Főoldal / Magyar Tartomány / A munka és a mértékletesség virágoztatja fel a Társaságot
A munka és a mértékletesség virágoztatja fel a Társaságot
2021-02-12 Péntek | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
szegénység • gazdaság • munka •
A pandémia okozta gazdasági válság akár a Don Bosco Szalézi Társaság számára is egyfajta jelzés lehet, hogy elgondolkodjunk alapító atyánk szavairól: „A munka és a mértékletesség virágoztatja fel a Társaságot; a kényelem és a jólét hajhászása azonban halált okoz.” (Alapszabály 18.)
Jean Paul Müller, a gazdaságért felelős egyetemes tanácsos arra hívja fel a figyelmet, hogy szegénységünk nem lehetőség, hanem önkéntesen és tudatosan vállalt kötelességünk. Létezésünk és munkánk a szegény és a rászoruló fiatalok megmentésére van szentelve. Szegénységünk szoros kapcsolatban van a mértékletességgel, szorgalmas munkával és az önfegyelemmel. ( Evangelical witness to poverty, 2017). Don Bosco fáradhatatlan, szorgalmas (lelkipásztori) munkában élte meg a szegénységét. Ezt így magyarázza önéletrajzában: „Aki be akar lépni a szalézi rendbe, az munkaszerető kell hogy legyen.” ( Memorie Biografiche XIII, 424). A kényelmes élet a szerzetest a vágyak rabszolgaságába vezeti, így áldozata lesz majd mindenféle kisértésnek.
Don Luigi Ricceri, Don Bosco hatodik utódja azt szokta mondani: a szalézi, aki szegénységi fogadalmat tett, mindig szem előtt tartja a szegény fiatalokat, és ő maga a szegény fiatalokért fáradozva törekszik szolidaritást vállalni a szegényekkel, szegény marad. A szegénységi fogadalom által neveli a fiatalokat, egyszerűségben élve nagylelkűséget tanúsít. „A javak közösségében megélt szegénységünk tanúságtétele segíti az ifjakat az önző birtoklási ösztön leküzdésében és megnyitja szívüket a javak megosztásának keresztényi érzése előtt.” (Alapszabály 73.)
A szalézi, aki hű a szegénységi fogadalmához, ezzel is megmutatja, mennyire bízik a gondviselő Istenben. Bosco János szegény családból származott, és a szegénység segítette abban, hogy ne csupán felkarolja a szegény és rászoruló fiatalokat, hanem növekedjék a gondviselő Istenbe vetett bizalma is. Margit mama ezt mondta frissen felszentelt fiának: „szegényen születtél, fiam, maradj szegény. Ha gazdag pap leszel, akkor át sem lépem a házad küszöbét.” Don Bosco haláláig ragaszkodott az édesanyja tanácsához. Szegény maradt és bízott a gondviselő Istenben, és százszorosan megáldotta őt a Jóisten. „Don Bosco úgy élte meg a szegénységet, hogy szívből lemondott a földi javakról és odaadóan a testvérek szolgálatának szentelte magát, szigorúan egyszerű, szorgalmasan tevékenykedő és kezdeményezésekben gazdag életmóddal.” (Alapszabály 73.)
Don Bosco lelkületét a szegénységgel és egyszerűséggel kapcsolatban mindenki tudja alkalmazni a gazdasági területen is - ki-ki a maga módján. A következő sorok segítségével elvégezhetjük az anyagi dolgokkal kapcsolatos lelkiismeretvizsgálatot, scrutiniumot.
Aki tud fegyelmezett lenni a pénzkezelésben, az más területen is tudja magát fegyelmezni, és aki törekszik mindennap átlátni, hol tart anyagilag, és tudja, mennyije van és mennyit költött, az felelősségtudatos kicsiben és nagyban egyaránt.
Az ügyesen gazdálkodó tudja okosan kezelni a költségvetését úgy, hogy csökkenti kiadásait akkor is, ha a bevétele stabil. Ha stabilan tudja rendezni a kiadásokat, akkor megnöveli a jövedelmét.
Ha ügyes, félretesz háromhavi összeget tartalékul, hogy vészhelyzetben legyen anyagi támasza. Évről évre gondos költségvetést készít a múltbeli tapasztalatai alapján: mire mennyit érdemes költeni; hol folyik el fölöslegesen a pénz.
A költségvetésben különböző kategóriákat állít fel, így egyértelművé válik, melyik területen mennyit költött: élelmiszer, ruha, írószer, benzin, rezsi, stb. Nagyon fontos észrevenni a lyukakat, amelyeken keresztül elfolyik a pénz, utána megfelelően kezelni a helyzetet. A hatalmas hajó is elsüllyedhet, ha nem zárják el az apró lyukakat. Egy-egy drágább dolog beszerzése előtt fontos az indokok alapos vizsgálata, mert minél nagyobb az összeg, annál komolyabb lehet a veszteség. Ezért háromféle kiadásra különös figyelmet fordít az, aki ügyesen gazdálkodik, ezek a fix kiadások (biztosítások, bérleti díj), a változó kiadások (rezsiköltség), a szórakozásra szánt kiadások (kirándulás, ajándékozás).
Aki ügyes, tud okosan gazdálkodni, amennyire lehet. Az utazásain úgy spórol, hogy először is mérlegel több szempontot, különösen a találkozó súlyát. Ha lehet, több online találkozót szervez a személyesek helyett. Ezzel nemcsak pénzt, hanem időt is megtakarít.
Ha kocsival megy, ügyel arra, hogy többen utazzanak együtt, ne csupán egy személy, mert jól tudja, hogy közösségépítő jellegű, ha egymáshoz alkalmazkodva utaznak – az individualizmus elleni orvosság is a több személyes autóút. Ezek mellett csökkenti a fölösleges benzinköltséget: ha lehet, tömegközlekedési eszközt használ, mert így akár kapcsolatot teremthet a többi utassal is és szolidaritást is vállal velük.
A környezetvédelmet szolgálja, ha a tömegközlekedés helyett biciklit használ. Még a fizetős fitneszre szánt időt és pénzt is megtakarítja azzal, ha időnként gyalog megy munkahelyére.
Otthon egy kis zöldséget is nevel, akár főzésre, akár reggelire. Ez nemcsak csökkenti a költségeket, hanem ki is kapcsolódik a többórás irodai munka után. Nyolc óra szellemi munka mellett legalább egyórás fizikai munkával válhat kiegyensúlyozottá. Amennyire csak lehet, otthon főz, étkezik, ezzel sokat spórol.
A vásárlással kapcsolatban úgy gazdálkodik az okos vásárló az idővel és a pénzzel, hogy listát ír arról, amit venni akar, így saját maga számára is tudatosítja, mik a szükséges vásárolnivalók, mik azok, amelyek nem szükségesek, csak éppen ,,megtetszettek”. Ha úgy érzi, mindenképpen szeretne megvásárolni valamit, tegye azt a 24 órás várólistába. Ha 24 óra után is úgy érzi, hogy mindenképpen meg kell vásárolnia, akkor vegye meg. Ezzel a módszerrel kiküszöböli az érzelmi alapú döntéseket, logikusan kezeli a birtoklási vágyát. Érdemes az akciókra figyelnie, így olcsóbban vásárolhat. Viszont a márkás cikkeket érdemes elkerülnie, mert a márkanév miatt drágábbak.
Némely tárgyat használtan vesz, mert olcsóbb és ugyanolyan jó lehet, mint a vadonatúj. Hetente legalább pár napot vásárlásmentesen tölt. Születésnapokra, különböző ünnepekre inkább saját készítésű ajándékot ad, mert az személyes, egyben olcsó. Aki ügyesen bánik a pénzzel, használ költségvetéssel kapcsolatos mobil alkalmazásokat, mint például a „Koin” vagy a ,,Költségvetésem”.
Számbaveszi meglevő tárgyait, és amit nem használ, eladja. Az újság- és magazin-előfizetés helyett a híradót hallgatja vagy nézi, hogy ne kelljen feleslegesen költenie. Észszerűen használja a vizet, a villanyt és a gázt. Gazdálkodik a megújuló energiával, él az újrahasznosítás lehetőségével, amennyire tőle telik. Mobilhasználatát előfizetéssel intézi, mert így tudja észben tartani a telefonra szánt összeget. Nem költ dohányzásra és alkoholra, ezzel csökkenti az orvosra fordítandókat.
A fenti dolgok nagyon apróknak tűnhetnek a gazdálkodás szemszögéből nézve. De tudjuk, hogy sok kicsi sokra megy, legyen szó akár a kiadások csökkentéséről, akár az okos gazdálkodás érdekében tett sok apró lépésről. „Éberen ügyel arra, nehogy apránként a jólét és a kényelem vágyának engedjen, mert ezek közvetlenül fenyegetik hűségét és apostoli nagylelkűségét. S amikor szegénységi állapota valamilyen kellemetlenséget és szenvedést okoz, azon örvendezik, hogy részese lehet annak a boldogságnak, amelyet az Úr a lélekben szegényeknek ígért.” (Alapszabály 75.)
Rajtunk a sor!
P. De Rossi Raja SDB/Szaléziak.HU
