Főoldal / Magyar Tartomány / Magyarország – Az Európa Terv és a „Sándor jelenség”
Magyarország – Az Európa Terv és a „Sándor jelenség”
2017-07-18 Kedd | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Nádudvari Géza szalézi testvér, a Szent István királyról elnevezett Magyar Szalézi Tartomány ekonómusa osztja meg gondolatait Európáról, hazájáról és a szalézi jelenlétről az ANS nemzetközi szalézi hírügynökség oldalán.
Magyarország jelenleg a legkisebb szalézi tartomány a világon, csak 34 szalézival, de fényes jövő előtt áll. 1948-ban, a kommunista uralom előtt, a Magyar Szalézi Tartományhoz több mint 200 szerzetes tartozott, köztük sokan misszionáriusok voltak, illetve az Egyetemes Tanács tagjai. De a 40 év üldöztetés alatt a hivatások népszerűsítése és segítése megszakadt és a szaléziak száma visszaesett.
2004 óta a rendfőnök több misszionáriust küldött Indiából, Lengyelországból és Vietnamból, néhány nagyon fontos a szalézi művet nyitottunk meg és a hivatások száma a közelmúltban lassan emelkedni kezdett.
A szaléziak Európában a múltban általában fölényben voltak. Ma, hála Istennek, az idősebb szaléziak is felismerték, hogy a megszentelt hivatás a legfontosabb szempont, ami egyesít bennünket, és azzal, hogy sok szalézi van jelen több különböző országból, a fiatal misszionáriusok hozzájárulásának köszönhetően a szalézi közösség gazdagodik és vonzóbb lesz a helyi fiatalok számára.
A múltban több idős szalézi volt, akik átélték a 40 éves üldöztetést. Most már csak négyen maradtak, és azt mondhatjuk, hogy mivel már elértük a legmélyebb pontot, csak felfelé vezethet azt út, csak előre kell tekintenünk. De hála a magyar szaléziak és a misszionáriusok lelkesedésének, fényes jövő előtt állunk. Lassan kilábalunk a szakadékból és a szalézi karizma ismét megtermi a gyümölcseit.
A szalézi jelenlét Magyarországon 1913-ban kezdődött, és 1989-ben indult újra, amikor a szaléziak visszakapták néhány régi központjukat és az infrastruktúrát, és elkezdtünk egy csodálatos munkát Kazincbarcikán. Ez egy közösség Kelet-Magyarországon, hazánk egyik elmaradottabb régiójában, amelyet leginkább érintett a kommunizmus, és ahol az egyik legnagyobb cigány közösség él. Tehát, a modern Európa szívében található az egyik legfontosabb szalézi misszió.
Ha valakit ide küldenek dolgozni, akkor azt érezzük, hogy kiváltságos, és megtiszteltetés számomra, hogy én is az első úttörő közösség tagja lehettem ott. 2006-ban alakítottuk meg az új közösséget két szalézi misszionáriussal, és úgy növekedett, mint egy csoda, mint amit Don Bosco tapasztalt Valdoccóban. Tény, hogy Isten kegyelméből néhány év alatt egy csodálatos misszió alakult itt ki, egy hatalmas szakiskolával a legszegényebbeknek, egy plébániával és egy középiskolával, és jelenleg ez a legerősebb és legjelentősebb szalézi jelenlét Magyarországon.
Aztán itt van még tartományunkban a szalézi szerzetesi hivatásokra gyakorolt „Sándor jelenség”. Miután 2013-ban boldoggá avatták a szalézi testvért, Sándor Istvánt – a boldogot, aki nem csinált rendkívüli dolgokat, csak lelki magasságokat ért el saját feladatainak teljesítésében, mint Szalézi Szent Ferenc és Don Bosco.
Abban az időben én voltam az egyetlen szalézi testvér Magyarországon, így a testvéri hivatás nem rendelkezett különösebb vonzerővel a fiatalok számára; úgy tekintettek rá, mint az első lépésre a papság felé. A boldoggá avatás volt az első alkalom, hogy reflektorfénybe került a szalézi testvéri hivatás, nyilvánosan beszéltünk róla, megosztottuk, megerősítettük és ünnepeltük hivatásunkat. Fantasztikus élmény volt! Ma Boldog Sándor István alakja széles körben ismert a fiatalok között, és azok, akik soha nem éreztek papi hivatást, talán készségesebben válaszoltak Isten hívására, hogy szalézi testvérek legyenek. Valójában, ez minden bizonnyal inkább egy mennyei áldás, mintsem az emberi erőfeszítés eredménye, de amióta van egy Boldog Sándor Istvánunk, szinte minden évben van legalább egy szalézi testvéri hivatás, és folyamatosan meg vagyunk áldva újabb szalézi növendékekkel!
ANS – Budapest/Szaléziak.HU