Főoldal / Magyar Tartomány / Kazincbarcika - Emlékezés az elhurcoltakra
Kazincbarcika - Emlékezés az elhurcoltakra
2019-11-26 Kedd | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Kazincbarcikán a Don Bosco Sportközpontban a tavalyi évhez hasonlóan idén is megtartották a "málenkij robot" elhurcoltjai emlékére tartott emlékünnepséget.
Kazincbarcika Város Német Nemzetiségi Önkormányzatával közösen november 21-én a Don Bosco Sportközpontban ünnepséget tartottak az emléknap alkalmából. Magyarország Kormánya 2012-ben nyilvánította a Málenkij robotra elhurcoltak emléknapjává november 25-ét – hallhattuk a Sajó Attila által említett bevezetőben. Azóta minden évben emlékeznek ezekre az emberekre, ezúttal a gyerekek és fiatalok GULAG-sorsáról volt szó.
Kezdésként a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium diákjai műsorát láthattuk és hallhattuk, majd Majorszki András történész tartotta meg ünnepi előadását a fentebb nevezett témában. Rengeteg érdekességet és egyben megrázó történetet hallhattunk, többek között a utaztatásról, az ott végzett munkákról, vagy éppen a napi ételadag mennyiségéről. Rengeteg, mintegy kétmillió 12 év fölötti gyermek és fiatal szolgálta “birodalom” ügyét. Az előadás végén megszólaltattuk a rendezvény elején köszöntött Spitzmüller Istvánt, aki velünk együtt hallgatta az előadást, úgy, hogy ő egy ilyen GULAG táborban a Donyeck medencében született és hét hónapos korában engedték haza őket az édesanyjával, aki még szintén él, jól van és már 93. életévét tapossa. Ezúton is Isten éltesse őket.
A köszöntések után a szomszédos Szent Család-templomban folytatódott és zárult is egyben a emlékprogram. Az elhurcoltakért bemutatott szentmisén Varga László atya a szentbeszédében kiemelte, hogy emlékezünk, de nem felejtünk. Nem felejtünk, főként, azok, akik valamilyen úton-módon érintettek ebben a sorsban, ám ne ítéljünk el ezért senkit, hanem a ítéletet bízzuk mindenképpen az Úrra. Rámutatott, hogy azért is engedte meg ezt a kínszenvedést azoknak az embereknek, akiket elhurcoltak, mert a saját Fiát sem kímélte és Őt is ugyanúgy szenvedésnek vetette alá, azért hogy minket megváltson bűneinktől.
Az emlékünnepség egy alkalomhoz méltó szeretetvendégséggel zárult, ahol már mosolyogva, felszabadultabban beszélgettünk a történelmi eseményekről, örülve annak, hogy ott és akkor mi ezt megtehettük! Ápolva és tisztelve az elhunytak emlékét.
http://dbsk.hu/Szaléziak.HU
