Főoldal / Magyar Tartomány / Péliföldszentkereszti búcsú 2016-ban
Péliföldszentkereszti búcsú 2016-ban
2016-05-09 Hétfő | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Hogy hány éve ünnepelik májusban Péliföldszentkereszten a búcsút, azt nem tudjuk pontosan, de immár kilencedik alkalommal társul a „Nyiss ránk!” elnevezésű kulturális és hagyományőrző fesztivállal a szaléziak óhaja Bajót község és a környékbeli civil szervezetek igyekezetével, hogy az ősi búcsút felelevenítsék, új tartalommal gazdagítsák és ezt az ünnepet ismét beiktassák a környékbeli hívek és családok naptárába. Az eseményen részt vett Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is.
A búcsú vigíliáján a szentmisét Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök mutatta be rendtársaival együtt Szűz Mária tiszteletére a lourdes-i barlang előtti tisztáson. A szaléziak Máriát tekintik közösségük édesanyjának és különös szeretettel és bizalommal fordulnak hozzá, ahogy ezt a rend alapítója, Bosco Szent János is tette.
Vasárnap az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be, aki nem első alkalommal ünnepelt együtt a péliföldszentkereszti búcsúra érkező zarándokokkal. Most is sok szeretettel várták a szerzetesek és a hívek, akik elözönlötték az erdei tisztáson levő misézőhelyet és környékét.
Az alábbiakban Főpásztorunk szentbeszédét közöljük:
„Krisztusban Kedves Testvérek!
Szent Lukács evangéliumának végső részletét hallottuk a mai evangéliumban. Ez a rövid búcsúzás három nagy elemet tartalmaz: először a föltámadás motívumát – most már a maga teljességében -; másodszor az Egyház küldetését és a Szentlélek nekünk adását, és harmadszor a mennybemenetelt. A föltámadás valóban Jézus messiási művének beteljesedése. Hiszen azt halljuk, hogy Jézus a feltámadással megdicsőül. Ez másutt is megjelenik az evangéliumokban. Éppen ezt várták a Messiástól, hogy dicsőséges uralkodó legyen. Így a szenvedésen és a halálon át a feltámadással a dicsőségbe megy be Jézus. Ezt teszi kézzelfoghatóvá, az ember számára is átérezhetővé a mennybemenetel csodálatos jelenete. Mert nem csupán a halálból támad fel, hanem felemelkedik az Atya jobbjára, ahogyan Szent Márk evangéliuma írja (Mk 16,19). Ezt természetesen nem a konkrét emberi beszéd földhözragadtságában kell értenünk. Hogyan volna a mennyei Atyának, a Mindenhatónak jobb és bal keze? De persze van az a dicsőséges hely, ami az uralkodó jobbján a vele egyenrangúvá emeltnek kijár. Ez volt az az úgynevezett káromkodás, amiért a főpap megszaggatta a ruháját amikor Jézus azt mondta: „Látni fogjátok az Emberfiát a Magasságbeli jobbján ülni”. Ott fönt, a trónon. „Istennel egyelővé teszi magát!” – mondták a főtanács tagjai. És ez a dráma itt zárul le a mai napon, amikor az evangélium végén a mennybemenetel jelenete azzal fejeződik be, hogy leborulva imádták Jézust. Akit emberként és tanítóként ismertek meg, azt most leborulva imádták. Hívő zsidó embertől ez az imádás egy valakinek jár, és Jézust a feltámadás dicsőségében ennek ismerik el. Nincs még dogma a Szentháromságról megfogalmazva, de vannak gesztusok, és vannak ellenállhatatlan meggyőződések: Jézus előtt, az isteni dicsőségben álló előtt borulnak le a tanítványok.
Valóban ezzel teljesedik be a messiási küldetés. Hiszen a Messiásnak győznie kell, és ez az igazi győzelem. Amikor meg is mutatkozik, hogy kié az utolsó szó, hogy kinek a terve az, amely ellenállhatatlanul teljesült.
De itt van ebben a jelenetben az Egyháznak a küldetése is. Mert nem fejeződik be a történet a feltámadással, hanem Jézus most már örökre itt jár velünk. Az ő győzelme nem egy küzdelemnek az egyik csatája, hanem a végérvényes, az egyetlen győzelem, ami most már ellenállhatatlanul dolgozik a világ történetében. És ebbe kell beleállnunk nekünk is, ezért kell az ő nevében megtérést és bűnbocsánatot hirdetni. A bűnbocsánatnak a hirdetése nem valamiféle vigasztalás csupán, hanem ugyanennek a teljes győzelemnek a része. Hiszen kinek van nagyobb hatalma, mint annak, aki a bűnöket is meg tudja bocsátani? A Biblia összefüggésében az emberiség egész nyomorúságának, a gyűlöletnek, a gyilkosságnak és mindennek, ami a történelmet olyan szörnyűvé teszi, az elején a bűn áll. És ez a bűn az emberiség bűne, mindnyájunknak a bűne, bocsánatot kaphat, sőt a megváltás megtörtént, nekünk a személyes bánatunkkal és megtérésünkkel csak részesülni kell benne. Erről a győzelemről van szó, ez magyarázza az egész Egyháznak a küldetését, ez az örömhírnek a lényege, amit Jézus ránk bízott. De ezt nem a saját gyönge erőnkből kell hordozni a történelem során, hanem a Szentlélek a kísérőnk, aki a mi gyönge tanúságtételünket és szavunkat is hatékonnyá teszi.
A mennybemenetel a harmadik motívuma ennek a nagyszerű jelenetnek. A mennybemenetel, amelynek a végére az imádás motívuma kerül, amiről már szóltam. Ez a mennybemenetel egyben a jelenések lezárása is, egyben a megörökítése Jézus dicsőséges győzelmének. Ugyanakkor hangadás is: megadja a hangot, ami végig zeng az Egyház egész történelmén, hogy Isten győzött, Isten erősebb, mint a bűn, Isten megváltotta és szereti az embert, nekünk ebben kell részesednünk. Ehhez kérjük a tisztánlátást, az erőt, és az örömet a mai szentmisében!
A mai napon ennek a kegyhelynek a májusi nagybúcsúját üljük. Szent Kereszt megtalálásának régi ünnepére emlékezünk. Amikor a pogány Római Birodalom minden átszervezés és minden ideológiai vergődés és keresztényüldözés után megérezte, hogy a kereszténység erőforrás lehet egy széteső világban, Nagy Konstantin császár 313-ban kiadta a milánói rendeletet, amely békét és szabadságot engedélyezett a keresztényeknek. Megindultak a nyilvános és ünnepélyes zarándoklatok a Szentföldre is. A császár édesanyja, Szent Ilona császárnő templomokat építtetett. 324-ben meglátogatta Jeruzsálemben a szent helyeket is. A későbbi hagyomány a szent kereszt ereklyéjének megtalálásával is összefüggésbe hozta ezt a látogatást.
A kereszt számunkra nem a szenvedés jele, hanem a föltámadásé. Krisztus keresztje arra emlékeztet, hogy akit megfeszítve megöltek, feltámadt a halálból, és nekünk is győzelmet, életet, boldogságot ajándékozott. Kérjük a Szentlelket, hogy szabad szívvel csatlakozhassunk Krisztushoz és részesedhessünk a feltámadás örömében! Ámen.”
A szertartás után Erdő Péter Völner Pál államtitkárral, Ábrahám Béla tartományfőnökkel és Tóth Zoltánnal, Bajót község polgármesterével ellátogatott a „Nyiss Ránk!” kulturális és hagyományőrző fesztiválra. A megnyitón a bíboros kiemelte, hogy a nagybúcsú – mint minden más búcsú – alkalmat ad a találkozásra. „Együtt voltunk a szabadtéri szentmisén, utána pedig a kint a természetben az Isten által teremtett szép világgal találkoztunk, a kulturális fesztiválon viszont egymással, és mindezeken keresztül Ővele, kinek az ajándéka az egész világ. Ez a nap a jó szórakozásnak, a pihenésnek, a gazdagodásnak és a lelki fölemelkedésnek az ideje. Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – szólt a fesztivál látogatóihoz Erdő Péter.
Völner Pál államtitkár megnyitó szavaiban arra emlékeztetett, hogy egy ilyen alkalomkor, amikor kilencedszer nyitják meg ezt a rendezvényt, méltán lehetnek büszkék erre a példás együttműködésre, amely során Bajót község, a szalézi rend és a civil szervezetek együttműködésével évről-évre össze tudják hozni az ősi búcsút és a világi örömöket is ezen a kulturális fesztiválon, ahol a gyerekek és felnőttek mindig megtalálhatják azt a tartalmas szórakozást, ami, ha nem lenne része az életünknek, akkor sokkal-sokkal szegényebbek lennénk.
A hagyományos májusi nagybúcsún az ünnepi szentmiséken kívül igazi vásári forgatag, koncertek, színház, kiállítások, népi játszóház, gyermek és lovas programok, kézművesek és ízek utcája várta az idelátogatókat. A rendház mögött, a „Szalézi utcában” bemutatkoztak a szalézi munkatársak és a Szalézi Ifjúsági Mozgalom fiataljai, és jelen volt a Don Bosco Kiadó is, a szalézi kiadványok és emléktárgyak gazdag kínálatával.
A fesztivál közönsége a gazdag programkínálatban meghallgathatta többek között a komáromi MagyaRock dalszínház „Padlás” című előadását, valamint Völner Eszternek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énekszakos hallgatójának gyertyafényes, esti koncertjét a kegytemplomban.
Szaléziak.HU