Főoldal / Szalézi Értesítő - 2015-5 / Előttünk jártak: Zafféry Károly, az első magyar szalézi emlékezete
Előttünk jártak: Zafféry Károly, az első magyar szalézi emlékezete
Szalézi Értesítő - 2015-5 | 2015-11
P. Havasi József SDB rovata
A nyergesújfalui temetőben, tujafák árnyékában pihen az első magyar szalézi. Sírját hálás szaléziak és nyergesi diákok keresik fel, hogy leróják tiszteletüket Zafféry Károly előtt, aki sokat tett azért, hogy Don Bosco rendje letelepedjen hazánkban.
De ki is volt ez az első szalézi?
Zafféry Károly életútja csodálatos. 1840. augusztus 15-én született Hosszúmezőn (Szatmár megyében). Az elemi iskolát szülőfalujában, majd a gimnáziumot Máramarosszigeten, a főgimnáziumot Szatmárban végezte. 1858-ban szatmári egyházmegyés papnövendék lett. Mielőtt pappá szentelték volna, egy ideig helyettes tanárként tanított, majd nevelősködött Bécsben, ahol folytatta teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban. 1861. március 31-én szentelte pappá Haas Mihály szatmári püspök. Egy ideig házi lelkész volt, és folytatta tanulmányait Budapesten és Bécsben. 1867 júniusában magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Zafféry atya kereste a helyét az Egyházban és a társadalomban. Különböző helyeken volt tanár, sőt, iskolaigazgató is. Helyét azonban nem találta.
Jezsuita akart lenni, Innsbruckban végezte a novícius évet és tanított a kalocsai jezsuita főgimnáziumban. Azonban itt sem találta meg hivatását.
Olaszországban a trappistákhoz jelentkezett, 1887 februárjában belépett az egyik karthauzi rendházba, ahol 15 hónapot töltött csendes magányban. De itt sem volt maradása! Tovább kereste a helyét, a hivatását.
1900. április 12-én Don Bosco torinói házába vezette őt a Szűzanya, akit Zafféry atya gyermeki szeretettel szeretett. Don Bosco utóda, Don Rua belelátott a lelkébe, és felvette a Szalézi Társaságba, maga mellett tartotta a nagy műveltségű papot titkárnak. 1900. május 2-án végre Zafféry atya megtalálta, amit keresett: 60 évesen Foglizzóban megkezdte a novíciátust, és 1901. szeptember 30-án fogadalmat tett Don Rua kezébe.
A fogadalomtétel után Magyarországra jött, hogy itthon is ismertté tegye Don Boscót és a szaléziakat. Sok fiatalt nyert meg és vitt magával Olaszországba, Cavagliába, ahol a szalézi rend házat nyitott a magyar fiatalok számára. Zafféry atya évente hazalátogatott „propagandakörútra”, és mindig több fiatal fiút vitt magával Cavagliába. Hogy ma itt vagyunk, és 2013-ban megünnepelhettük letelepedésünk 100-ik évfordulóját, Isten után neki köszönhetjük. Idős kora ellenére (hiszen ekkor már elmúlt 60 éves) fiatalos lendülettel és lelkesedéssel nevelte a magyar fiatalokat.
A teljes cikk a Szalézi Értesítőben található.
