Főoldal / Magyar Tartomány / Napról napra Don Boscóval - Bosco János és a vizsgák
Napról napra Don Boscóval - Bosco János és a vizsgák
2022-01-17 Hétfő | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
1834 augusztusában Lanteri professzor jött el Torinóból Chieribe, hogy a záróvizsgát levezesse. Jánosunk rögtön megragadta az alkalmat, és elment hozzá.
– Mit akar? – kérdezte Lanteri.
– Csak egy dolgot: hogy jó jegyeket adjon nekem.
– Nézzék csak, milyen nyíltan beszél velem!
– Persze, mert jó barátja vagyok Gozzani professzornak.
– Valóban? Akkor nyilván nekem is barátom lesz.
– Nagyon szívesen, de tudnia kell, hogy Gozzani professzor nekem jó jegyeket adott.
Elérkezett a vizsgák napja, és János tökéletesen fel volt készülve. Tuküdidészből kérdezték, hiba nélkül megfelelt. Akkor Lanteri Cicerótól vett a kezébe egy kötetet.
– Mit szeretnél kapni Ciceróból?
– Amit Ön gondol.
Lanteri kinyitotta a könyvet, és pillantása az Ellentétek –re esett.
– Ezt szeretnéd fordítani?
– Ahogy kívánja. Ha akarja, idézhetem emlékezetből is.
– Lehetséges ez?
János elkezdte mondani a címét görögül, majd tovább is.
– Elég! – kiáltott fel meglepetten Lanteri professzor. – Add a kezed, tényleg szeretném, ha barátok lennénk!
Aztán egészen közvetlenül elkezdett beszélgetni vele iskolán kívüli dolgokról.
Ez már több mint elég indok ahhoz, hogy a diákok a vizsgák fenyegető közelségében Don Boscóhoz folyamodjanak segítségért. Lehetséges, hogy változik valamit a hozzáállásuk a magatartáshoz és a szorgalomhoz.
(vö. Memorie Biografiche, I. 326.)
Forrás: Michele Molineris - Napról napra Don Boscóval, Don Bosco Kiadó 2008
Szaléziak.HU
