Főoldal / Magyar Tartomány / Mesél a szalézi múlt - Újpesti Jézus Szíve Fiúotthon
Mesél a szalézi múlt - Újpesti Jézus Szíve Fiúotthon
2022-07-02 Szombat | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
1926-ban a főváros munkások lakta újpesti kerületében, nem messze a rákospalotai Clarisseumtól, a Baross utcában nyílik egy diákotthon iparostanulóknak, akik aztán rákospalotai műhelyekbe járhatnak. A környék neves gyárai (pl. a Tungsram, a pamutgyár stb.) kínálnak nekik alkalmazást. Itt áll a (nagyon közkedvelt) Szent Szív kápolna is, a hozzácsatolt hétköznapi oratóriummal (az első Magyarországon), amit rengetegen látogattak.
A templom
A Jézus Szíve Templomigazgatóság az Újpesti Egek Királynéja Főplébánián területén fekszik a. A templom történetének kezdete az angolkisasszonyokhoz kapcsolódik, akik 1880-ban 3,5 hold szőlőt vásároltak a Baross utcában, a hozzá tartozó villával együtt (72. sz.). A telken Schreiber Janka budapesti főnöknő magánvagyonából a használaton kívül helyezett régi kis kápolna közelében 1886-ban templomot építtetett Bachmann Károly tervei szerint. Azt a kikötést tette, hogy ha az angolkisasszonyok a területet bármikor eladnák, a templom az újpesti plébánia tulajdonába szálljon. 1912-ben az angolkisasszonyok távozásával a Baross utcai templom az Egek Királynéja plébánia tulajdonába került. Csík plébános javaslatára a plébánia 1925-ben megvásárolta a mellette levő 4700 négyszögöles ingatlant és a rajta álló 378 m2 -es épületet. A templom ekkor már évek óta lezárva állt, kifosztották, és állapota erősen leromlott. A karbantartás túlzott anyagi terhet rótt az egyházközségre, ezért két év múlva, 1927. február 7-én a templom és az ingatlan tulajdonjogát átadták a szalézi rendnek.
Szalézi letelepedés
Újpest-Megyeren, a 18-20 füstokádó gyárkémény között lendül a magasba az 1886-ban épület, Jézus Szíve kápolna karcsú tornya. Azt, s a mellette levő villaszerű házat vették át a szaléziak, amihez Hanauer püspök 1927. március 1-jén kelt leiratában adta főpásztori engedélyét, Rinaldi Fülöp rendfőnök atyának, pedig a Szerzetesek Sz. Kongregációja 1927. június 17-én kelt 3887. rescriptumának értelmében, 1927. június 24-én kelt 62. ter. decretumával valósította meg a letelepülést, ezekkel a szavakkal jelölve meg az új intézet rendeltetését: „in oratorium pro diebus festis et in hospitium pro adolescentibus artificiis crudiendis”. A kápolnát hamarosan kibővítették, felújították, és 3 új harangot készíttettek Szlezák László harangöntővel. 1927. június 26-án adta át rendeltetésének Hanauer Á. István püspök, Újpest egyházi s világi vezetőinek jelenlétében. Ugyanakkor a kápolna három új harangját is felszentelte.
A letelepedés kezdeményezője Csik József plébános volt. Még az előző évben bocsátkozott tárgyalásba tartományfőnökségünkkel. 1927. február 5-én adásvételi szerződés jött létre az újpesti r.k. Egyházközség s a Szalézi Társaság között. Társaságunk megvette az Egyházközségtől a Baross utca 72. sorszámmal megjelölt házas ingatlant 8.000 pengőért azzal, hogy az ingatlan tőszomszédságában levő templomot az egyházmegyei Főhatósággal egyetértésben birtokába veszi, annak karbantartásáról a sajátjából gondoskodik, s ott mint nyilvános szerzetesi templomban, a kánonjog megtartásával istentiszteleteket tart. Bali János, akkoriban a Clarisseum katekistája, márciusban kezdett már átjárni a kápolna tatarozási munkálatainak irányítására. A költségeket – kerek összegben 25.000 pengőt – a Clarisseum fedezte. Bali János lett az első igazgató, munkatársai pedig: Czár János papnövendék s Kiss József segítőtestvér. A ház legnagyobb termében napközi otthont vezettek, a szűk udvaron, pedig elindították az oratóriumi életet. Megélhetésüket a perselypénz s az első munkatársak természeti adományai biztosították. Később a tartományfőnök közbenjárására Csik plébános a főplébánia Szent Antal perselyből havi 100 pengő segélyt utalt ki a kápolnában végzett szolgálatokért.
Hamarosan fiúinternátust nyitottak elemi és középiskolai tanulók részére, ahol a növendékek állandó lelkiismeretes felügyelet alatt voltak. A szegényebbeknek és az árváknak a havi tartásdíjból kedvezmény járt.
Minden évben nagyszabású módon rendezték meg a kápolna Jézus Szíve búcsúját. A fő ünnepélyt háromnapos ájtatosság vezette be. Az ünnepi szentmiséket tábori oltárnál mutatták be, mert a nagy tömeg nem fért be a kis kápolnába. Az esti órákban a város minden részéből óriási tömeg jött, hogy az ünnepély fénypontján, a nagy körmeneten részt vegyen.1943-ban a főoltár fölé festett üveg Jézus Szíve képet csináltattak, amely oltárképként szolgál ma is. A kápolna bár méreteiben kicsi volt, de az évi 30 ezer áldozás jellemzi az itt végzett nagyszerű lelki tevékenységet.
Jézus Szíve Fiúotthon
A szaléziak itt is – mint sok más helyen – gyorsan kinőtték az épületet. A munkatársak és jótevők adományinak segítségével megvásárolták a szomszédos telket és nagy terveket szőttek; a Don Boscó-i hagyomány szerint pénz nélkül, de Istenbe vetett nagy hittel és a Szűzanya segítségében bízva, és ismét nem csalódtak: 1929-ben Újpest város képviselőtestülete jelentős építési segélyt szavazott meg és Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter ugyancsak anyagi segítséget helyezett kilátásba, így 1930-ben megépült az Újpesti Szalézi Intézet új, kétemeletes fiúotthona és tanoncinternátusa Wolf Géza tervei szerint.
Az államosítás után az akkor üres rendházi épületet, melyben már nem folyt a szakérettségis kollégiumi oktatás, leánykollégiummá alakították, majd ide költözött az Újpest Városi Kereskedelmi Középiskola, amely 1956-ban kapta meg Berzeviczy Gizella kommunista pedagógusnő nevét.
Az épületben ma a Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum működik. Berzeviczy Gergely felvilágosodás-kori közgazdász 1993-ban váltotta le elődje-utódja nevét, kihasználva a rendszerváltás adta lehetőséget.
Az oratórium
Az újpesti oratóriumban a kis munkásgyermekek és a dolgozó ifjúság százai gyűlnek össze hétközben is, de különösen vasár- és ünnepnapokon. Virágzott a Szívgárda, Don Bosco Kör, cserkészcsapat is volt, mandolinzenekarral. Színészgárdája sok kellemes órát szerzett az oda sereglő szülőknek és látogatóknak. Máshol csak benzint és petróleumot adtak jegyre, az újpesti oratóriumban pazar bőkezűséggel mérték az örömöt annak a sokszáz gyereknek, akik kezükben pecsétes misejeggyel, tömött sorokban vonultak az oratóriumi moziba vagy színházba. Egy-egy vasárnap 5-600 gyerek is felkereste az oratóriumot.
Amikor megszólalt a litániára és katekizmusoktatásra hívó harangszó, elhalt a lárma és elült a játék, hogy az isteni Magvető szavai alkalmas talajra hulljanak.
Ezután a színházterembe vonultak és újra fellángolt a lelkesedés és a féktelen öröm, amikor a vetítővásznon megjelent egy-egy kedves, ismerős arc: Popey, a hős tengerész, Chaplin, a vitéz sarki utazó és mások. Akiknek a padokon nem jutott hely, ugyanolyan boldogan tapsolnak a zongora alatt is, mint akiknek páholyülés jutott…
De nem csak az iskolaév, a nyár is meghozta a maga örömeit az újpesti oratóristák részére. Harsogó örömrivalgás fogadta a kalauzokat, akik az egyszer nem jegyet szedtek, hanem együtt örültek és daloltak a fiúkkal. Máriaremete, a magyar szentföld, Gellérthegy, a királyi palota ragyogó termei, a budaörsi repülőtér, a Fényes cirkusz, az Állatkert – mindmegannyi kedves vakációs élmény színhelyei.
Nemcsak a magyar főváros és környéke látta az újpesti oratóristákat és szívgárdistákat, hanem a visegrádi hegyek és a Duna is tanúja volt szívbőljövő kacagásuknak és örömüknek.
Újpest gyárvárosának homoksivatagjain pezsgő dobbanással lüktetett a szalézi élet. Az internátusnak mintegy 60 növendéke volt, akik a tanulótermek padjaiban készültek az élet nagy feladataira, mindennapos lelkesedéssel, nagy törekvéssel, egy szebb jövőbe vetett rendíthetetlen bizalommal. Az év nagyobb ünnepei pompás akadémiáktól, jól megrendezett színdaraboktól váltak feledhetetlenné. Minden második héten pontosan megtartott magaviseleti értekezleten adtak számot jellemük fejlődéséről olyannyira, hogy közülük többen is felvételüket kérték a szalézi rendbe.
1941-ben az internátust bezárták, helyette napközi otthont – oratóriumot nyitottak.
Az 1950-ben történt szerzetesi rendek feloszlatásakor a szalézi rend tagjai közül az újpesti főplébánián és a kápolnában szalézi szerzetes teljesített szolgálatot kántorként, illetve sekrestyésként tekintettel arra, hogy papi funkciót hivatalosan nem tölthettek be. A szalézi rend hivatalosan 1991-ben kezdte meg működését, és vette át az Újpest-Megyeri Nagyboldogasszony plébániáját Szikszay Sándor szalézi szerzetes. Ettől kezdve a szalézi rend látja el a Nagyboldogasszony plébánia vezetését. Így válik érthetővé, hogy Skultéti Demjén már szalézi rendtagként kápolnaigazgató a Jézus Szíve templomigazgatóságon.
2001–2005 között esztergomi egyházmegyés pap látta el a kápolnaigazgatóságot, aki az Egek Királynéja Főplébánián plébánosa. Ettől kezdve ismét a megyeri plébánián tevékenykedő szalézi atyák igazgatják a templom ügyeit, mint rendi kápolnáét.
Forrás: korabeli Szalézi Értesítők, www.esztergomi-ersekseg.hu, Újpest akkor és most
Szaléziak.HU
