Főoldal / Magyar Tartomány / Baj - Nyári oratórium – így is lehet
A Tata közelében fekvő Baj községben nincs szalézi jelenlét – még a közelben sem –, mégis eljutott ide a szalézi lelkiség, köszönhetően egy lelkes fiatalnak, Szmodis Borbálának, aki sikeresen „megfertőzte” az egész családját, barátait. Ő és testvérei animátorok, édesanyja, Szmodis Mónika pedig szalézi munkatárs lett és lelkesen segítenek a nyergesújfalui oratóriumban. De nem elégedtek meg ennyivel: idén már második alkalommal szerveztek önálló nyári oratóriumot lakóhelyükön – egyre nagyobb sikerrel. Erről kaptunk egy rövid beszámolót.
Az idén már második alkalommal rendeztük meg Bajon a nyári oratóriumot július 25-29. között, melynek a baji Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) szolgált helyszínül. A tavalyi évhez mérten nagyobb létszámmal, 24 animátorral és segítővel és 57 gyermekkel, akikkel együtt játszhattunk, beszélgethettünk, táncolhattunk.
Tavaly nyáron még kicsit félve, de idén már nagyobb bátorsággal vágtunk bele ebbe a kalandba. A célunk mindvégig az volt, hogy átadjuk a fiataloknak a szalézi lelkiséget, Jézus örömhírét és ők ezáltal tovább vigyék azt a többi embernek. A lelki tartalmak mellett, amik a közös imák, szentmisék, „jóéjszakátok” és „jóreggeltek” voltak, szerepet kapott a sok játék, a strand, a nevetések, a beszélgetések. Nagyon sokan segítettek és támogattak abban, hogy ez a tábor létre jöhessen. Az idén pedig már több segítőt is kisanimátorrá avathattunk a tábornyitó szentmise keretében, amit Derossi Raja szalézi atya, péliföldszentkereszti igazgató tartott.
Amikor annak idején Bosco atya meglátta a sok elveszett fiatalt az utcán, felkarolta őket és foglalkozott velük. Így alakult meg az oratórium és lassan ez intézménnyé is vált a világban. Ezt a lelkiséget követve döntöttünk úgy 2021 nyarán, hogy létrehozzuk mi is ezt a közösséget, hirdetve Isten szeretetét és Don Bosco tevékenységét.
A tábor témája a szuperhősök voltak. Gondoltunk itt a nem mindennapi és a mindennapi szuperhősökre is. A napot „jóreggelttel” kezdtük és „jóéjszakáttal” fejeztük be. Ezt a szokást is a szalézi hagyományoknak köszönhetően vettük át. Ezek a részek mindig rejtettek magukban lelki tartalmat, amin a nap folyamán gondolkodhattak a fiatalok, beszélgethettek róla. Majd animációval folytatódott a reggel, ami egy kitalált történetet dolgozott fel az aktuális témáról. A gyerekek korcsoportonként a csoportpercek alkalmával vagy azon kívül erősíthették a kapcsolatot egymás között. Minden napnak megvolt a maga programja. Az egyik napot játékkal töltöttük, a másik nap strandolni mentünk vagy éppen a rossz idő miatt filmet néztünk. Az utolsó nap délelőttjét és egyben a tábort is szentmisével zártuk le, amit Kovács Csaba Albert atya, a plébánosunk celebrált.
Számomra az oratórium mindig is egy családot jelentett, ahol egyenlőek vagyunk mindannyian, és Bajon éppen ez valósult meg. A tábor alkalmával sok gyerek arcán észrevettem az őszinte mosolyt, ami nélkül az oratórium nem is lenne az, ami. Reméljük, hogy jövőre is lesz alkalmunk Isten segítségével azt a sok arcot megmosolyogtatni, hiszen Don Bosco is azt tanította nekünk: „Légy vidám és tedd a jót!”.
Joó Viktória, szalézi kisanimátor/Szaléziak.HU
