Főoldal / Szalézi világ / Kilenced Bosco Szent Jánossal - 2. NAP
Kilenced Bosco Szent Jánossal - 2. NAP
2020-01-23 Csütörtök | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
A kilenced minden napjához van egy szentírási részlet, egy rövid olvasmány Don Bosco életéből, gondolataiból vagy a tanításaiból, egy fohász és egy ima. A második nap január 23.
2. NAP: SZERETNI JÉZUST A LEGSZENTEBB OLTÁRISZENTSÉGBEN
Szentírási részlet:
„Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz bennem, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg. Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.” (Jn 6,47-51, 53-58)
Gondolatok:
Bosco Szent János arra tanította a fiatalokat, hogy szeressék Jézust az Eucharisztiában, hogy legyenek méltóak arra, hogy gyakran áldozzanak, és hogy sűrűn keressék fel az Oltáriszentséget. Savio Szent Domonkosnak, egyik tanítványának életrajzában Don Bosco ezt írta: „Ez a test, a vér, a lélek és istenség, amit Jézus felajánlott a kereszten az Örök Atyának. Mi kellene ennél több, hogy boldog legyek? Semmit ezen a világon. Csak képesnek kell lenni rá, hogy meglássam az oltáron és imádjam azt, akit most a hit által látok.” Don Bosco leírja, hogyan viszonyult Domonkos a szentáldozáshoz: „Felkészülése a szentáldozásra jámbor volt és tanulságos. Előző este, lefekvéskor egy különleges imát mondott, amely a következő szavakkal zárult: »Legyen mindig áldott és imádott a legszentebb isteni Szentség!« Reggel bőven hagyott időt magának a felkészülésre, de a hálaadása volt az, ami nem ismert határokat. Ha nem emlékeztették rá, akkor általában megfeledkezett a reggeliről, a pihenésről és az iskoláról is, annyira elragadtatta magát az imádságban és az Isten jóságán való szemlélődésben, aki kegyelmének kincseit oly módon árasztja ki ránk, hogy azt szavakkal leírni nem is lehet. „Ez a lelki hozzáállás vezette Domonkost ahhoz, hogy átélje az igazi örömet. Ez a mély, mennyei boldogság tükröződött a ragyogó arcán minden alkalommal.”
Amikor Rua Mihályt, az első utódát elküldte, hogy egy másik oratórium igazgatója legyen, Don Bosco azt tanácsolta neki, hogy „ne hozzon döntést anélkül, hogy előtte felemelné a szívét Istenhez. Vigyázzon a fizikai és erkölcsi egészségére: szentmiselátogatással, a breviárium olvasásával, elmélkedéssel minden reggel és látogassa meg az Oltáriszentséget a nap folyamán.”
Fohász:
Urunk, Jézus Krisztus, Te a szent Eucharisztiában testedet és véredet adod nekünk, annak jeléül, hogy már most részünk van a Te életedben. Add, hogy egykor teljes egészében részesüljünk benne a Mennyei Királyságban, ahol Te örökkön örökké élsz. Ámen
Ima: Miatyánk.. Üdvözlégy… Dicsőség… Bosco Szent János, könyörögj érettünk!
Szaléziak.HU
