Főoldal / Magyar Tartomány / Szombathely – Szent Kvirin búcsú
Szombathely – Szent Kvirin búcsú
2024-06-07 Péntek | #Magyar Tartomány
Szombathely • búcsú • megáldás •
Június 2-án tartotta búcsúnapját a szombathelyi Szent Kvirin-templom. Az ünnepség keretében délelőtt liftet és lépcsőt avattak a templomnál, délután pedig a Szent Kvirin-emlékhelynél elevenítették fel a vértanú püspök alakját.
Vasárnap délelőtt tíz órakor szentmise keretében felavatták és megáldották a szalézi templom megújult lépcsőjét, illetve az újonnan elkészült liftet, amelynek segítségével végre meg tudták oldani a mozgáskorlátozottak, babakocsisok és idősek bejutását is a templomba.
Ágh Ernő városi képviselő elmondta: a projekt négy évvel ezelőtt kezdődött meg, és most érkeztek a végére. A korábbi lépcső tönkrement, balesetveszélyes lett, illetve így megvalósult az akadálymentesítés is. A költségek nagyobb részét a város, kisebb hányadát pedig az egyházmegye állta.
Délután három órakor a Perint-híd mellett gyűltek össze a hívek, ahol a 4. században vértanúhalált halt Quirinus püspökről emlékeztek meg.
A püspököt bátor tanúságtevő hitéért, kiállásáért és tevékenységéért Savariában Amantius helytartó halálra ítélte, és nyakában malomkővel a megáradt Perint patak vizébe dobták. Ereklyéi nagyrészt Rómában, de a szombathelyi szalézi templom kereszthajójában is találhatók.
Emléktáblája Szombathelyen a Perint patak partján, az Óperint utcai híd közelében látható. Itt tartottak megemlékezést és koszorúzást június 2-án, vasárnap délután.
Az első felszólaló, Brenner József nagyprépost elmondta: azon a napon is sokan álltak ezen a helyen, ugyanis itt, a közelben vetette a partra a víz a holttestét. Quirinus a Római Birodalomban a Száva partján, a ma Horvátországban található Sziszeken (római neve: Siscia volt) szolgált, keresztény hívei között. Elfogták, és az akkori tartományi fővárosba, Savariába szállították. A halálos ítéletet is itt hajtották végre.
A nagyprépost visszaemlékezett a hetvenes évekbeli nagy áradásra, amikor a Perint ugyancsak magas vízállása értette meg vele, hogy lehetséges volt így vértanúhalált halni. Vass Albertet idézte: „a víz szalad, a kő marad”. Ezen az ünnepnapon erre lehet gondolni újra és újra: a mindig változó víz mozgásban van, szalad. Ellenben a kő állandó. Szombathely, az egykori Savaria csak pár követ tudhat azokból a régi kövekből, ám a kő képletesen az Egyházat is jelenti. Krisztus így szólt Péterhez: „Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt” (Mt 16,18). Ez a kő azóta is állandó, örök és stabil. Bár az évszázadok alatt többször is „temették” az Egyházat, íme most is működik, és teszi a dolgát – fogalmazott Brenner József atya.
Koltai Gábor prépost, plébános is köszöntötte a megjelent híveket. Felhívta a figyelmet Isten azon ajándékára, hogy „nem mindegyikünk lesz vértanú”. Sokan vannak a tanítók, de egyre inkább kellenek a hiteles, hűséges tanúk: erre buzdította a jelenlévőket.
A beszédeket követően koszorúzásokra került sor, a Szombathelyi Fúvószenekar szolgálata közepette. Négy órakor pedig egy közösségi agapé keretében találkozhattak és beszélgethettek a hívek, kötetlen formában.
martinus.hu/Szaléziak.HU
