Főoldal / Szalézi világ / Szaléziak a nepáli kisdiákokért

Legalább két tucat fiatal nő dolgozik abban a központban, ahol a katasztrófa után a szaléziak varrási programot indítottak, amelyet szalézi volt diákok irányítanak. A szabó és varró nők, akik sokszor maguk is a földrengés áldozatai, keresik a lehetőséget, hogy segítsenek, például egyenruhát varrnak a földrengés sújtotta gyermekek számára. A Katmandu közelében fekvő Thechóban levő Don Bosco Műszaki Intézetben amellett, hogy egyenruhákat varratnak a gyerekeknek, a szaléziak tankönyveket, iskolatáskákat és tanszereket is szállítanak a 40 állami iskola diákjainak. A rendnek engedélyt kellett kérnie a kormánytól, hogy a földrengés sújtotta távoli területeken is dolgozhasson.

„A legsürgősebb munkák után most arra összpontosítunk, hogy elérjük a kisdiákokat és a fiatalokat. Ez a mi karizmánk” – mondja Joji John szalézi atya, miközben a Kínából importált textilanyagot bevételezi, amiből majd az iskolai egyenruhák készülnek.

Időközben megérkezett a diákok egy csoportja a hat mérföldre levő lubui Don Bosco Iskolából. Egy egyenruhákkal és tanszerekkel megpakolt kis teherautó kíséretében elindulnak a központtól 20 mérföldnyire - két órás autóútra - levő Chaughare hegyen épült állami iskolába. Amikor a konvoj megállt a hegy lejtőjén, több mint 200 diák és a tanárok köszöntötték a Don Bosco csapatot.

Azt tervezték, hogy a ropogós, új egyenruhákba öltözött Don Boscó-s diákok Savio Rai szalézi atya vezetésével szórakoztatni fogják társaikat a földrengés sújtotta, megsérült iskolából. Azonban az eső átszivárog a tetőn, így az előadás átköltözik az iskola folyosójára. Annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban változott a terv, a Chaughare-i diákok megéljenezték az akciót, és lelkesen elfogadták a ruhákat és a tanszereket. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy eljöttek hozzánk és ennyi mindent hoztak. Olyanok akarunk lenni, mint ők” - mondja az egyik kisdiák a látogatás után.

Buddha Bir Thing, az állami iskola igazgatóhelyettese nagyon megörült a látogatásnak. „Hálásak vagyunk nekik, hogy meglátogattak és segítettek nekünk” – mondta. „Reméljük, hogy segítenek nekünk újjáépíteni a megsérült tantermeket is.”

Thing szerint a földrengés miatt a diákok oktatása nagy kihívás, és amiatt is, hogy a kormány még nem biztosított forrásokat, hogy helyrehozzák az iskolát. Addig is az iskolát irányító bizottság építési támogatást kér.

Visszafelé a Don Bosco csoport megállt Chapagaunban egy állami iskolában, ahol a szaléziak egy átmeneti oktatási központot építettek, hogy helyettesítsék a tantermeket, amelyeket a kormány mérnökei életveszélyesnek ítéltek.

Az iskola igazgatója, Uddham Khatri arra kérte a szaléziakat, hogy építsenek egy közösségi központot is, hogy a falu 94 családja továbbra is együtt maradhasson, mert otthonaik súlyosan megsérültek a földrengésben és továbbra sem biztonságosak. „Mi megszerezzük a kormányzat engedélyét, csak segítsenek nekünk” – könyörgött Khatri, megmutatva a telket, amely rendelkezésre áll egy ilyen központ számára.

„Hatalmas az igény a segítségre” – mondja John atya. A szaléziak már két tucat ideiglenes oktatási központot építettek az állami iskolák számára és kiváló minőségű tetőfedő lemezt szállítottak 90 állami iskolába a távoli területekre.

A szaléziak felszólították a fiatalokat, hogy vegyenek részt az újjáépítési munkálatokban, hogy visszatérhessenek a falvaikba és megkezdődhessen a tömeges újjáépítési munka. De a földrengés legtöbb áldozata a holmija megmentésével van elfoglalva, és inkább átmeneti menedékekben laknak, így a felhívás nem talált túl nagy visszhangra.

Anto Akkara - Catholic News Service/Szaléziak.HU