Főoldal / Magyar Tartomány / Minden szentmise karácsony, azaz megtestesülés
Minden szentmise karácsony, azaz megtestesülés
2018-12-13 Csütörtök | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
advent • karácsony • elmélkedés •
Karácsonyra készülve elgondolkodtat a vasárnapi szentmiséken, a Szentáldozás után mondott imádság az Eucharisztikus kongresszusért. Azon gondolkodom, valamiképpen minden Szentmise is a megtestesülés ünnepe, azaz karácsony, ahogy ezt anyanyelvemen, tamilul énekeljük az otthoni szentmiséken.
Jézus újra meg újra megtestesül az átváltoztatás pillanatában. Az Eucharisztiában Jézust hozza világra a pap is, mint a Szűzanya, a papok anyja. A szentmisében sokféle módon van jelen Jézus: „Jelen van a papi szolga személyében, leginkább jelen van az eucharisztikus színek alatt. Jelen van igéjében, mert ő maga beszél.” (Sacrosanctum Concilium 7).
A karácsonyban azt ünnepeljük, hogy Jézus Isten fiaként emberré lett. A mennyország Jézus személyében a földre költözött. Jézus azért jött hozzánk, hogy az Atyához vezessen bennünket a mennyországba. Amikor földi zarándokutunkon összegyűlünk, hogy az eucharisztiát ünnepeljük, valóban a menny „érintkezik” a földdel, és leszáll reánk a Szentlélek.
Indiában egyszerű katolikus templomok vannak, azért nem nagyon láttam turistákat ott a templomokban, nem úgy, mint Olaszországban. Amikor keleti szemmel néztem a reneszánsz templomok mennyezetén a pompás freskókat, először csak azon csodálkoztam, hogyan készítették azt a nagyszerű munkát. Aztán megértettem, hogy a freskók mutatják a menny közelségét boltozatként az eucharisztia ünneplésére szentelt hely fölött. Rendszerint Krisztust ábrázolják, dicsőségesen, az Atya jobbján, körülötte a Szentlélek lebeg, és angyalok és szentek népesítik be a jelenetet. Isten akarata szerint az egész emberi nemnek ott lenne a helye (Tim 2, 4).
Karácsony alkalmából azon is elmélkedhetünk, hogy Isten nem elvont, hanem konkrét személy: Jézus. Isten Jézus személyében lett testvérünkké. Így a teste és vére által egyesíti a keresztény közösséget. A Szentlélek az eucharisztia keretében nemcsak a kenyér és bor adományára száll alá, hogy azokat alakítsa át Krisztus testévé és vérévé, hanem az egész összegyűlt közösségre is.
A keresztség és bérmálás szentségeiben is kifejeztük vágyunkat, hogy e közösséghez tartozhassunk. Az eucharisztikus Krisztussal való találkozás a mennyei közösségben egyúttal az önmagunkkal való találkozás eseménye is.
Tíz éve vagyok itt és most először próbáltam megkeresni a karácsony szó eredetét. Kiderült, hogy latin carnation szóból ered, amely annyit jelent: születés, testet öltés. Valójában szó szerint ezt ünnepeljük karácsonykor: Isten emberi testet öltött. Az egyház szó görög megfelelője ekklészia (az ek-kaleo), azaz az előhívni, szólítani szóból ered. Az egyház tehát minden népnek mindörökre szóló égi találkozója Krisztussal az Atya országában. Ezért jelenti ki a II. Vatikáni Zsinat, hogy az összes igazak Ádámtól, azaz Ábeltől az utolsó választottig mind összegyűlnek az Atyánál az egyetemes Egyházban. (Lumen Gentium 2). Krisztus az eucharisztia által az Igével és Testével élteti, táplálja Egyházát.
Görögkatolikus egyházatyák a következőket mondják a karácsonnyal kapcsolatban: ,,Isten emberré lett, hogy az ember Istenné (Istenhez hasonlóvá) lehessen. Értsd: Részesítés az isteni természetben' (2Pét 1,4). Az Eucharisztia az igazságnak azon kapuja, amelyen keresztül Krisztus megistenítően lép be életünkbe. A latin sacrificium (áldozat) szó etimológiája a sacrum facere (szentté tenni) kifejezésre vezethető vissza, ami biblikus értelemben azt jelenti, hogy valamit adunk Istennek, a Legszentebbnek (Iz 6,3), felajánljuk fáradozásainkat, küzdelmeinket, kudarcainkat, könnyeinket, örömeinket, sikereinket, munkánk gyümölcsét vagy lefoglalunk valamit az ő számára.
Szent Pál esetében történt, hogy amikor a keresztény közösség éjszaka összegyűlt, hogy meghallgassa az apostol prédikációját, egy fiatal, aki az ablakpárkányon ült, elaludt és három emelet magasából leesett és meghalt. Pál lement és életre keltette. (ApCsel 20,7-12).
Az eucharisztiában egy apostol is jelen volt, ő vezette az eucharisztiát, prédikált. (ApCsel 20, 11). Amikor az apostol nem volt jelen, akkor egy-egy apostoli levél felolvasásával kapcsolódtak az apostoli igehirdetéshez. Az apostol a leveleiben az eucharisztiát ünneplő közösség megfelelő viselkedésrendjével foglalkozik. (1Kor 1, 10-13), megfeddi a keresztényeket pártoskodásuk és kicsapongó lakomáik miatt (1Kor 11, 17-22). Valóban: az eucharisztia nemcsak a közösség ünnepe, hanem a közösségi (életre) formáció (nevelés) is. Milyen jó lenne, ha azok a keresztények, akik csak karácsonykor jelennek meg a Szentmisén, megértenék: minden szentmise karácsony, azaz megtestesülés.
„Isten létére fölvette az emberséget, összeegyeztette a két ellentétet, a testet és a lelket, amelyek közül az egyik az istenséget adta, a másik kapta. Ó, csodálatra méltó csere!” (Nazianzi Szent Gergely püspök szónoklataiból).
Áldott karácsonyt kívánok!
Don Bosco szeretettel: De Rossi Raja
Szaléziak.HU
