Főoldal / Szalézi világ / Albánia – Élelmet vinni a „láthatatlanoknak”
Albánia – Élelmet vinni a „láthatatlanoknak”
2020-04-17 Péntek | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
A világjárvány idején a szalézi VIS (Nemzetközi Önkéntes Fejlesztési Szolgálat) civil szervezet önkéntesei továbbra is aktívak, hogy segítsék a leginkább rászorulókat. Tommaso Casati, a VIS Albániában működő projektvezetője számol be a nehézségekről, a motivációkról és a megelégedésről, amit érez, segítve a leginkább rászoruló embereket Albániában.
Négy munkatársammal együtt beülünk a gépkocsiba, Kelmend irányába tartunk, egy észak-albániai hegyvidéki terület felé, ahol a VIS már 2009 óta működik. Előttünk van két haszongépjármű, amelyek nehézkesen haladnak a felfelé vezető úton, megpakolva liszttel teli zsákokkal és alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló eszközökkel.
A cél az, hogy ezeket az élelmiszer-csomagokat elszállítsák néhány, különösen rászoruló családnak, akik Albánia egyik legszigeteltebb és legérintetlenebb régiójában élnek. Tizenkét órával később fájó izmokkal, de elégedetten tértünk vissza otthonainkba. Így kezdődött az alapvető szükségletek kiosztása a Malesia és Madhe ("Nagy hegy") régióban, a projektterületünkön, a leginkább rászorulók számára, ami további 4 napig folytatódott.
Albánia, az az ország, amely körülbelül 10 hónappal ezelőtt üdvözölt engem és az otthonom lett, továbbra is nagyrészt vidéki ország, ahol a legtöbb család önellátó gazdaságban él, informális és láthatatlan a hivatalos statisztikák számára. Az Észak-Albániában ezeben az években a VIS gazdasági és képzési szempontból egyaránt támogatta a kistermelőket, a termelőket és a családi üzemeltetésű idegenforgalmi szolgáltatókat. És most, a vírus terjedése által kiváltott válság pillanatában, amelyről mindannyian hallottunk már, sokan teljesen elszigeteltelődtek, jövedelemforrás nélkül maradtak családjaik fenntartásához, és nem tudnak hozzáférni az állami támogatáshoz pontosan azért, mert sokan még mindig nem regisztráltak, lényegében láthatatlanok.
Az ilyen nehéz időkben tenni kell valamit az ínséges helyzetben lévő emberekért. És ha az ember egy nem kormányzati szervezetnél dolgozik, amelynek olyan múltja és küldetése van, mint a VIS-nek, akkor mások segítése erkölcsi kötelességgé válik. Kicsit eltérve a szigorú logikától és a projekt célkitűzéseitől, az intézményekkel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy az olasz együttműködésből származó forrásokat elkülönítjük Észak-Albánia 78 legsebezhetőbb családjának a támogatására. Ezenkívül három héten belül tervezzük újabb élelmiszercsomagok kiosztását, amikorra a most kiszállított készletek kimerülnek.
Csak a nagylelkűség, a szolidaritás és az erős polgári érzék nagy vagy kicsi gesztusaival tudunk kijutni ebből a sötét időszakból és azokból, amelyek a korábbinál erősebbek lesznek.
ANS-Tirana/Szaléziak.HU