy elmegy, tulajdonképpen sokkal valósabban eljön hozzám.
Megtörténik a fiatalokban ugyanaz, ami húsvéthétfőn történt, amikor elfutottak előle, annak ellenére, hogy megfoghatóan jelen volt. Ugyanezek a fiatalok azzal a pünkösdi erővel, amit megéltek, kimehetnek az emberek közé és tanúságot tehetnek róla, jóllehet, a szemükkel már nem látják Őt, mert már elment; de az elmenetele által közelebb került hozzánk.
A második olvasmányban azt hallottuk, hogy Jézus felment a mennybe és az Atya jobbján ül, ahogy a Hiszekegyben is imádkozzuk - ez egy kép, amit a Szentírás ad nekünk arról, hogy ő egyfajta uralkodó, aki a király mellett ül. Ő a »szövetségi kancellár«, aki onnan fentről irányítja és lelkesíti a csapatait, és látja, ki hová megy és az ő nevében. De nem háborúskodni, hanem a Tőle érkező szeretettel segítve meghódítani és kitágítani a szíveket, hogy ez emberek bemehessenek és érezhessék: »Ott, ahová én most bemegyek, ennek az embernek, ezeknek a fiataloknak a közelében a mennyországba jutok. Ott érzem azt, amit eddig csak sejtettem: hogy másképpen is tudok élni. Ez odavonz engem. Ez valami, ami nem csak e világból való. Itt úgy érzem, hazaérkeztem.«
Jézus mennybemenetele és a Szentlélek eljövetele azt jelenti, hogy Ő megnyitja a mennyországot azok előtt, akik Vele akarnak tartani, a mennyországot ezen a földön. De ez még nem a teljes mennyország, mert sok fáradozás, küzdelem és gyötrelem áll még előttünk, mert nem mindig könnyű szeretni, de érezzük, hogy ennek van értelme, mert mi oda tartozunk és már itt megkezdődik a mi örök hazánk, a földi mennyország.
Ez Don Bosco tapasztalata, ez Jézus tapasztalata, aki felmegy a mennybe, de végül ismét eljön majd, ehhez nem fér kétség, de most előbb nekünk kell elmenni Őhozzá. Mert az, amit Jézustól kaptunk, csak akkor gyarapodik, ha önmagunkat elajándékozzuk. Nem zárkózhatunk be Jézussal úgy, hogy csak az imát engedjük be, és nem törődünk a világgal. Arra vagyunk meghívva, hogy kitárjuk a szíveket, az a hivatásunk, hogy mások odajöhessenek hozzánk és érezhessék Azt, akihez tartozunk.
Minden szentmise után, kedves testvéreim, azt halljuk: »Küldetésed van. Most menj, és miután befogadtad az Urat, Aki megerősít, menj az emberekhez és tárd ki a szívedet, hogy akik találkoznak veled, érezhessék, hogy már itt van a mennyország.«”
stefan-oster.de/Szaléziak.hu