Főoldal / Szalézi világ / Maria Romero Meneses, Közép-Amerika első Boldogja
Maria Romero Meneses, Közép-Amerika első Boldogja
2019-07-07 Vasárnap | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Július 7-én Maria Romero Meneses szalézi nővérre emlékezik a Szalézi Család, aki a jómódot össze tudta egyeztetni a szegények és nincstelenek iránt érzett hivatással és rámutatott, hogy a sok pénzzel sok jó lehet tenni, ha elhivatott kezekbe kerül.
Maria tehetős családban született Nicaraguában, az édesapja az ország minisztere volt. Bár jómódban éltek és semmiben sem szenvedtek hiányt, az édesapa saját példájával tanította gyermekeit az irgalmasság testi cselekedeteire, hogy tudatosan figyeljenek azokra, akiknek kevesebb adatott, mint nekik, és hogy a jótékonyságnak gyakorlatiasnak kell lennie és tiszteletben kell tartani azokat, akiket szolgálnak.
Szülei rendkívüli jövőt szántak leányuknak, aki zenei tehetség volt, kiválóan zongorázott és hegedült.
Tizenkét éves korában, alighogy belépett a Segítő Szűz Mária Leányainak Kollégiumába, erős reumatikus láz döntötte ágynak és hat hónapig teljesen lebénította. A szenvedést "Isten ajándékának" nevezte, csodálatos gyógyulását a Segítő Szűz Máriának tulajdonította, akihez folyamatosan imádkozott. Már ekkor megszületett benne a szalézi hivatás. Úgy látszott, Don Bosco karizmáját pontosan az ő számára találták ki.
1920-ban, tizennyolc évesen belépett a rendbe. Miután 1929-ben örökfogadalmat tett, 1931-ben Costa Ricába, San Joséba küldték, ahol életének további részét töltötte.
Costa Ricában ekkoriban a nővérek munkája főleg a jómódú családok leányainak oktatásából állt, de voltak iskoláik a szegények számára is. Maria nővér állandó mozgásban volt a két világ között, és hamarosan megtalálta valódi küldetését: úgy formálta a gazdag leányok lelkiismeretét, hogy érzékennyé váljanak a szegények iránt. „Las misioneritas"-nak „kis misszionáriusoknak” nevezte őket, és arra tanította, hogy segítsék a szegények között végzett munkáját, egyformán kínálva fel az anyagi szolgálatot és a vallási útmutatást. Elmentek a szegények kunyhóiba, segítettek takarítani, élelmiszereket és ruhákat vittek, amelyeket Maria nővér gyűjtött össze, és hittant tanítottak, elvitték nekik Krisztus szeretetét.
Ezután kezdődött a hétvégi oratóriumok létrehozása a legszegényebb gyermekek számára: ebből harminchatot alapított! Maria Romero Meneses idővel megalapította saját iskoláit, klinikáit, ahol az orvosok önkéntesként dolgoztak, és leveskonyháit, sőt, egy modell-falut is alapított San Joséban Maria Auxiliadora néven a szegény családok számára. Azt mondta, hogy a szegények is megérdemlik mindazt, ami másoknak van.
San José központjában építtetett egy templomot, hogy hirdesse a szaléziak ragaszkodását a Segítő Szűzhöz. Hitével, és az ügynek megnyert jószándékú emberek segítségével nagy dolgokat vitt véghez. Don Boscóhoz és Mazzarello anyához hasonlóan ő is szemlélődő volt a cselekvésben. Istennel való szoros kapcsolata keresett lelki tanácsadóvá tette. Minden nap hosszú órákat töltött magánbeszélgetésekkel, lelki tanácsadással, mert látta, hogy az emberek nem csak kenyérre éheznek. Művét a helyi püspök is támogatta, aki a szociális apostolkodás erőteljes szószólója volt.
Maria anyának arra is volt tehetsége, hogy gyógyulást hozzon a betegeknek. Így imádkozott a Boldogságos Szűzhöz: „Lourdesban gyógyító vizet fakasztottál, de miért csak ott? Hiszen a világ minden vize a tiéd, még az is, ami a csapból folyik. Tedd meg nekem a szívességet, és gyógyítsd meg a betegeket az itt rendelkezésre álló vízzel is!” – és Maria elkezdte osztani a betegek között a vizet a közeli forrásból. Többféle gyógyulás is történt: egy haldokló, rákos öregasszonytól kezdve egy betört fejű, haldokló csecsemőig. De Maria elöljárója elrendelte, hogy állítsa le a víz osztását, és ő engedelmeskedett neki. Mindazonáltal, a víz továbbra is csodálatos gyógyulásokat hozott.
72 éves korában Maria Romero Meneses anyát ágyba kényszerítette a betegség, ezért egy tengerparti város közösségébe helyezték át. 1977. július 7-én, miután ebéd után élvezte a friss tengerparti levegőt, utolsó lélegzetével átadta életét a Teremtőnek.
2002-ben avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa, aki ezt mondta róla: „Maria Romero nővér tudta, hogyan tükrözze vissza Krisztus arcát, amit ő a kenyér megosztásában ismert fel. Példaértékű szerzetes volt, a szegények apostola és anyja, akik az ő igazi kedvencei voltak.”
Blessed Among Us/Saints of the Americas/Szaléziak.HU
