Főoldal / Magyar Tartomány / Megfürödni Don Bosco lelkiségében
Megfürödni Don Bosco lelkiségében
2015-03-02 Hétfő | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Don Bosco születésének bicentenáriumi évében felnőtteknek is hirdettek lelkigyakorlatot a Don Bosco Szaléziak 2015. február 27 – március 1. között Péliföldszentkereszten, Ábrahám Béla tartományfőnök vezetésével.
Az ősi kegyhely még éppen csak hogy ébredezik téli álmából. A tavaszt csupán egy csokornyi hóvirág jelzi, amit egy gazdag lélek a keresztút kilencedik állomása elé ültetett. A lelkünket Béla atya előadásai ébresztgették, testünket pedig Géza testvér kitűnő kávéi Celestina mama kávézójában, amit időnként már „kinő” az ide látogató társaság.
Az igazi pedagógia mindig lelkiségből fakad, és a lelkiség próbája mindig az, hogy hogyan válik másokért végzett szeretetcselekedetté, például a nevelésben. Don Bosco életének eseményein keresztül igyekeztünk megérteni és befogadni a szalézi lelkiséget, vagy legalább egy morzsányit a magunkévá tenni belőle. Azt is kerestük elmélkedéseinkben, imádságainkban, hogyan gazdagíthatja életünket, munkánkat ennek a tevékeny, dinamikus rendnek a lelkisége a mindennapokban.
A lelkigyakorlat résztvevői - mintegy hatvan felnőtt - között voltak szalézi munkatársak és szalézi intézmények dolgozói, olyanok, akik elkötelezettek a nevelés ügyében, valamint olyanok, akik halottak Don Boscóról és érdeklődtek a lelkisége iránt. Többen érkeztek fáradtan, kimerülten az egész heti munka után és egy kis megnyugvást kerestek a régi falak között. Lehet, hogy őket nem elégítette ki ez az alkalom, mert Don Bosco nem pihenésre, hanem tettekre sarkall, munkára buzdítja követőit. Ez már az első előadáson nyilvánvalóvá vált, amikor Béla atya betekintést engedett a szalézi lelkiség kezdeteibe, forrásába.
Szombaton tartalmas napnak néztünk elébe. A két délelőtti előadáson Béla atya Szent II. János Pál pápa Iuvenum Patris kezdetű levelén át ismertette Don Bosco lelkiségének gazdagságát és mélységét, délután pedig arra adott útmutatást, hogyan értelmezik a szaléziak Don Bosco lelkiségének megélését a nyolc boldogság szellemében. Arra is volt lehetőség, hogy kisebb csoportokban megosszuk gondolatainkat, ezzel is gazdagítva egymást.
A szentmisét Havasi József atya, korábbi tartományfőnök mutatta be, aki nélkül nem is lett volna „teljes” a lelkigyakorlat. Lelkünk „tisztára mosásában” ő is a segítségünkre sietett, ahogy Depaula Flavio atya is, akik Béla atyával és Halász István atyával együtt lehetőséget biztosítottak a gyónásra.
Délután aztán következett „a fáradt ember keresztútja”, felfelé a kanyargós emelkedőn a Golgota oltárig, a még kopár erdőben, ahol a tavasz ígérete van még csak jelen.
Az estét szentségimádással kezdtük, az elmélyülésben Géza testvér gitárjátéka és éneke segített bennünket, az igazán tartalmas napot pedig hagyományos szalézi „jóéjszakáttal” zártuk.
A vasárnap egy elmélkedéssel indult, amit Géza testvér vezetett, majd a szentmisében a nagyböjti konferenciabeszédek sorozatának második beszédét hallhattuk, amely az oratórium lelkiségét és pedagógiáját taglalta és arra adott példát, hogyan váljunk cselekvőkké. A záró elmélkedés a Szalézi Család szentjeit mutatta be, és alig eszméltünk fel, már véget is ért ez az igazán tartalmas hétvége.
Nagy köszönet Béla atyának, aki felvállalta, hogy lelkének szalézi gazdagságát előttünk, felnőttek előtt is feltárja, és Géza testvérnek, aki mindezt kézzelfoghatóan elénk is élte. A résztvevők érezhették a Péliföldszentkereszten uralkodó „csodát”, az élő szalézi lelkületet, amit mindig nagyon jó megtapasztalni!
Március 20-22. között a serdülőket várják a szaléziak nagyböjti lelki napokra.
„Menj el, fiatal barátom, próbáld ki!”
Szaléziak.HU
