Főoldal / Szalézi Értesítő - 2016-3 / Előttünk jártak: P. Mészáros Béla SDB (1918-2006)

 P. Havasi József SDB rovata

Huszonöt évvel ezelőtt, amikor végre ismét szabadon megkezdhettük szalézi életünket, munkásságunkat, nyáron Rómába mentem beszámolni a helyzetről. Akkor egyik alkalommal így vázoltam fel az itthoni helyzetet: „Mínuszból indultunk, és mára elérkeztünk a nullához.” Ez a kijelentésem ismert lett Rómában, de huszonöt év távlatából most azt kell mondanom, hogy nem egészen így volt.

Talán 1991 nyarán még nem rendelkeztünk intézményekkel, de igenis voltak merész, tettre kész rendtársaim, akik lelkesen jelentkeztek a munkára! Nagyok és bátrak voltak! Készek a kezdésre, és ez mindennél többet ért, mert bátorságot, optimizmust adtak nekem és az akkor indulóknak!

Ezek között volt, és kitűnt lelkesedésével Mészáros Béla atya. Most, hogy már tíz éve annak, hogy távozott az evilági életből, úgy látom, hogy méltó megemlékezni róla, hiszen ő az újrakezdésnél különösen kitűnt tudásával, lelkesedésével, Don Bosco iránti szeretetével.

Béla atya 1918. április 8-án született Rábapatonyában. 1934-ben lépett be a szalézi noviciátusba. Már a novícius év alatt kitűnt jámborságával és nagy tudásával, így természetes is volt, hogy az elöljárók Torinóba küldték, a rend főiskolájára, hogy ott végezze el tanulmányait.

A háború közepén, 1943-ban szentelték pappá Olaszországban, majd hazatérve kivette részét a magyar szalézi munkából Gyulán és Budapesten. Miután a Pázmány Péter Egyetemen teológiai doktorátust szerzett, Péliföldszentkereszten volt teológiatanár, oktatta a szalézi teológusokat. 

Azonban 1950 nyarán az áldásos munkának vége szakadt. Ő is, mint a többi szalézi, földönfutó lett. Béla atyának szerencséje volt, mert a Győri püspök felvette egyházmegyéjébe, majd 1951. október 29-én átvette a mosonmagyaróvári szalézi kápolna vezetését, ahol élete végéig, 2006. november 18-ig működött.

Mészáros Béla atya volt az egyetlen szalézi, aki egy szalézi kápolnában szolgált. A hosszú évek alatt a hívek igen megszerették, rajongással vették őt körül, ő pedig nagy alázattal és buzgósággal szolgálta kedves híveit.

A teljes cikk a Szalézi Értesítőben található.