Főoldal / Szalézi világ / Olaszország – „Egy másfajta nyár”: fiatalok a humanitárius válságok megoldásáért
Olaszország – „Egy másfajta nyár”: fiatalok a humanitárius válságok megoldásáért
2025-06-26 Csütörtök | #Szalézi világ
önkéntesség • misszió •
A humanitárius válságok, háborúk, szegénység és növekvő egyenlőtlenségek által jellemzett időszakban a fiatalok azok, akik a remény- és elkötelezettség kézzelfogható jelét adják: 40 fiú és lány indul önkéntes missziós munkára különböző olasz régiókból ezen a nyáron a világ különböző részein a „Cammino Missionario 2024-2025 - Portatori di speranza” (Missziós út 2024-2025 - A remény hordozói) projektnek köszönhetően, amelyet a milánói Szalézi Ifjúsági Lelkészi Központ és a Lombardia és Emilia-Romagna tartományból való Segítő Szűz Mária Leányai, valamint a Fondazione Opera Don Bosco Onlus Milan együttműködésében valósít meg.
Különböző úti célok, egyetlen választás: mások szolgálatába állni. A fiatalok részt vesznek a Segítő Szűz Mária Leányai (FMA) misszióiban El Salvadorban; a szaléziak misszióiban Etiópiában és Srí Lankán; Cammaratában (Szicília) egy kísérő nélküli külföldi kiskorúak befogadási projektjében, ismét az FMA-val együttműködve.
A projekt célja, hogy szolidaritásra, találkozásra, befogadásra neveljen olyan helyzetekben, ahol maga az emberiség gyakran elveszettnek tűnik. Háborúk, migrációs vészhelyzetek és mély igazságtalanságok közepette ezek a fiatalok úgy döntenek, hogy „ott vannak”, bekapcsolódnak, és a béke és a testvériség apró jeleit hozzák.
Barbara, a tanfolyam egyik résztvevője, aki készen áll Srí Lankára indulni, elmeséli ennek a választásnak a jelentőségét: „ A képzőcsoport kíséretében úgy döntöttem, hogy idén nyáron missziós szolgálatra indulok Srí Lankára. A távozás azt jelenti, hogy megpróbálom megválaszolni a kérdést: „Hol van a másik?” A napjaim tele vannak találkozásokkal és összecsapásokkal. Családdal, barátokkal, ismerősökkel és új arcokkal szövöm az életemet. Rájöttem, hogy az emberi „energia” ezen cseréje révén létezem. Én vagyok a másik őrzője, a másik az én őrzőm. És talán tényleg ez az igazi. Úgy döntöttem, hogy időt szánok erre a tapasztalatra, hogy tudatosítsam a másikat, hogy felismerjem, hogy a szeretet önzetlen, szükséges és emberi cselekedet. Úgy döntöttem, hogy tekintetemet azokra vetem, akik távol vannak, és kérem Istent, hogy kísérjen el, hogy befogadhassam azok tekintetét, akikhez közel állok. „Senkinek semmivel se tartozzatok, csak kölcsönös szeretettel” (Róm 13,8). Úgy távozom, hogy a valóságomat a szívemben tartom, és Istenre bízom azokat a valóságokat, amelyekkel találkozni fogok.”
Az idei program egy hosszú és intenzív képzési folyamat gyümölcse, amelyen körülbelül 60, különböző kontextusokból és valóságokból származó fiatal vett részt, akiket egyesít a közös vágy, hogy bekapcsolódjanak és olyan élményt éljenek át, amely nyomot hagy bennük és az őket befogadó közösségekben.
Hónapokig tartó találkozók, elmélkedésre szánt pillanatok, workshopok és megosztások lehetővé tették ezeknek a fiatal férfiaknak és nőknek, hogy tudatos döntést hozzanak: ez egy olyan út, amely arra késztette őket, hogy szembenézzenek korunk kihívásaival, hogy megkérdőjelezzék önmagukat a világban betöltött szerepükkel és az önmaguk ingyenes odaajándékozásának mélyebb jelentésével kapcsolatban.
A jövőre nézve az Opera Don Bosco Onlus Alapítvány a következő lelkipásztori évben folytatni és erősíteni kívánja ezt az utat, egyre több fiatalt és egyre több szalézi missziót bevonva, hogy Don Bosco stílusában élő és kézzelfogható globális szolidaritási hálózatot hozzon létre.
Mert a szolidaritás nem maradhat csupán egy hirdetendő ideál, hanem mindennapi, konkrét és sürgős választássá kell válnia, amely képes valódi gesztusokkal válaszolni korunk sebeire.
ANS-Milánó/Szaléziak.HU
