Főoldal / Magyar Tartomány / A szalézi stílusú vezetés
A szalézi stílusú vezetés
2020-10-07 Szerda | #Magyar Tartomány | ARCHIVÁLT
Az igazi vezető az, aki megpróbálja önmagában felfedezni vezetői képességeit. Tehát nem másoktól várja, hogy felfedezzék benne. Van, aki örökli a vezetés művészetét, s van, aki megtanulja, mert rákényszerül. Tehát az örökölt képességek közé a vezetési képesség is besorolható, másrészt ezt a tapasztalatokból, képzésekből megszerzett képességek közé is sorolhatjuk.
A vezetéselmélet szerint sokféle vezetési stílus létezik, mint például autokratikus: az ilyen vezető hatalmi, tekintélyi eszközökkel, nyílt fenyegetéssel, büntetés kilátásba helyezésével oldja meg vezetői feladatait. Van olyan vezetés, amely konzultatív: (alkalmanként) tanácskozik a szakemberekkel. Létezik olyan vezetés, amely demokratikus: épít a munkatársaira, csapatára, támaszkodik a kezdeményezőkészségükre, tapasztalataikra, véleményükre, javaslataikra. Van olyan vezetés, amely bürokratikus, rideg hivatali szellemben vezet. Van szolgáló vezetés, amely mindenkinek próbál megfelelni. Van olyan vezetés, amely azonnali változást, illetve reformot hoz létre.
Ezeken kívül van missziós jellegű vezetés is. Don Bosco például úgy tekintette a vezetést, mint küldetést a fiatalokhoz, tehát atyjuk és mesterük (vezetőjük) akart lenni. A következőkben a Don Bosco Szalézi Társaság hagyományaiból merítsünk ihletet, útmutatást a jó vezetéshez, illetve a szalézi stílusú vezetéshez.
Szalézi Szent Ferenc Alapszabályainak négy része van, a negyedik rész a szalézi vezetőkről szól. Az első rész, mindössze 25 cikkely három fejezetben szól a Társaság alapításáról, természetéről, küldetéséről, apostoli életéről, szervezetéről, a Társaságról a Szalézi Családban, az egyházban, továbbá a szalézi lelkiségről és a fogadalomtételről. Tehát a szalézi vezető számára világos, mi a Rend célja, és hogyan épül föl a Társaság.
A második rész 70 cikkelyének témája a fiataloknak szóló misszió. Megmutatkozik a missziós szemlélet, a közösségi dimenzió, evangelizációs távlat. Ebben a részben a Rend működésének értelméről olvashatunk.
A harmadik rész 25 cikkelye a formációról, illetve a nevelői és lelkipásztori küldetésre való felkészülésről számol be.
A negyedik rész a Társaságban levő elöljárói szolgálatot mutatja be 70 cikkelyben.
Az egyháztörténelem azt tanítja, hogy ahol kettő vagy kettőnél több egyházi személy él együtt és dolgozik, törvény, szabályzat szükséges a közösség formálásához.
Az áteredő bűn miatt az emberi természet bűnre vált hajlamossá és önzőbb lett. Szívünk inkább privilégiumokra vágyik, mint a kötelesség teljesítésére. Ezért létfontosságú a törvény és az elöljárói hatalom.
A világ úgy tekinti az elöljárót, mint a hatalom letéteményesét, viszont az Egyház, illetve a Szalézi Rend a hatalom mögötti szolgálatot emeli ki. Így foglalják össze a szalézi vezetés lényegét: a szaléziak „a hatalmat Krisztus nevében és példája szerint gyakorolják, mint a testvéreknek nyújtott szolgálatot Don Bosco szellemében, hogy megismerjék és teljesítsék a Mennyei Atya akaratát. Ez a szolgálat arra irányul, hogy előmozdítsa a szeretetet, összehangolja kinek-kinek a kötelességét, buzdítson, eligazítson, döntsön, javítson oly módon, hogy küldetésünk megvalósuljon.” (Alapszabály 121. cikkely)
Milyen a szalézi stílusú közösségvezetés?
Négy jellegzetességét szeretném felvázolni: 1. A vezető mint animátor, aki a lelkeket vezeti (lelkivezető), 2. A vezető mint koordinátor, 3. A vezető mint kormányzó, 4. A vezető, aki jelen van a közösségben.
A Szentírásban olvassuk, hogy Isten különösen arra hív meg egy-egy embert, hogy a választott népet vezesse: Ábrahámot, Mózest, Noét, Dávidot, a prófétákat. A szaléziak szerzetesként prófétai, illetve vezetői szerepet töltenek be, mert a szalézi hivatás része a vezetés: vezetjük a ránk bízottakat a közösségekben és csoportokban.
Egy jó szalézi vezető képes jól animálni közösségét, segíti a közösség lelki életét és irányítja a közösségi lelkipásztori munkát.
Don Bosco vezetése egyértelműen az életszentségről szólt. Don Bosco számára és szerint az életszentség a legszebb ajándék, amelyet a fiataloknak nyújthatunk. Tehát a szalézi stílusú vezetés nem más, mint életszentségre való buzdítás, biztatás, törekvés. A szalézi vezető elsősorban Isten embere, és részesíti a reá bízottakat az isteni életben.
Például az 55. cikkelyben ezt olvassuk: „Az igazgató Krisztust képviseli, aki összefogja övéit az Atya szolgálatában. Első kötelessége úgy lelkesíteni a közösséget, hogy hűséges legyen az alapszabályokhoz és erősödjék az egységben. Összehangolja mindenkinek a törekvéseit, számon tartja kinek-kinek a jogait, kötelességeit és képességeit.” Tehát a szalézi, aki vezető, egyben atya, tanító és lelkivezető is.
A 176. cikkely világosan azt írja, hogy az igazgató „elsősorban felelős a szerzetesi életért, az apostoli tevékenységekért és a javak kezeléséért. Tanácsának együttműködésével élteti és kormányozza a közösséget az Alapszabályok és az Általános Szabályzatok útmutatásai szerint.”
Az Általános szabályzat 174. pontja szerint a közösség vezetősége „biztosítson a rendtagoknak gyakori gyónási lehetőséget és szabadságot a lelkivezetésben.” Az Általános szabályzat 175. pontja megmutatja, milyen módon szolgálhat egy szalézi vezető a közösségben: „Szalézi forrásoktól ihletve legyen azon, hogy a közösségi lelkivezetéssel, az értekezletekkel, a „jóéjszakátokkal”, a találkozókkal közössége elmélyítse és mélyrehatóan megélje lelkiségünket.”
A szalézi vezető előmozdítja a közösség küldetését, hogy ezzel készítse elő a szalézi nevelő-lelkipásztori tervet. Tehát a terve elsősorban szalézi jellegű, amely azt jelenti: az életszentségre törekvés. A terv nem csupán az oktatást célozza, hanem a fiatalok mindenoldalú fejlődésére szolgáló nevelést. A terv lelkipásztori jellegű, mert a Jó Pásztor nyomdokait követve az elveszettet, a szegény és szükséget szenvedő fiatalokat keressük és nekik szolgálunk.
A közösség küldetését a szalézi vezető koordinálja úgy, hogy minden lelkipásztori munkában a Szalézi Családdal működik együtt gördülékenyen: oktatás és kulturális nevelés, evangelizáció és katekézis, csoportok és mozgalmak, hivatás pasztoráció.
A közösség egységének legfontosabb eleme a kommunikáció, illetve beszélgetés az elöljáróval. Az Alapszabály 70. cikkelyében ezt olvassuk: Don Bosco tanácsához híven minden rendtárs gyakran találkozik saját elöljárójával és testvéri beszélgetést folytat vele. A párbeszéd kiváltságos pillanatai ezek az ő saját javára és a közösség jó előmenetelére. Ilyenkor bizalommal beszél életéről és tevékenységéről, és – ha úgy óhajtja – lelkiismeretének állapotáról is.”
A szalézi vezető kormányozza a közösséget a házi tanács segítségével. Vezetőként nemcsak az előkészítésben segít, hogy meglegyen a napirend, havi rekollekciók, féléves konferenciák, napi imavezetés, közösségi étkezés, közösségi kirándulás, pihenés, hanem véghez is viszi a felsoroltakat. A kormányzáshoz tartozik a dokumentációs feladat is: házikrónika, házitanács jegyzőkönyv, közösségi archívum, lelkipásztori tervek, költségvetés stb.
A szalézi hagyomány szerint mindenről tájékoztatni kell a szalézi vezetőt és mindenben útmutatást kell kapni a szalézi vezetőtől. Tehát egy szalézi vezető egyben animátor, aki a Da mihi animas, cetera tolle mottót (Adj nekem lelkeket {Uram}, minden mást vegyél el!) szó szerint követi. Egy szalézi vezető koordinátor, aki a ház különböző lelkipásztori területeit hangolja össze. A szalézi vezető mint kormányzó irányítja a napi tevékenységeket, hoz döntéseket, javít, tanácskozik. Egy szalézi vezető jelen van a ház minden programján és biztat.
De Rossi Raja SDB/Szaléziak.HU
