Főoldal / Szalézi világ / Olaszország – Antonio Boccia világkoordinátor üzenete a szalézi munkatársaknak
Olaszország – Antonio Boccia világkoordinátor üzenete a szalézi munkatársaknak
2025-01-03 Péntek | #Szalézi világ
Alig néhány napja a Szentatya, megnyitva a Szent kaput, megkezdte a jubileumot, a kegyelem és a megújulás időszakát az egész Egyház számára. Ezen az egész Egyház számára fontos alkalomból a Szalézi Munkatársak Szövetségének világkoordinátora, Antonio Boccia erőteljes buzdítással üzenetet küldött, hogy „éljék meg a szalézi apostoli hivatást a világban, mint laikusok, akik elkötelezettek abban, hogy a szalézi karizma megtestesítésével Krisztus világosságát vigyék a társadalomba.”
A remény témája Antonio Boccia üzenetében egyértelműen központi szerepet játszik. Ez a téma, amelyre Ferenc pápa elmélkedésre hív bennünket ezen a jubileumi ünnepségen, és amely a 2025-ös strenna középpontjában is áll: „Horgonyozzunk le a reményben és zarándokoljunk a fiatalokkal együtt”.
"Arra vagyunk hivatva, hogy a remény tanúi legyünk azok a fiatalok számára, akikkel kapcsolatba lépünk - írja Antonio Boccia -, hogy útitársakká tegyenek bennünket emberi és szellemi fejlődésük útján."
Ezenkívül az üzenet szövegében a pápa meghívója áll és a strenna elmélkedési pontjai a zsinati záródokumentum hátterében, amely a zsinati megtérés útjára buzdít bennünket.
Kedves Szalézi Munkatársak!
Ezekben a napokban, amikor a Szentatya a Szent Kapu megnyitásával megkezdte a jubileumot, a kegyelem és a megújulás időszakát az egész Egyház számára, szólni szeretnék hozzátok, kedves testvéreim és nővéreim, akik arra vagytok hivatottak, hogy velem együtt éljétek a szalézi apostoli hivatást a világban, mint laikusok, akik elkötelezettek abban, hogy a szalézi karizma megtestesítésével Krisztus fényét vigyék a társadalomba.
Ferenc pápa a jubileumi év kezdetén mondott homíliájában arra hív minket, hogy gondolkodjunk el a remény témájáról, amelyet e szentév középpontjába helyezett.
Amint arra a rendfőnök 2025-re szóló strennája emlékeztet minket: „Horgonyozzunk le a reményben és zarándokoljunk a fiatalokkal együtt”, arra vagyunk hivatottak, hogy a remény tanúi legyünk a fiatalok számára, akikkel kapcsolatot létesítünk, és így útitársak legyünk emberi és lelki növekedésük útján.
A zsinat záródokumentuma adja a pápa meghívásának hátterét és a strenna gondolatébresztőjét, amely arra ösztönöz bennünket, hogy kövessük a zsinati megtérés útját, amely részvételi és missziós egyházzá tesz bennünket.
Ez a meghívás nekünk, szalézi munkatársaknak is szól, akik arra vagyunk hivatottak, hogy szinodalitásban éljünk az Egyesületen belül és a különböző területeken, ahol működünk, különösen ebben a második évben, amikor Egyesületünk 150. évfordulójának megünneplésére készülünk, amelynek konkrét cselekvése a „megújulás”.
Amint azt az Egyesület Alapszabálya is megismétli, az Egyesülethez való tartozás táplálja a hit és az egyházi közösség megtapasztalását, és létfontosságú elemet jelent az apostoli hivatás támogatásában.
Az alábbiakban néhány pontra szeretnék kitérni a jubileumi évforduló, a 2025. évi strenna, a Zsinat záródokumentumának témája fényében:
- A remény, mint cselekvésünk alapja:
Don Bosco, a nagy hit és a mélységes remény embere arra tanított minket, hogy optimistán tekintsünk a jövőbe, bízva Isten gondviselésében és a kegyelem működésében.
Mi is, mint szalézi munkatársak, arra vagyunk hivatottak, hogy a remény hordozói legyünk, életünkkel tanúságot téve az evangélium öröméről és a szalézi hivatás szépségéről.
Elkötelezettségünk a kultúra és a társadalmi élet evangelizációjában valósul meg, Don Bosco apostoli projektjéből merítve ihletet, és közösségben élve a Szalézi Család többi tagjával.
Don Bosco azt tanította nekünk, hogy a keresztény remény felhívás arra, hogy „késedelem nélkül” haladjunk, hogy ne álljunk meg, hogy megakadályozzuk hitünk leromlását.
Az Apostoli életút emlékeztet bennünket arra, hogy „az álló víz romlik meg először”, és arra buzdít, hogy bátran cselekedjünk, ne féljünk kompromisszumot kötni mások javára.
- A zsinati út mint életmód:
A szinodalitás meghívás arra, hogy együtt járjunk, hogy meghallgassuk egymást, hogy felismerjük Isten akaratát egyesületünk és az egész Egyház számára.
Szalézi munkatársakként arra vagyunk hivatottak, hogy előmozdítsuk a párbeszéd és az együttműködés kultúráját helyi, tartományi és globális központjainkban.
Figyelmesnek kell lennünk mindenki hangjára, különösen a fiatalokéra, akik érzékenységükkel és egy befogadóbb, a világ szükségleteire figyelő Egyház iránti vágyukkal kérdeznek minket.
Az Apostoli életút emlékeztet bennünket arra, hogy felelősség a misszióban társfelelősséggé válik a cselekvésben, ahol a közösség minden tagja arra hivatott, hogy hozzájárulását adja, különös tekintettel a fiatalokra és kreatív képességeikre.
A zsinat arra is felszólít bennünket, hogy „ne korlátozzuk a Katolikus Egyházon belüli konzultációt”, hanem nyissunk az ökumenikus és vallásközi párbeszéd felé, ami annak az Egyháznak a jele, amely tudja, hogyan kell együtt járni minden jóakaratú férfival és nővel.
- A közös küldetés, mint közös elkötelezettség:
A szalézi karizma arra hív minket, hogy a fiatalok, különösen a legszegényebbek és a leginkább rászorulók nevelésének és evangelizációjának szenteljük magunkat.
Szalézi munkatársakként arra vagyunk hivatottak, hogy együttműködjünk a Don Bosco Szaléziakkal, a Segítő Szűz Mária Leányaival és a Szalézi Család többi csoportjával e küldetés megvalósítása érdekében, a lehető legjobban kihasználva képességeinket és laikusokként szerzett tapasztalatainkat.
Ahogyan az Apostoli életútban szerepel, ez az elkötelezettség különböző jellegzetes tevékenységekben jut kifejezésre, többek között a katekézisben, az ifjúsági és családi csoportok animálásában, a szegények körében végzett szociális szolgálatban és a tömegtájékoztatás iránti elkötelezettségben.
Arra vagyunk hivatottak, hogy „vállaljuk ezeknek a sérült kapcsolatoknak a súlyát, hogy az Úr, az Élő Úr meggyógyítsa őket”, konkrétan tanúságot téve Isten irgalmáról és szeretetéről minden ember iránt.
A jubileum a kegyelem ideje, hogy új lendülettel kezdjük újra.
Arra hívlak benneteket, hogy nagylelkűen fogadjátok el a Szentatya meghívását, hogy ezt a Szentévet úgy éljétek meg, mint lehetőséget a növekedésre hitben és reményben, közösségben az egész Egyházzal.
Ebben a jubileumi évben „bővelkednünk kell a reményben”, és a fiatalokkal együtt kell járnunk, mint a szalézi család, hogy hitünkről hiteles és vonzó tanúságot tegyünk, még ha szegényesen is.
Arra kérek mindenkit, beleértve magamat is, hogy lelkesen folytassuk elkötelezettségünket szalézi szövetkezőként és szalézi szövetkezőként, tanúságot téve a szalézi karizma szépségéről, és hozzájárulva egy egyre inkább zsinati és missziós Egyház építéséhez.
Bízzuk magunkat Mária, a Keresztények Segítsége anyai vezetésére, aki elkísér minket a reménynek és a kegyelemnek ezen az útján.
Testvéri ölelés Don Boscóban és jókívánságok a 2025. évre.
Antonio Boccia
világ-szintű koordinátor
Szalézi Munkatársak Egyesülete
ANS-Róma/Szaléziak.HU
