Valóban sokat kellett várnunk az idei Szalézi Értesítő harmadik számára, de végre elkészült! Sok szerencsétlen körülmény közrejátszott, hogy közel kéthónapos késéssel vehetjük csak kézbe a szaléziak lapjának őszi számát – ami a nyomdában meghibásodhatott, az meg is hibásodott, sorozatosan, egymás után és az emberi tényezőt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen több szomorú eset nehezítette a dolgunkat. De végre mégis elkészült!

És miről is olvashatnak benne?

Segítünk fölidézni azt az örömteli alkalmat, amikor két fiatal szalézi szerzetes kötelezte el magát Don Bosco mellett örökre, méghozzá a nyergesújfalui templomban, amely már a szalézi templomok sorát ékesíti!

„No, de kinek a képe van az összes helyiségben a feszület mellett?” – ez volt Kovács Sándor testvér első gondolata, amikor belépett a szombathelyi Szalézi Kollégiumba. Azóta hosszú utat járt be, és idén nyáron „főállású” szalézi lett. Szlávik Adél készített vele interjút a Szalézi Értesítő számára (elárulhatom, hogy Jani Áronnal is készített interjút, a másik szalézi szerzetessel, aki augusztus 15-én tette le örökfogadalmát – ezt a karácsonyi számban olvashatják majd).

Ebben a járványterhes időszakban már meg is feledkeztünk róla, milyen nagyszerű szalézi táborokban vehettek részt fiataljaink a nyáron! A Szalézi Értesítő segít felidézni a Péliföldszentkereszten töltött feledhetetlen napokat.

Visszaemlékezhetünk az óbudai oratórium bokrétaünnepére, megismerkedhetünk a kazincbarcikai Műhelyiskola terveivel és felidézhetjük Vitális Gábor atya nyergesújfalui, valamint Tran Si Ngi Ferenc atya kazincbarcikai plébánosi beiktatását.

Elmélkedhetünk Rózsáné Czigány Enikővel Don Bosco pedagógiájának időszerűségéről, Boldogunk Sándor István nyomába eredhetünk B. Varga Judittal, Rácz Zsuzsanna Enikő jóvoltából pedig megtudhatjuk, mit terveznek a szalézi atyák az Eucharisztikus Kongresszusra.

Tallóztunk a szalézi világ hírei között és egy színes csokorra valót nyújtunk át kedves olvasóinknak a Magyar Tartomány kazincbarcikai, óbudai, újbudai, újpesti, nyergesújfalui, péliföldszentkereszti és szombathelyi történéseiből, valamint a Don Bosco Nővérek házai tájáról.

Nehéz szívvel, de a feltámadásba vetett hittel búcsúzunk Halász István atyától és Bodó Boglárka szalézi munkatárstól.

Mi fér még bele a lapba? Egy képösszeállítás erejéig emlékezzünk még vissza az idei BoscoFeszt sokszínű vidámságára!