Szaléziak.HU - Facebook Szaléziak.HU - Twitter Szaléziak.HU - Youtube

Főoldal / Magyar Tartomány / Átitatva kedvességgel és szeretettel – beszélgetés Szalézi Szent Ferencről

Átitatva kedvességgel és szeretettel – beszélgetés Szalézi Szent Ferencről

Átitatva kedvességgel és szeretettel – beszélgetés Szalézi Szent Ferencről

2022-01-24 Hétfő   |   #Magyar Tartomány

Szalézi Szent Ferenc  • interjú  •

A szalézi rend 2022-ben világszerte jubileumi évet hirdetett arra emlékezve, hogy négyszáz évvel ezelőtt, 1622. december 28-án adta vissza lelkét a Teremtőnek Szalézi Szent Ferenc, akiről 1859-ben Bosco Szent János elnevezte a közösséget. Szalézi Szent Ferenc liturgikus emléknapja – január 24-e – előtt néhány nappal beszélgetett Andrásfalvy János tartományfőnökkel az Új Ember munkatársa az óbudai rendházban.

Szalézi Szent Ferenc 1567-ben született Franciaországban, egy ősi savoyai nemesi családban, amely a reformáció előretörésének időszakában is ragaszkodott a katolikus hitéhez. Életrajza szerint már korán kialakult benne a vágy a papi hivatás iránt, nem voltak az életében kitérők.

– Don Ángel Fernández Artime szalézi rendfőnök atya minden évben kiad egy jelmondatot, amely iránymutató a Szalézi Család számára. Idei üzenetében úgy fogalmaz: Szalézi Ferenc és Don Bosco édesanyja is mélyen vallásosak voltak, és ebben a lelkületben nevelték gyermeküket, a kezdetektől fogva Istennek ajánlották őket. Szalézi Szent Ferenc szüleinek első gyermeke volt, édesanyja, Sionnaz Franciska nagyon fiatalon adott neki életet. Születése előtt nem sokkal tiszteletre helyezték ki a torinói leplet; az áldott állapotban lévő Franciska imádkozott előtte, és a születendő gyermeket felajánlotta Istennek. A Ferencről szóló írások megemlékeznek arról is, hogy amikor kiskorában leültették valahová, hogy várjon, órákig türelmesen várakozott, vagyis már akkor is megvolt benne a szemlélődő hajlam. Ám azt is tudjuk, ő maga beszélt róla, hogy indulatos természete volt. Nagyon keményen és eredményesen küzdött ez ellen, így kortársai a világ egyik legszelídebb emberének tartották, olyannyira, hogy azt mondogatták: Ha Szalézi Ferenc ilyen szelíd, akkor milyen lehet a Jóisten?

Már gyerekkorában olyan idézeteket, szavakat gyűjtött össze, amelyek különösen jól kifejezik a szeretetet, annak lelkületét. Önmagát is nevelte. Gyermekként nagyon félt a sötéttől, ezért arra kényszerítette magát, hogy amikor sötét helyekre kell mennie, Istenbe vetett bizalommal győzze le a félelmét. Már tizenegy-tizenkét éves korában fölvette a tonzúrát, kifejezve ezzel szüleinek az Egyház iránti különleges elkötelezettségét. Egyértelműen kimutatható, hogy kora gyermekkorától kezdve járja a lelki elmélyültség, a jámborság útját. A lelki életről szóló mély gondolatait jóval később, az 1608-ban megjelent nagy sikerű, Filótea című könyvében fejtette ki. Amikor Szalézi Szent Ferenc ifjúkorba lépett, az édesapja kiszemelt számára egy hölgyet, akit feleségül szánt neki, de ő határozottan közölte, hogy pap szeretne lenni. Édesapja kívánságára már korábban jogi doktorátust szerzett. Emellett azonban teológiai tanulmányokat is folytatott, és 1593. december 18-án pappá szentelték.

– Nem sokkal a szentelése után Chablais tartományba, annak Thonon-les-Bains nevű városába került. Ebben a régióban a protestánsok erőszakkal térítették kálvinista hitre a lakosságot. Szalézi Ferenc viszont elérte, hogy sokan visszatérjenek a katolikus hitre. Hogyan sikerült ez neki?

– Szalézi Szent Ferenc rendkívül nehéz körülmények közé került, mert azon a vidéken 1536-tól tilos volt katolikus szentmisét bemutatni. Meg kellett találnia a módját, hogy miként juttathatja el a katolikus tanítást az emberekhez abban a huszonötezer lakosú régióban, ahol a feljegyzések szerint ekkorra mindössze száz katolikus maradt, Thononban pedig csak tizenöt, és még ők is igyekeztek rejtegetni katolikus mivoltukat. Eleinte a szentmiséin mindössze két-három hívő jelent meg. Ki kellett találnia, hogyan léphet kapcsolatba a hívekkel.

Többek között azért lett ő a katolikus újságírók védőszentje, mert akkoriban korszakos újítást vezetett be: röplapokat írt, és ezeket az üzeneteket becsúsztatta a küszöb alatt az emberek otthonába, így elgondolkozhattak bizonyos tanításokon, amelyek megismerését egyébként a protestánsok nem engedélyezték volna. Ennek hatására Szalézi Ferenc egyre népszerűbb lett, többen felfigyeltek rá. Ennek köszönhető, hogy 1597-ben Antoine de la Faye genfi filozófiaprofesszor, Kálvin János második utódja elhívta Genfbe, hogy vitázzanak egymással. Ferenc olyan szépen, szelíden és világosan fejtette ki az érveit, hogy a végén a tömeg tisztelettel utat nyitott neki. Ferencet egyszerre jellemezte az igazság keresése és a másik ember iránti tisztelet. Mindez lassacskán egyre többeket győzött meg a katolikus hit igaz mivoltáról.

– Szalézi Ferencet először Genf segédpüspökévé, majd 1602-ben püspökké nevezte ki VIII. Kelemen pápa. Mennyire határozta meg a város hitéletét a fél évszázaddal korábban itt működő református prédikátor, Kálvin János, akit sokan a genfi pápának neveztek?

– Kálvin hatása olyannyira érvényesült, hogy mint említettem, Chablais vidékén hatvan éven keresztül nem lehetetett szentmisét bemutatni. A katolikus püspök be sem mehetett Genfbe, Annecyben kellett felütnie a székhelyét. Szalézi Ferenc ennek ellenére fáradhatatlanul munkálkodott, a vitákon kívül negyvenórás szentségimádást is szervezett, és minden társadalmi réteggel igyekezett megtalálni a hangot. A környék lakosai közül így sokan visszatértek a katolikus hitre.

– Miből táplálkozott Szalézi Szent Ferenc lelkülete?

– Vallotta: nem fegyverekkel kell bevennünk Genf falait, hanem a szeretet erejével.

Nem az erőszakban bízott, hanem az isteni szeretet megnyilvánulásaiban, melyeket az emberi szeretet által is ki lehet fejezni, és erre törekedni is kell.

– Följegyezték róla, hogy testvéreimnek szólította a protestánsokat és az eretnekeket is, amiért az Egyház részéről többen megrótták.

– Nagyon nagy tisztelettel beszélt a protestánsokról, és ez a tisztelet áthatotta a vitastílusát is. A viták nem a különböző igazságok egymás fejéhez vagdalásából álltak, hanem közös elmélkedésekből, a tisztelet hangján. Így sok ellensége a barátja lett, vagy legalábbis nagy tisztelettel viseltetett iránta. Ez az ő titka. Egyszer felkiáltott:

„Mikor leszünk már teljesen átitatva kedvességgel és szeretettel?!”

Egy másik alkalommal pedig azt mondta: „Ha túloznunk kell, akkor azt mindenképpen a szelídség és a kedvesség javára tegyük.” A leghíresebb aforizmája pedig az, hogy „Egy csöpp mézzel több legyet foghatunk, mint egy hordó ecettel”. Nemcsak hangoztatta ezeket, hanem az egész életével alátámasztotta, hogy valóban így is gondolja, és mindvégig ragaszkodott a megfogalmazott elveihez.

– Ma teljesen más időket élünk, mint a négyszáz évvel ezelőtti emberek, köztük Szalézi Szent Ferenc. A keresztény vagy egyáltalán a hagyományos értékeket erősen megkérdőjelező, sőt, gyakran tagadó korunkban mit tanulhatunk Szalézi Szent Ferenctől mi, a katolikus média sajtóapostolai? Mi az, amiben követhetjük?

– Megtanulhatjuk tőle, hogyan lehet feltárni az igazságot a maga teljes valóságában úgy, hogy összhang legyen a szeretet és az igazság között. Ez az egész emberiség számára követendő lehet, ugyanis emberi mivoltunk gyönyörű felragyogtatását jelenti, ha valaki szeretettel, tisztelettel, szelídséggel közelít azokhoz, akik más véleményen vannak, mint ő, akár lényeges kérdésekben is. Ez ugyanis önuralmat, önfegyelmet is igényel. De így bontakozhat ki mindaz a jó és szép, amit Isten a szívünkbe ültetett. Ha ez megvan egy újságíróban, vagy legalábbis erre törekszik, akkor újat tud nyújtani a világnak, és megmutatkozhat általa mindaz a szépség, amit a média keresztény arculata adhat. Az utóbbi, több mint száz évben a történelmi keresztény egyházak már nyíltan munkálkodnak a kereszténység egységének újbóli elérésén, ma már egyértelműen a kölcsönös tisztelet és a szeretet útját célozzák meg. Amikor ebben mi, katolikusok Szalézi Szent Ferenc stílusa szerint vagyunk tevékenyek, akkor a protestánsok is látják, hogy ez a mélyen katolikus lelkület egyúttal mélyen krisztusinak is mondható, ami közös pontot jelent a bármely felekezethez tartozó keresztény hívők számára. Ez pedig segíti az egységre törekvést. Amikor Szalézi Ferencet megkérdezték, hogy mi a véleménye az egységről a katolikus és más felekezetek között, azt válaszolta: „Az egység olyan dolog, amire nem lehet eléggé törekedni. Ha ezer életem volna, azt is odaadnám érte!”

Ennyire fontosnak tartotta az egységet, amit soha nem erőszakos úton akart megvalósítani. Bár beszélt harcról, küzdelemről, mindig lelki értelemben tette ezt, elvetve az erőszakot. A párbeszédre törekedett, négyszáz évvel ezelőtt is. Talán csak most kezdjük igazából megérteni őt, amikor egyre jobban áthatja ez a stílus az ökumenikus egységtörekvést.

 – Ugyanerre a hangnemre kell törekednünk azokkal is, akik a kereszténység iránt közömbösek, ellenségesek, vagy gúnyolódnak velünk?

– Szalézi Szent Ferenc nagyon hitt a szeretet erejében. Amikor valaki gúnyolódik, vagy ellenségesen viszonyul a keresztény hithez, ott szinte mindig felfedezhető, hogy az illető nem ismeri az Egyház és Krisztus valódi arcát. Lehet, hogy csak az eltorzított istenarcot ismeri, vagy valami keserűség él a szívében. Szalézi Szent Ferenc mindenkivel kereste a párbeszédet, megértésre törekedett. A legfontosabb, hogy mi is ezt keressük, hiszen – az ő szavaival élve – az igazság és a szeretet úgy függ össze, hogy a szeretettel kimondott igazság teljes ragyogásában csillogtatja fel az igazságot.

Amikor viszont szeretet nélkül olvassuk egymás fejére az amúgy talán igaz állításokat, akkor az igazság is sérül.

Ha valaki ellenségesen, durván vagy gunyorosan közelít a hitünkhöz, akkor is fontos, hogy a stílusunk, hangnemünk ne süllyedjen le arra az alacsony szintre, ami az igazságnak is árthat.

– Szalézi Szent Ferenc neve elválaszthatatlan Bosco Szent Jánosétól. Vajon milyen lelki indítékok játszhattak szerepet abban, hogy a mintegy háromszáz évvel később élt, paraszti származású Don Bosco egy gazdag nemesi családból való püspökről nevezte el a szaléziak rendjét?

–Szalézi Szent Ferencet a szelídsége és a szeretetteljes stílusa miatt választotta példaképévé Don Bosco. Ez a legfőbb indok. Nagyon fontos indítéka lehetett az is, hogy a maga korában Szalézi Szent Ferenc is a lelkek Egyházhoz való visszahívásán munkálkodott. Don Bosco ezt úgy fejezte ki: „Adj nekem lelkeket, Uram, a többit vedd el!” Meg akarta hódítani a rá bízott lelkeket – különösen a fiatalokét –, hogy közelebb kerüljenek Istenhez, és az üdvösség útjára lépjenek. Szalézi Szent Ferencnek is alapvető törekvése volt ez. S talán van egy harmadik indok is: Torino és Annecy fizikai értelemben sincsenek túl távol egymástól, így Don Bosco alaposan ismerhette Szalézi Szent Ferenc életét. Don Bosco névválasztásában mindemellett az is közrejátszhatott, hogy 1877-ben IX. Piusz pápa az egyháztanítók sorába emelte Szalézi Szent Ferencet.

– Milyen rendezvényekkel, kiadványokkal készülnek a Szalézi Szent Ferencre emlékező jubileumi évre?

– Don Ángel Fernández Artime szalézi rendfőnök atya a jubileumi esztendőre kiadott jelmondatának (strenna) magyarázatában idézi Szalézi Szent Ferencet: „Mindent tegyetek szeretetből, semmit sem kényszerből!”

Ezt a lelkületet kellene jól megélni és elmélyíteni a Szalézi Családban, szerte a világon. Egy rövid videó is megjelenik majd a strennáról, arról, hogyan kell értelmeznünk Szalézi Szent Ferenc e mondását napjainkban. Az egyik rendtársunk lengyelből lefordította Szalézi Ferenc imáit, litániáját. A kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumunk Ábrahám Béla korábbi tartományfőnök kezdeményezésére konferenciasorozatnak ad otthont, amely Szalézi Szent Ferenc életéről, lelkiségéről szól. Könyvek kiadását is tervezzük, többek között megjelentetjük a Szalézi volt-e Don Bosco? című kiadványt, és úgy készülünk, hogy zarándoklaton járjuk végig Szalézi Szent Ferenc életének főbb állomásait. Novemberben pedig a rendünk jubileumi tudományos konferenciát rendez Rómában.

 

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2022. január 23-i számában jelent meg.

 

Magyar Kurír/Szaléziak.HU

 

Kapcsolódó cikkek

Az Egyetemes Tanács és Don Bosco – Alfred Maravilla első kézből

Az Egyetemes Tanács és Don Bosco – Alfred Maravilla első kézből

#Szalézi világ 2022-08-06, Szombat

Don Bosco egyetemes szent, és senki sem maradhat közömbös iránta, akinek volt alkalma megismerni őt vagy személyiségét. Valdocco első Oratóriumának..

Olaszország – Szalézi Szent Ferenc szívének jelenlétében

Olaszország – Szalézi Szent Ferenc szívének jelenlétében

#Szalézi világ 2022-06-21, Kedd

A vizitációs nővérek moncalieri kolostora adott otthont június 16-án és 17-én Szalézi Szent Ferenc szívereklyéjének, amelyet általában a trevisói..

Artemide Zatti, az első szent szalézi testvér

Artemide Zatti, az első szent szalézi testvér

#Szalézi világ 2022-04-12, Kedd

Interjú Pierluigi Cameroni szalézi atyával, a szalézi rend egyetemes posztulátorával Artemide Zatti szalézi testvér szentté avatása kapcsán.

Szalézi Szent Ferenc, a kommunikátor – Bensőségesség mint a kommunikáció forrása

Szalézi Szent Ferenc, a kommunikátor – Bensőségesség mint a kommunikáció forrása

#Szalézi világ 2022-04-01, Péntek

A tömegtájékoztatásért felelős főtanácsos, Gildasio Medes atya a „Szalézi Szent Ferenc, a kommunikátor – Belső zarándoklat s bölcsesség és a..

A békét és a szolidaritást kommunikálva

A békét és a szolidaritást kommunikálva

#Szalézi világ 2022-03-26, Szombat

A szalézi tömegtájékoztatás lengyel küldötteinél tett animációs látogatása során március 15-én Varsóban Gildasio Mendes atya, a tömegtájékoztatásért..

Címkék

 • 1% • 28EK • adomány • advent • Afrika • ajándék • akció • alapítás • alapítvány • Albertfalva • áldás • áldozat • alkalmazás • állandó • állás • Amerika • Amoris Laetitia-családév • Ángel Fernández Artime • animátor • Argentína • Ars Sacra Fesztivál • Ázsia • beiktatás • béke • betegség • bevándorlók • bicentenárium • boldoggáavatás • boldoggáavatási eljárás • BoscoFeszt  • börtön • Brazília • búcsú • Budapest • bűnmegelőzés • bűvészet • Centenárium • cigány pasztoráció • Clarisseum • Colle Don Bosco • család • cserkészek • csoda • DélAmerika • DélSzudán • digitális • digitális oktatás • díj • Don Bosco • ...
Összes címke
Adó 1%
< „Egy csepp mézzel” – szaléziak Szalézi Szent Ferencről a katolikus tévébenNyergesújfalu - Don Bosco házi hittanverseny >