Főoldal / Magyar Tartomány / Péliföldszentkereszt – Őszi búcsú és tér megáldás

A búcsúi szentmise előtt Ábrahám Béla atya köszöntötte a híveket és elmondta, hogy a szalézi közösség számára különösen figyelemre méltó az idei őszi búcsú, hiszen Havasi József korábbi tartományfőnök atya egy régebbi kérése valósult meg: néhány évvel ezelőtt azzal a kéréssel fordult a bajóti önkormányzat felé, hogy a templom előtti tér felvehesse Don Boscónak, a szalézi rend alapítójának nevét. Az önkormányzat meghozta a döntést, így a kérés hivatalosan is megvalósulhat.

A búcsúi szentmise főcelebránsa is Havasi József atya volt, aki rendtársaival együtt mutatta be az ünnepi szentmisét. Szentbeszédében emlékeztetett arra, milyen ősi múltja van a kegyhelynek, és milyen jelentős volt a környékbeliek számára. Sajnálatát fejezte ki, hogy napjainkban a többezres zarándok tömegek sajnos elmaradnak. „Talán a kereszténység elfelejtette a megváltó jelet, a keresztet? Talán elfelejtettünk ide jönni, hálát adni mindenért, amit kaptunk?” – tette fel a kérdést, majd kifejtette, hogy a mi kötelességünk azok helyett is kifejezni szeretetünket és hálánkat, akik talán ma nem gondolnak rá, elfelejtették a megváltást, Jézus Krisztus és a kereszthalált, pedig a kereszt ma is a megváltás jele.

„Kérdezzük meg magunktól, hogy valóban elfogadjuk-e a keresztet, a megpróbáltatást, amit Krisztus ránk mért? – folytatta beszédét Havasi atya. – Isten kellő erőt is ad a kereszthez, a megpróbáltatásokhoz, csak sokszor kell feltekintenünk a Szent Keresztre.”

„Szóval kimondani könnyű, hogy legyen úgy, ahogy az Úr akarja, de elfogadni már nem ilyen egyszerű. Sokszor találkoztam buzgó keresztényekkel, akik, amikor valamilyen megpróbáltatás érte őket, azt kérdezték, hol az Isten és miért engedi meg, ahelyett, hogy összeszedték volna a bátorságukat és meghajoltak volna az Úr akarata előtt.”

„A kereszt erőt ad, és ugyanakkor dicsőség is, és nekünk boldognak kellene lennünk, hogy keresztények vagyunk. Azt mondjuk: keresztények vagyunk, vagyis, a kereszthez tartozunk. De a nevünk kötelez minket! Nekünk is mindenütt ki kellene állnunk és meg kellene vallanunk a megfeszített Krisztust! Az a feladatunk, hogy példaképek legyünk a mai társadalomban és álljunk ki ma is Krisztus igazsága mellett!”

„Sokszor anonim keresztények vagyunk, akik megvallják hitüket itt bent, a templomban, de kint, az életben kellene kiállnunk Krisztus mellett, az ő tanítása mellett, még akkor is, ha talán ezért kigúnyolnak vagy megmosolyognak minket. Ha rajtunk nem veszik észre azok, akik távol vannak Krisztustól, hogy keresztények vagyunk, úgy élünk és úgy cselekszünk, akkor nem vagyunk azok! Nekünk a keresztre feszített Krisztust nap mint nap meg kell vallanunk! De sajnos, sokszor csak gyáva keresztények vagyunk…”

„Mert a kereszt a boldogság, a megváltás jele is. De valóban mindig boldogok vagyunk? Mindig tovább tudjuk adni az örömet? Ha hiszünk abban, hogy Krisztus mellettünk van, hogy megváltott minket, akkor nekünk is az öröm embereinek kell lennünk és ezt tovább kell adnunk a világnak! Tegyük oda a hálánkat a kereszt tövébe, ugyanakkor ígérjük meg, hogy hűségesek akarunk lenni a keresztre feszített Krisztushoz, a kapott keresztet türelemmel elviseljük és hittel kimondjuk: legyen meg a Te akaratod!”- zárta ünnepi beszédét Havasi József atya.

A szentmise után Ábrahám Béla atya egészen röviden felvázolta a kegyhely búcsúinak történetét és jelenét, majd Tóth Zoltán, Bajót polgármestere szólt néhány szót. Kiemelte a Szalézi Társaság és Bajót Önkormányzatának jó kapcsolatát és örömmel tettek eleget a kérésnek. Visszaemlékezett arra, hogy Havasi atya azt mondta, ha a tér elnevezése megtörténik, ő addig nem fog nyugodni, amíg egy Don Bosco szobor nem kerül erre e térre.

Völner Pál államtitkár, országgyűlési képviselő lelkes szavai után került sor a tér megáldására. Havasi József atya, együtt imádkozva rendtársaival és az összesereglett hívekkel, örömmel végezte el a szertartást, amely után kis agapéra és beszélgetésre hívták meg a szerzetesek az egybegyűlteket.

Szaléziak.HU