A gyermeknek ugyanannyira szüksége van játékra, mint amennyire ennie kell. Játék és játékok nélkül a gyermek nem tud élni. A cserkészet alapítója, Baden Powell mondta: „A játék az első nagy nevelő”. Röviden azt mondhatnánk, hogy a felnőtté váláshoz játszani kell! Ezért kell hagynunk játszani a gyerekeket. Ha ellopjuk tőle a játékot, az olyan, mintha ellopnánk az alapvető pszichológiai vitaminját.
A játék csodái
A játék a jó dolgok igazi kincsesbányája.
✦ A játék érdekessé teszi az életet. Építi a gyermek boldogságát. Abban mindenki egyetért, hogy annak a gyereknek, aki nem játszik, kevés az öröme.
✦ A játék ösztönzi a szocializálódást, a csapatépítést, hogy "együtt" élj, ne csak mások „mellett”. Ha azt akarom, hogy folytatódjon a labdajáték, át kell adnom azoknak, akik velem együtt szórakoznak!
✦ A játék feloldja a tanulás és a kötelezettségvállalások során felhalmozódott érzelmeket és feszültségeket. A játék ellazít; a játék legyőzi az unalmat, amely mindenki lelkének gyilkosa, különösen a gyerekeké.
✦ A játék gyógyszer. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a játékkal a gyermek önmagát gyógyítja. Nem véletlenül állítják a szakemberek, hogy amíg a gyerek játszik, addig nincsenek megoldhatatlan pszichés problémák. A baj akkor kezdődik, amikor már nem játszik.
✦ A játék zöld utat ad a kreativitásnak. Olyan, mint egy vállfa, amelyre felakaszthatja a képzeletét.
✦ A játék lehetővé teszi, hogy ne csak a fizikai energiáiknak, hanem a legeredetibb és legelevenebb pszichés energiánknak is szabad utat adjunk.
✦ A játék edzi az agyat. Ha egy gyereknek játékot adunk, az olyan, mintha azt mondanánk neki: gondolkodj, okosodj, alkoss. Jól mondták: "Ha az utolsó tengerparton, ahová az emberiség kénytelen lesz menekülni, lesz egy gyerek, aki képes homokvárakat építeni, akkor a hiteles emberek világa nem tűnik el." (Gino di Rosa)
✦ Végül, a játék a nevelés szempontjából felülmúlja a televíziót. Ha tévét néz, a gyermek látja az életet; ha játszik, átveszi az uralmat a világ felett. Ha tévét néz, magába szívja; ha játszik, akkor tapasztalatokat szerez. Ha tévét néz, akkor megtömik a fejét; ha játszik, akkor jól megdolgoztatja a fejét. Ha tévét néz, ül, csendben van és hízik; ha játszik, beszél, nevet, fut, ugrál, telítődik oxigénnel, karcsúsodik: él!
A mi játékszabályaink
Ezek azok a játékszabályok, amelyeket a jó pedagógus jól ismer.
1. Ne vegyünk túl tökéletes, teljesen automata játékokat. Ebben az esetben a gyermek feleslegessé válik, és akkor a játéknak vége. A játéknak javaslatnak kell lennie, nem válasznak; olyannak kell lennie, mint egy soha véget nem érő mese.
Ez az oka annak, hogy a legszegényebb és legkevésbé strukturált játékok azok, amelyeket a világon minden gyerek a legjobban szeret. Nem találsz olyan gyereket, aki ne szeretne játszani ezzel a négy nagyon szegényes valósággal: a víz: minden gyerek szeret benne pancsolni; a levegő: mindenki szeret futni, érezni a hinta izgalmát; a tűz: mindenkit elvarázsol egy meggyújtott gyufa; a föld: mindenki szeret agyaggal, homokkal babrálni.
2. Ne fojtsuk meg játékokkal. A gyerekszoba megtöltése játékokkal kettős hiba: gazdasági és pszichológiai. Gazdasági, mivel haszontalan pénzkidobás; pszichológiai, mert a túl sok játék fejleszti a mohóságot, a kapzsiságot, a vágyat, hogy egyre több legyen. Továbbá zavarba és bizonytalan helyzetbe hozzák a gyermeket. Mivel nem tudja, hogy a sok játék közül melyiket válassza, a gyermek gyakran szeszélyességet választja!
3. Ne zavarjuk azzal, hogy túlzottan beavatkozunk, miközben játszik. A gyermeket hagyni kell játszani a maga módján. Másrészt viszont időről időre vegyünk részt a kicsi örömében. A gyerek szereti, ha a szülei néhány pillanatra a játszótársai lesznek. És nincs is megfelelőbb alkalom arra, hogy jobban megismerjük őt; nincs szebb alkalom az intenzív érzelmi megosztásra. A gyermekekkel való játék a párbeszéd egyik legmagasabb szintű és leggazdagabb formája.
4. Ne dobjuk ki a játékokat. Ha nincs helyünk, tároljuk a pincében vagy a padláson. Marcello Bernardinak igaza van: „A játékok olyan eszközök, amelyekkel az emberi lények meghódították az életet. A játékot mindig meg kell őrizni, mint egy ereklyét."
5. Ne azért vegyünk játékot, mert mi vágytunk rá. Nem biztos, hogy a gyerek ízlése megegyezik a miénkkel. Ahogyan tehát nem bölcs dolog azt mondani: "Bezzeg az én időmben..., az én időmben...", úgy nem bölcs dolog azt mondani, ha észrevesszük a közömbösséget, amellyel a gyermek fogad egy játékot, hogy: "Bárcsak nekem lett volna ilyenem!"
6. Ne a jó megjelenés vagy a verseny vezéreljen bennünket. Ahhoz, hogy a gyerek egyenrangú legyen a szomszédaival, a kis unokatestvéreivel, luxus és drága játék kell neki: túl sokan gondolkodnak így. Ez addig az abszurditásig fajul, hogy miután megvásároltak egy nagyon drága játékot, a szülők megtiltják a használatát, mert attól tartanak, hogy tönkremegy vagy eltörik!
JÓT TESZNEK A VIDEÓJÁTÉKOK ?
Itt van egy kérdés, amely egyre több szülőt és pedagógust érint.
Sok igen
Kétségtelen, hogy a videojátékok sok szempontból előnyösek. Ezek a legfontosabbak: serkentik a reflexek sebességét és a szellemi éberséget; javítja a szem-kéz koordinációt; elősegítik a koncentrációt; közelebb hozzák a gyerekeket az új interaktív kommunikációs eszközökhöz. A videojátékok lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy azonosuljanak különböző karakterekkel. Azért vonzóak, mert a kihívásra apellálnak. Mindenki tudja, hogy a gyerekek egyaránt szeretik a fizikai és szellemi kihívásokat: ezért szeretik például annyira a találós kérdéseket, amelyek kihívást jelentenek az agyuk számára.
Sok nem
A videojátékok túlzott használata testi problémákat okozhat: látásromlást, migrént, esetenként káros testtartást. A videojátékokat semmiképpen nem szabad kidobni: egyszerűen csak okosan kell kezelni őket.
A fő veszélyt az jelenti, amit megakadályoznak: a beszélgetéseket, a játékokat, a családi ünnepeket és beszélgetéseket, amelyeken keresztül a gyermek tanulásának nagy része zajlik, és formálódik a jelleme. A videojátékok fejlesztik a reakciósebességet, de hajlamosak kikapcsolni a gondolkodást.
Pino Pellegrino – bollettinosalesiano.it/Szaléziak.HU
