Főoldal / Magyar Tartomány / Napról napra Don Boscóval - Don Bosco, a bűvész
Napról napra Don Boscóval - Don Bosco, a bűvész
2022-01-18 Kedd | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Amikor 1834 őszén Bosco Chieribe ment, hogy megkezdje az ötödik évét a gimnáziumban, plébánosának, Don Cinzanónak a tanácsára egy bizonyos Tommaso Cumino ment lakni. Cumino szabó volt, és üzlete volt a Szent Bernát tér mellett, a Szent Antal templomnál.
Házának már volt más lakója is, Don Cafasso. Ő, miután megtudta, hogy Bosco János szegény és nincs sok pénze, és ezért az istállóban kapott szállást, János tudta nélkül kiegészítette az ellátmányát, ami egyébként már amúgy a plébános által felbiztatott jámbor hívek adományából jött össze. Ezzel elérte, hogy emberhez méltóbb körülményeket és kevésbé megalázó elhelyezést kapjon.
A Don Bosco életrajzát olvasók előtt ez a Cumino úgy jelenik meg, mint egy együgyű ember, akivel könnyen el lehet hitetni dolgokat, és még könnyebben ámulatba lehet ejteni. A fiatal Bosco ezt minden rossz szándék nélkül ki is használta, hogy ötleteivel meglepje, amiktől aztán többször az álla majdnem leesett a csodálkozástól, és a lába földbe gyökerezett a megdöbbenéstől. Az erszényében lévő pénzérméket papírrá változtatta, a lopóval frissen szívott bort vízzé, a diót kaviccsá, a tortát közönséges kenyérré, a kalapot hálósapkává.
Egyszer egy tál kocsonyából, ami a névnapja megünneplésére készült, mindenki meglepetésére egy kotkodácsoló tyúkot varázsolt ki az asztalra.
Másik alkalommal egy fazék tartalmát, amiben makaróni főtt, színtiszta száraz korpára változtatta.
Egy kulcsot, amit a gazda féltékenyen rejtve őrzött, egy levesestál aljára varázsolt, ott találtak meg, amikor végeztek a leves tálalásával.
(vö. Memorie Biografiche, I. 344.)
Forrás: Michele Molineris - Napról napra Don Boscóval, Don Bosco Kiadó 2008
Szaléziak.HU
