Főoldal / Egyház / Győzd le a közönyt és szerezd meg a békét - Ferenc pápa üzenete a béke 49. világnapjára
Győzd le a közönyt és szerezd meg a békét - Ferenc pápa üzenete a béke 49. világnapjára
2015-12-15 Kedd | #Egyház | ARCHIVÁLT
1. A béke első számú ellensége az emberek közönye, amely Isten elutasításának a következménye. Ferenc pápa üzenete azzal a felhívással kezdődik, hogy bizalommal kötelezzük el magunkat a béke munkásainként. Amennyiben igaz az, hogy a béke Isten ajándéka – aki soha sem közömbös az emberiség iránt-, az is igaz, hogy a béke megvalósítása a jóakaratú férfiak és nők feladata.
2. Az utóbbi éveket jellemző terrorcselekmények, háborúk és erőszak ellenére, amelyek az ún. „részletekben zajló harmadik világháború” emblémái -, Ferenc pápa utal azoknak a nemzetközi eseményeknek a sorára, amelyek reményre adnak okot. Ezek közé tartozik a párizsi klímacsúcs történelmi megegyezése, az Addisz-Abeba-i fejlesztésfinanszírozási konferencia, az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlődésről szóló Agenda 2030 akcióterv. Ezek azt bizonyítják, hogy a világ vezetői megkísérlik a részérdekek és a különösen súlyos kérdések iránti közömbösség leküzdését.
Az éppen véget érő év különleges volt az egyház számára is, amely két fontos zsinati dokumentum, a „Nostra aetate” és a „Gaudium et spes” közzétételének 50. évfordulójára emlékezett. Ez a nyilatkozat, illetve lelkipásztori konstitúció kinyilvánította az egyháznak azt a szándékát, hogy párbeszédet folytasson az emberi családdal a világ nagy problémáit illetően, szolidaritást vállaljon vele és tiszteletteljes szeretettel elkísérje. A pápa ezt a kívánságot akarta megerősíteni, amikor meghirdette az Irgalmasság Szentévét. Képesség a megbocsátásra, a közöny elutasítására, a másik felé való megnyílásra – mindezek Ferenc pápa számára a testvériségre szóló elhivatottság gyökerét képezik. A béke elnyeréséhez tehát szükség van arra, hogy leküzdjük a közömbösséget.
3. A közöny mindig jelen volt az emberi történelemben – ismeri el békevilágnapi üzenetében Ferenc pápa. Napjainkban azonban kétségkívül túlmutat a magánszférán, megteremtve a „globalizált közöny” jelenségét. A társadalmakban az Istennel szembeni közöny áll az első helyen, ebből fakad a többi ember, a teremtett világ iránti közömbösség, amely bezártsághoz, érdektelenséghez vezet.
4. Hogyan veszélyezteti a békét a globalizált közöny? – teszi fel a kérdést Ferenc pápa. XVI. Benedek emeritus pápa 2011-ben, Assisiben mondott beszédében megállapította, hogy Isten elfeledése és tagadása következtében az ember eljut egészen odáig, hogy többé már nem ismer el semmiféle önmaga feletti mércét, hanem pusztán saját magát teszi meg vonatkozási pontnak. Ez a felfogás határtalan kegyetlenséget és erőszakot eredményezett a történelemben.
A testvéreink iránti közöny, amely az Isten iránti közömbösségből fakad, tehetetlenséghez, tétlenséghez vezet. Ez pedig táplálja az igazságtalan helyzetek, a súlyos társadalmi egyenlőtlenség továbbélését, gyakran konfliktusokba torkollva, erőszakot, bizonytalanságot támasztva.
5. Ahhoz, hogy leküzdjük a közöny globalizálását, szükség van a szív megtérésére. Isten kegyelméből szívünk képes lesz arra, hogy valódi szolidaritással nyíljon meg a többiek felé. Ahogy Szent II. János Pál emlékeztetett rá „Sollecitudo rei socialis” k. enciklikájában: a szolidaritás szilárd és kitartó elhatározás, hogy a közjó érdekében kötelezzük el magunkat.
6. A közöny legyőzéséhez tehát szükség van arra is, hogy életre keltsük a szolidaritás és az irgalmasság valódi kultúráját. Ez a célkitűzés igényli mindazoknak az elkötelezettségét, akikre oktatási és képzési felelősség hárul. Ezek közül a család jelenti azt a kiváltságos helyet, ahol a szülők átadják gyermekeiknek a hitet, megtanítják őket a szeretet, a testvériség, a közös élet, a javakban való osztozás, a másik iránti figyelem, gondoskodás értékeit. Felelősség hárul a nevelőkre, akik arra kaptak meghívást, hogy elültessék a fiatalok szívében a szabadság, a kölcsönös tisztelet és szolidaritás értékeit. A tömegkommunikációban tevékenykedők kötelessége pedig, hogy az igazság szolgálatában álljanak – hangsúlyozza a 49. békevilágnapra írt üzenetében Ferenc pápa.
7. A Szentatya példákkal támasztja alá, hogy a béke a szolidaritás, az irgalmasság és az együttérzés kultúrájának a gyümölcse. Felsorol olyan dicséretes kezdeményezéseket, amelyek nem kormányzati szervezetekhez, az egyházon belüli és kívüli karitatív csoportokhoz, társulatokhoz fűződnek, amelyek segítséget nyújtanak a migránsoknak. Felmutatja olyan tömegtájékoztatási dolgozók példáját, akik tájékoztatják a közvéleményt és a lelkiismeretekhez szólnak. Követendő azok elkötelezettsége is, akik felemelik szavukat az emberi jogok védelmében.
A pápa, emlékeztetve mindazokra, akik az irgalmasság és a szolidaritás nevében tevékenykednek, köszönetét fejezi ki a családoknak és az egyházi közösségeknek, amelyek konkrétan válaszoltak felhívására, hogy fogadjanak be egy-egy menekült családot.
8. Az Irgalmasság Szentéve alkalom arra, hogy hozzájáruljunk a béke építéséhez. Tartsunk alapos lelkiismeret vizsgálatot és vegyük észre, hogy hogyan nyilvánul meg életünkben a közöny. Konkrétan kötelezzük el magunkat arra, hogy megjavítsuk környezetünk életét, kezdve családunktól, lakó- és munkahelyünktől.
Az államok is arra kaptak meghívást, hogy konkrét tettekkel, bátor cselekedetekkel segítsék társadalmuk legtörékenyebb személyeit, mint a bebörtönzöttek, a migránsok, a munkanélküliek és a betegek.
Ferenc pápa nem korlátozza üzenetét pusztán arra, hogy kiálljon a halálbüntetés eltörlése mellett, felemelje szavát a börtönbüntetésüket töltők esetleges amnesztiájáért, a migránsok emberhez méltó életkörülményeiért és a nők munkahelyi megbecsüléséért.
2016. január elsejére írt békevilágnapi üzenetét hármas felhívással zárja. Felszólítását az államok felelőseihez intézi és kívánságait Mária közbenjárására bízza:
- mondjanak nemet újabb konfliktusokra és háborúkra, amelyek elpusztítják a népek anyagi, kulturális és társadalmi javait, továbbá erkölcsi és spirituális integritásukat, épségüket;
- mondjanak igent a legszegényebb államok nemzetközi adósságának eltörlésére vagy fenntartható kezelésére;
- mondjanak igent az együttműködés politikáira, amelyek tiszteletben tartják a helyi lakosságok értékeit és nem sértik a születendők élethez való jogát.
Vatikáni Rádió/Szaléziak.HU
