Főoldal / Szalézi világ / Megosztott szentség: Zatti és Troncatti, a szalézi karizma két arca
Megosztott szentség: Zatti és Troncatti, a szalézi karizma két arca
2025-11-14 Tegnap | #Szalézi világ
szent • szentség • misszionárius •
Mi köt össze egy borettói szalézi ápolót és egy Corteno-Golgi-beli misszionárius Segítő Szűz Mária Leányát (FMA)? Mi köt össze egy szalézi testvért, aki rózsafüzérrel a kezében biciklivel kelt át Patagónián egy olyan apácával, aki elsősegélytáskával és rózsafüzérrel az ujjai között utazott át az ecuadori dzsungelen? A válasz nem pusztán életrajzi hasonlóságaikban rejlik, hanem abban, amit Francesca Caggiano nővér, a Segítő Szűz Mária Leánya és az Intézmény néhány szentté avatási ügyének asszisztense találóan „a Szentlélek humorának” nevez.
Francesca nővért felkérték, hogy Zatti Szent Artemide negyedik liturgikus megemlékezésén, 2025. november 13-án emelje ki a párhuzamot e két nemrég kanonizált szalézi szent között.
A szalézi szentség két óriása
A rám bízott téma az, hogy párhuzamot vonjak a szalézi szentség e két óriása – Zatti és Troncatti – között, akiket 2022. október 9-én, illetve 2025. október 19-én avattak szentté. Kutatásom során több mint harminc hasonlóságot azonosítottam életükben, személyiségükben, eseményeikben és döntéseikben, amelyeket Isten szerető teremtőerejében megengedett összefonódni. Az időhiány miatt csak néhányat emelek ki.
Elsőszülött
Zatti az első nem mártír szalézi testvér, akit szentté avattak. Troncatti az első FMA szent a társalapító után.
Származás és hivatás
Zatti olasz származású volt, Borettóban (Reggio Emilia) született az 1880-as években. Második keresztneve Maria volt. Fiúként a földeken dolgozott, és megtapasztalta az emigráció fájdalmát, családjával Argentínába költözött. Szalézi testvérként teljes mértékben Don Bosco álmát élte meg: a legszegényebbeket és a betegeket, különösen az őslakosokat szolgálta.
A szintén olasz Troncatti ugyanebben az évtizedben született Corteno Golgiban (Brescia). Keresztneve Maria volt, és ő is földműves családból származott. 1905-ben átélte azt a szívfájdalmat, hogy elhagyta otthonát, hogy a nizza-monferratói zárdába vonuljon. Apja elájult a bánattól, amikor elindult. 1922-ben, amikor hazatért, hogy engedélyt kérjen a missziós indulásra, szülei ezt mondták neki: „Képzelj el két koporsót magad előtt.” A szülőföldjétől, családjától, nyelvétől és kultúrájától való elszakadás olyan mély volt, hogy soha többé nem akart visszatérni Olaszországba. Azt mondta: „Ha egyszer odaadod magad, örökre odaadod magad.”
A betegség, mint Isten útja
Mindketten betegséggel küzdöttek szalézi útjuk elején.
Az 1900-as évek elején Zatti, aki akkoriban szalézi jelölt volt, tuberkulózist kapott, miközben egy beteg rendtársát ápolta. 1902-ben Junín de los Andesbe küldték gyógyulni – ahol Boldog Laura Vicuña az FMA iskolában élt. Pappá válásról szőtt álma szertefoszlott egy betegség miatt, de ő a Gondviselés tervének tekintette, és úgy döntött, hogy szalézi testvér lesz.
Maria Troncatti nővér gyenge egészséggel rendelkezett posztulánssága és a noviciátus ideje alatt. A megerőltető közösségi élet legyengítette, de a Szent Szívhez és Don Boscóhoz intézett ima helyreállította a nyugalmát. Egy súlyos ujjfertőzés – amely esetleg amputációt igényelt – arra késztette az elöljárókat, hogy 1908-ban engedélyezzék számára az ideiglenes fogadalmak letételét. Egy évvel később tífuszos lett, és kis híján meghalt. Miután Nizzába költöztették, találkozott Don Ruával, aki vele együtt imádkozott a Segítő Szűz Máriához és Don Boscóhoz. Csodával határos módon felépült, és folytatta hivatását.
Két ígéret Máriának, a Keresztények Segítségének
Mindketten döntő pillanatban fogadalmat tettek a Máriának, a Keresztények Segítőjének.
Amikor Garrone atya látta, hogy Zatti egészsége romlik, arra buzdította, hogy bízzon a Szűzanyában. Zatti megígérte, hogy ha felépül, egész életét a betegeknek szenteli. Meggyógyult. Fogadalmát a híres szavak foglalják össze: „Hittem, megígértem, meggyógyultam.”
Mária nővér életveszélybe került az 1915. június 25-i pusztító árvíz során Varazzéban. A víz lerombolta a kerítést, és elöntötte azokat a szobákat, ahol ő és Chiara nővér tartózkodtak. A következő fogadalmat tette a Szűzanyának:
„Ha megmentesz engem, és megmented a testvéremet, Giacominót, aki a fronton van, megígérem, hogy misszionáriusnak megyek.”
Csodával határos módon megmenekülve november 4-én benyújtotta missziós kérelmét, hogy a leprások között szolgáljon.
Hivatásuk szerint ápolók
Mindketten hivatásszerűen a betegek gondozásának szentelték magukat.
Zatti, mivel nem tudott pap lenni, betartotta ígéretét, és ápolónak tanult, majd 1905-ben okleveles gyógyszerész lett.
Mária nővért 1915-ben egy Vöröskereszt ápolónői tanfolyamra küldték az első világháborúra való felkészülés jegyében. Megtanulta a gondoskodás finom művészetét, és felfedezte, hogy a testi sebeknél fájdalmasabbak a szív sebei.
Isten akaratának jelei
Mindkettőjük számára a szenvedés Isten tervének kinyilatkoztatásává vált.
Zattit a tuberkulózis késztette arra, hogy a szalézi testvér hivatását válassza.
Mária nővér számára Isten hívása egy fiatal, beteg asszonyon keresztül érkezett, aki megjósolta ecuadori küldetését. Napokkal később Caterina Daghero anya hivatalosan is kijelölte őt erre a küldetésre.
Ugyanaz a lélek, ugyanaz a szív
Mindkettőjüket szeretetteljes néven ismerték:
Zatti: „minden szegény rokona” Troncatti: „a jó anyácska”
Mindketten kórházakat alapítottak és ápolónőket képeztek ki: Zatti, hogy állandó személyzetet biztosítson a kórház számára; Troncatti, hogy képzett fiatal nőket küldjön a dzsungel falvaiba.
Mindketten az otthonaikban is látogatták a betegeket – Zatti biciklin a rózsafüzérével, Troncatti az elsősegélycsomagjával és a rózsafüzérrel, gyalog vagy lóháton.
Mindketten különös szeretettel tekintettek a legelhagyatottabb betegekre.
Csodák és Don Bosco szelleme
Még a kanonizálásukhoz kapcsolódó csodák is hasonlóak: mindkettő agyi sérülés gyógyulásával jár – Zatti agyvérzésből, Troncatti súlyos fejsérülésből –, és mindkét esetben a kedvezményezettek szegények voltak.
Mindketten Don Boscónak a misszionáriusoknak adott ajánlását követték:
„Fordítsatok különös gondot a betegekre, a gyermekekre, az idősekre és a szegényekre, és elnyeritek Isten áldását és az emberek jóakaratát.”
Következtetés
Úgy tűnik, az Úr örömét lelte abban, hogy életüket a kegyelem meglepő harmóniájában szőheti össze.
Zatti és Troncatti igazi lelki ikrekként jelennek meg: személyes történetükben különböznek, mégis ugyanaz a Lélek egyesíti őket; Krisztus ugyanazon érzéseit osztják (vö. Fil 2,5), a Da mihi animas apostoli szenvedélye által vezérelve.
Francesca Caggiano nővér
ANS-Róma/Szaléziak.HU
