Főoldal / Szalézi világ / Vanuatu – Don Bosco csodákat tesz Óceániában
Az első szaléziak 2025. december 13-án érkeztek Port Vilába. 2025. december 18-án telepedtek le ideiglenes lakhelyükön azzal a céllal, hogy megértsék a lelkipásztori kontextust és a helyi kultúrát, és idővel egy szalézi projektet készítsenek elő, amely képes reagálni a fiatalok helyzetére ebben az országban, ahol legutóbb üdvözölték a Don Bosco Szaléziakat, a 137. országként a világon.
Mivel újak voltak, a szalézi úttörők azt tervezték, hogy Don Bosco ünnepét egyszerű módon, a papsággal és a szerzetesekkel együtt ünneplik. Váratlanul azonban maguk a hívek keresték fel a szaléziakat, és akartak többet megtudni Don Boscóról. A plébánia híveinek meghívását elfogadva a főtemplomban celebrálták a kilenced szentmiséjét, majd délután a szaléziak a plébánia vezetőivel együtt meglátogatták a kilenc közösséget, magukkal hozva Don Bosco képét és ereklyéjét.
A látogatás részét képezte Don Bosco életének rövid bemutatása, az ereklye értelmének magyarázata, rózsafüzér gyónási lehetőséggel, végül a lelkipásztori eszmecsere pillanata, melynek során a helyi közösségek kifejezték lelki szükségleteiket és vágyaikat, míg a szaléziak elmagyarázták, hogyan járhatnak együtt.
Váratlanul a kilenced idején maga Don Bosco tett csodákat. „Az, ahogyan az emberek nagy odaadással és imával tisztelik az ereklyét, mindannyiunkat megmozgatott. A helyi közösségek nagy számban özönlöttek, hogy üdvözöljék Don Bosco látogatását, és öt vagy akár tíz év után sokan felkerestek minket, hogy gyónjanak!” - tanúskodott az egyik misszionárius úttörő.
Ugyanez a kilenced idején a katolikus iskola egyik tanára felkereste a szalézi testvért, Paulus Bataonát, és közölte vele, hogy szalézi szeretne lenni. „Elmagyaráztam neki, hogy ha házas, szalézi munkatárs lehet - mondja Bataona testvér -, és azt válaszolta: »Igen, az akarok lenni! Az elmúlt napokban már kerestem információkat az interneten, és elég jól értem, ki az a szalézi munkatárs!«”
„Kellemes meglepetés volt - folytatta a szalézi -, mert egyikünk sem beszélt a munkatársakról; valójában úgy gondoltuk, még túl korai a munkatársakról beszélni, pedig már elkezdtük terjeszteni a Segítő Szűz Mária iránti áhítatot, és nyitottak voltunk a Segítő Mária Egyesület (ADMA) lehetőségére is. De Don Bosco megelőzött minket!” - magyarázza Bataona testvér.
Amikor a tanár megkereste Alfred Maravilla atyát, a misszió igazgatóját, ugyanezt a vágyát kifejezve, azt mondta neki, hogy a minimális négy jelölt elérése után megkezdődhet a formációs program. „Ebben az esetben, atyám, azonnal kezdhetjük, mert már van négy felnőtt, akik hozzám hasonlóan szintén munkatársak akarnak lenni!’
„Mélyen meghatódva látjuk, hogy Don Bosco valóban segít megvalósítani álmát Óceániában” - kiáltott fel Maravilla atya.
Don Bosco ünnepén a kis falu temploma a szentmisére zsúfolásig megtelt hívekkel, akiket a Port Vila Egyházmegye kancellárja vezetett, mivel a püspök az országon kívül tartózkodott.
„Nagyon megérintett bennünket, hogy az emberek gyakorlatilag mindent előkészítettek: az ünneplést, a vanuatui hagyomány szerinti ebédet, a programot és a logisztikát”- jegyezte meg Moïse Paluku atya, az első szalézi közösség harmadik és utolsó tagja a melanéz szigetvilágban. „Valójában nincsenek szavaink, hogy kifejezzük örömünket, amikor látjuk, hogyan visszhangzott Don Bosco első ünnepe az emberek szívében. Maguk mondták nyilvánosan: mostantól ez a mi Don Bosco napunk!”
ANS-Port Vila/Szaléziak.HU
