Főoldal / Szalézi világ / Németország – 25 éve van önkéntes szolgálat a „Don Bosco Volunteers”-nél
Németország – 25 éve van önkéntes szolgálat a „Don Bosco Volunteers”-nél
2021-11-18 Csütörtök | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
önkéntesség • misszió •
1996 óta világszerte több mint 1200 fiatal vállalt önkéntes munkát a német Don Bosco Volunteers szervezetnél, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítsen. Ennek során a fiatal férfiak és nők nemcsak túllépik személyes látókörüket, hanem önmagukról is sokat tanulnak. Akárcsak Annegret Kohnen-Spitz és Emma Dierkes.
Annegret Kohnen-Spitz, miután 2000-ben elvégezte a középiskolát, Bolíviába szeretett volna menni. „De mindenképpen egy spanyolajkú országba akartam menni” – mondja, amikor több mint húsz évvel később a szaléziaknál végzett önkéntes szolgálatáról beszél. Végül Brazíliába került. „Még mindig hallom Karl Oerder szalézi atya hangját: „Brazília nagyon közel van Bolíviához, a portugál nyelv pedig szinte spanyol.”
Az akkor 19 éves fiatal az ajánlásnak megfelelően a következő hetekben utasbiztosítást kötött, és megszervezte a repülőútját. Néhány hónappal később a brazíliai Corumbában landolt, hogy egy évet szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozzon.
Kohnen-Spitz a Don Bosco önkéntesek korai generációjához tartozik. „Huszonöt éve, 1996-ban küldtünk először önkéntest külföldre, Írországba” – emlékszik vissza Stefan Stöhr atya, a németországi szaléziak önkéntes szolgálatának koordinátora. „Sok minden történt azóta” – mondja, és nem csak arra a több mint 800 fiatal férfira és nőre utal, akik követték az „ír úttörő” példáját, és külföldön végeztek önkéntes szolgálatot a világméretű ifjúsági jótékonysági szervezetnél. 2003-ban felvették a Don Bosco Volunteers első alkalmazottját. A Don Bosco Szaléziak 2008 óta küldenek önkénteseket a Német Szövetségi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Minisztérium „weltwärts” programján keresztül, 2010 óta pedig Németországba is küldtek önkénteseket az Önkéntes Szociális Év és a Szövetségi Önkéntes Szolgálat részeként. Az elmúlt tizenegy évben több mint 400 fiatal végzett önkéntes szolgálatot a németországi szalézi intézményekben.
Minden új lépéssel és tapasztalattal a fiatal önkéntesekkel végzett munka egyre profibbá vált. Különösen a fiatalok külföldön töltött idejére való felkészülése változott meg. Míg a kezdeti években az előkészületek egyetlen megbeszélésből álltak, melynek során a terem közepén kiterített nagyméretű világtérképet tanulmányozták, vetített videót néztek meg Haitiról és meghatározták a kívánt helyszínt, addig ma egy információs hétvége és három előkészítő, többnapos szeminárium zajlik egy éven keresztül. Ez lehetővé teszi a leendő önkéntesek számára, hogy minden eddiginél jobban felkészüljenek a külföldön töltött évre. Jelentősen profibbá tették és kibővítették az önkéntesek szolgálati ideje alatti és utáni támogatását, valamint a veszélyhelyzetek kezelését is.
Az önkéntes szolgálat céljai mindig ugyanazok maradtak: „Azok, akik egy évet önkéntesként töltenek el globális közösségünkben, felismerik saját erősségeiket és gyengeségeiket, függetlenebbé válnak, és más életformákat is megismernek” – magyarázza Stöhr atya. „Amikor önkéntesek segítik a gyerekeket és a fiatalokat Németországban és szerte a világon, ők is jobban megismerik önmagukat, és fejlesztik saját személyiségüket.”
Emma Dierkes (20) 2019 szeptemberétől a Don Bosco önkéntes volt Ruandában. Ma általános iskolai tanárnak tanul, és óriási hasznot húz a kelet-afrikai országban szerzett tapasztalataiból, amikor gyermekekkel dolgozik. Ez a gyakorlati munkája során ott tanult pedagógiai elemektől a nagyon személyes tapasztalatokig terjed. „Most, amikor olyan gyerekekkel beszélgetek, akiknek nem a német az anyanyelve, sokkal jobban megértem” – hangsúlyozza. Megbízása kezdetén nehezen kommunikált franciául, amit az iskolában tanult meg.
Az utcagyerekekkel végzett munkához és az iskolában meg kellett tanulnia a kinyarwanda nyelvet is, amely a francia és az angol mellett a nemzeti nyelv Ruandában. Az is megnehezítette az új nyelv tanulását, hogy minden nyelvoktatás franciául zajlott. Azóta tudja, „milyen érzés, amikor valaki beszél rólad, és meghallod a neved, de nem tudod, mit mondanak rólad az emberek” – mondja.
Annegret Kohnen-Spitz tele energiával tért haza Brazíliából, és rájött, milyen kiváltságai vannak Németországban. „Olyan könnyűnek éreztem itt az életet” – emlékszik vissza. Elmondta, hogy kedve támadt elkezdeni tanulmányait, ugyanakkor rájött, milyen szerencsés volt, hogy Németországban megvan a lehetősége erre. Végül is, sok vele egykorú emberrel találkozott Brazíliában, akiknek napközben dolgozniuk kellett ahhoz, hogy este tanulhassanak. „Azt hiszem, visszatértem, és valahogy még hálásabbnak éreztem magam az itt kapott lehetőségekért” – összegzi.
Megtanulta szeretni Brazíliát, annak ellenére, hogy új nyelvet kellett tanulnia. Tanulmányai közben hamarosan még két félévre visszatér Corumbába. Reméli, hogy gyermekei is átélhetik ezt az élményt. „Remélhetőleg nekik is lehetőségük lesz annyi mindent megtudni magukról és a világról külföldön önkéntesként, amikor ennyi idősek lesznek” – mondja elgondolkodva. "Ha ezt elvennék, valami nagyszerűt vennének el tőlem."
ANS-München/Szaléziak.HU
