Főoldal / Szalézi világ / Olaszország – Megnyitották a vizsgálatot Vera Grita boldoggáavatási ügyében
Olaszország – Megnyitották a vizsgálatot Vera Grita boldoggáavatási ügyében
2022-04-13 Szerda | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
2022. április 10-én, vasárnap a Savonai Püspöki Szemináriumban megnyitották az egyházmegyei vizsgálatot Isten szolgája, Vera Grita (1923-1969) szalézi munkatárs, általános iskolai tanár boldoggá és szentté avatása ügyében. Ezen a napon az Élő Tabernákulumok Művéhez és a Szalézi Család csoportjaihoz tartozó különféle személyek, különösen a szalézi munkatársak és a Segítő Szűz Mária Egyesületének (ADMA) tagjai személyes jelenlétben és online is részt vettek.
Délelőtt Dr. Lodovica Maria Zanet, a Szalézi Család egyetemes posztulátorának munkatársa bemutatta azt az útvonalat, amellyel az Egyház nyomon követi a boldoggá avatási folyamatot annak különböző fázisaiban és dinamikájában, kiemelve, hogy Vera Grita története arra szólít fel bennünket, hogy „mély harmóniába kerüljünk a látogatott és lakott, szeretett és értékes kicsinység tanújával, anélkül, hogy hagynánk, hogy megtévesszen bennünket az a diszkréció, amellyel Vera sokat tudott elrejteni magából, mert előbb megtanulta, hogy szentté váljon először Isten tekintete, majd az emberek tekintete előtt. Az övé egy rendkívüli válasz volt (gyönyörű, gazdag, meggyőző) a hétköznapi életkörülményekre.”
Maria Rita Scrimieri, az Élő Tabernákulumok Műve Tanulmányi Központ koordinátora összehasonlította Szalézi Szent Ferenc misztikus élménye során megélt szakaszait Vera Gritával: a kegyelem által megérintett emberekkel, akiket különleges küldetésre hívtak el az egyházban.
Délben Calogero Marino püspök, Savona-Noli püspöke elnökölt a virágvasárnapi szentmisén.
Délután volt az egyházmegyei vizsgálat nyitóülése, amelyen Msgr. Marino elnökölt.
Beszédében Msgr. Marino ezt mondta: „Ma van Jézus szenvedésének napja; ez a nagyhét kezdete. Vera Grita pedig megtapasztalta a szenvedést testében és életében. Vera személyes történetének ez a húsvéti dimenziója Egyházunk számára is jelzéssé válik. Nevelő volt, tanító; és Isten tudja, mekkora szükség van ma olyan pedagógusokra, akik az Úrral való találkozásban is képesek elkísérni a gyermekeket és fiatalokat az érettségig... Az Eucharisztia volt a tűz, a támasz, Vera tapasztalatának szíve. És valóban a zsinatot ünneplő Savonai Egyháznak újra fel kellene fedeznie az eucharisztikus testvériséget, mint a keresztény élet dobogó szívét... Van egy könyv a következő címmel: "Valaki, akire fölnézhetünk". Biztos, hogy akire fölnézünk, az Jézus; de a szentekre is figyelni kell. Remélem, sokan úgy tekinthetnek majd Verára, mint a mai evangéliumi tanítványság konkrét, látható és megvalósítható jelére.”
Antonio Boccia, a szalézi munkatársa koordinátora világ-szinten ezután felszólalt, kifejezve örömét és meghatottságát a szalézi munkatársak ezen új ügye miatt, aki 1967. október 24-én csatlakozott az Egyesülethez. „Vera szíve és élete az Eucharisztia volt, amelyet naponta átélt. Az Eucharisztia minden volt számára. Ahogyan Jézus is szeretetből adta életét, ő is mosolyogva, szelíden és kedvesen adta életét azokért, akikkel munkája során találkozott, olyannyira, hogy félelmet és csodálatot váltott ki az iskolai munkatársaiban. Különös gondot fordított a kevésbé tehetséges tanulókra, vagy azokra, akik családi helyzetük miatt szenvedtek... A Szentlélek továbbra is átlélegezte az életét a szalézi karizmával.”
ANS-Savona/Szaléziak.HU
