Boldog I. János Pál pápa mosolya máig bátorít minket
2022-09-08 Csütörtök | #Aktuális | ARCHIVÁLT
pápa • boldoggáavatás •
Boldog I. János Pál pápa a Szűzanya szeretetének és imádságának támogatását kérte apostoli szolgálata megkezdéséhez: „Aki a gyermekkoromtól kezdve mindvégig finom gyengédséggel irányította az életemet, továbbra is vezesse lépteimet, hogy szavam az Úrra szegezett szemmel és elmével annak a Péternek a hangja lehessen, mely egykor örömteli szilárdsággal vallotta meg hitét: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”.
Isten hívő népe szeretettel őrzi szívében a Luciani pápa emlékét
Albino Lucianit 1978. augusztus 26-án választották pápává és 33 napos, igazán rövid péteri szolgálata után lobbant el élete lángja. Isten hívő népe azonban megőrizte a szívében az emlékét, főként finom, a lélek mélyéből fakadó mosolyát. 1978. szeptember 28-án halt meg dolgozószobájában, a vatikáni Apostoli Palotában. Hat nappal később, 1978. október 4-én temették el és Róma városa szó szerint megsiratta a „mosolygó pápát”, mert a temetési szertartás kezdetén eleredt az eső és csak a végén állt el. Az eső ellenére több mint egymillió hívő zarándokolt ravatalához, hogy személyesen vegyen búcsút Luciani pápától (ahogy most is esett az eső a boldoggáavatása során). A búcsúztatók közt ott állt Karol Wojtyła krakkói bíboros-érsek, akit nem is egészen két héten belül az utódjává választottak meg, 1978. október 16-án. A „távolról jött pápa” névválasztása „egy életre” – sőt a boldoggáavatással immár „az örökkévalóságra is” – hozzákapcsolta a „mosolygós pápához”, hiszen a II. János Pál pápa névvel azt akarta folytatni, amit elődje elkezdett: követni XXIII. János karizmatikus zsinati kezdeményezését és VI. Pál nyomdokába kívánt lépni, aki nemcsak végigvitte és lezárta a zsinatot, hanem a maga páratlan egyensúlyozó szerepével elkezdte azt a gyakorlatba átültetni. I. János Pál pápa névválasztása helyesnek bizonyult. Azóta nevének mindkét pápáját, XXIII. Jánost és VI. Pált is szentté avatták, de még azt is, aki nevének „második kiadásaként” 1979. augusztus 26-án, egy évvel Luciani pápa megválasztása után – az iránta való hálás tisztelet jegyében – ellátogatott a szülőfalujába, mai nevén Canale d’Agordóba, amelynek a főtéren a templommal szemben található a Papa Luciani-emlékház.
VI. Pál pápa 1972-ben tisztelete jeléül pápai stóláját Luciani pátriárka nyakába helyezte
Mindössze 44 év telt el a „mosolygós pápa” halála után, ám ez alatt az Egyház megmérte annak a 33 napos péteri szolgálatnak a súlyát és hozzáadva megelőző életét, a „legfőbb tekintély” véleménye nyomán úgy találta, hogy méltó a nevét a szentek és boldogok nagy albumába beírni.
Albino Lucianit gyermekkorában a szegénység evangéliumi iskolája nevelte, ami nagyon fogékonnyá tette őt Jézus valóságos arca iránt. Szülei először Svájcban voltak vendégmunkások, majd az apa a Velence melletti Murano üvegfúvó munkása lett. A szülők nagy és mégis tisztes szegénységben nevelték négy gyermeküket, akik közül értelmességével és lelki fogékonyságával kitűnt az Albino fiú. Saját döntése révén került szemináriumba, míg végül 23 évesen pappá szentelték. Pályáját káplánként otthon kezdte a szülőfalujában, majd néhány éves lelkipásztori munka után szemináriumi elöljáró és teológiai tanár lett. Miután Rómában a Gergely egyetemen doktorált, a bellunói egyházmegye helynökeként szolgált. 46 éves volt, amikor XXIII. János pápa 1958. december 15-én kinevezte Vittorio Venetó-i püspökké, majd december 27-én felszentelte a vatikáni Szent Péter-bazilikában. 1962 és 1965 között püspökként vett részt a II. Vatikáni Zsinat ülésein. A zsinat után négy évvel 1969. december 15-én VI. Pál pápa velencei pátriárkává nevezte ki, majd újabb négy év után 1973. március 5-én VI. Pál pápa bíborossá kreálta. De már egy évvel korábban egy mély-értelmű mozzanatra került sor, amikor 1972. szeptember 16-án Luciani pátriárka fogadta a Velencébe látogató VI. Pál pápát, aki tisztelete jeléül pápai stóláját Luciani pátriárka nyakába akasztotta.
Az igazi pápai stóla „krisztusi szelíd jármát” jelentette 33 napra
Az igazi pápai stólát, mint egy „krisztusi szelíd jármot” hat évvel később helyezte a vállára a bíborosi testület döntése nyomán a Gondviselés. 1978. augusztus 26-án, a konklávé második napján, a harmadik fordulóban, tehát szokatlanul gyorsan pápává választották. Vonakodott elfogadni a megválasztást, meg is rótta társait: „Quid mihi fecistis? Dominus parcat vobis! Mit tettetek velem? Az Úr bocsásson meg nektek!”.
I János Pál pápa beiktatási homíliájából: Add, hogy Péter szava lehessek!
Amikor 1978. szeptember 3-án a Vatikánban ünnepélyesen megkezdte legfőbb pásztori szolgálatát, ugyancsak latin nyelven kezdte a beszédét. Most ennek a beiktatási szentmisének a homíliájából idézünk, mintegy annak a jelzésére, hogy miként látta és értelmezte ő maga számára az előtte álló péteri szolgálatot.
Az új pápa első szentbeszéde nyelvi felépítésében is üzenet: latinul olaszul és franciául
Az új pápa első szentbeszéde nyelvi felépítésében is üzenet. Homíliája első negyedrészét latinul mondta el, ezzel az indoklással: „Homíliánkat latinul szerettük volna kezdeni, mert – mint ismeretes – ez az Egyház hivatalos nyelve, hogy mintegy kézzelfoghatóan és hatásosan érintsük az egyház egyetemességét és egységét”.
Lélekben átöleli Isten egész Népét
Imádságos és hálatelt szavakkal köszönte meg az élő Istennek, hogy az emberi értelem számára megfoghatatlan módon a vállára helyezte az egyház legfőbb pásztori tisztét. Ebben a minőségében lélekben átöleli az egész egyházat, mely az Apostolfejedelem sírja körül egybegyűlt és köszönti Isten egész Népét, a szolgálatban vele együtt működő bíborosokat, püspököket, papokat, szerzeteseket és világiakat, a közéletben tevékenykedőket, a dolgozókat, a családokat, a művészet és a gazdaság világában fáradozókat, a munkásokat, a külföldre került emigránsokat, a mindkét nemből való fiatalokat - latinul utriusque sexus adulescentibus -, a gyerekeket, betegeket, a szenvedőket és a szegényeket.
A péteri feladat az isteni törvény hiteles értelmezése
Az Isten hegyéhez özönlő népek izajási próféciája azt a reményt hordozza, hogy a népek hatalmas fegyvereiket a béke eszközeivé alakítják. Ez a hegy Isten templomát jelképezi, melynek alapköve Jézus Krisztus, aki pedig apostolokra alapította az egyházát. „Te Péter vagy, és erre a sziklára építem egyházamat” – szól Jézus e súlyos, nagy és ünnepélyes szavakkal Simonhoz, János fiához. Az Úr Simon nevének Péterre változtatásával egy különleges küldetés átruházását sejteti, megígéri neki, hogy saját Egyházát építi rá, amelyet nem nyomnak el a gonosz vagy a halál erői. Az Úr átruházza Péterre Isten országának kulcsait, ezáltal a legmagasabb felelőssé teszi az ő Egyházáért és hatalmat ad neki az isteni törvény hiteles értelmezésére. A Péterre bízott emberfeletti feladatok láttán Szent Ágoston figyelmeztet bennünket: „Péter természeténél fogva egyszerűen ember volt; kegyelemből keresztény, még bőségesebb kegyelem által az egyik és egyben az első apostolok közül”. A pápa hálás szívvel köszönetet mondott mindazon bátorításért és bíztatásért, amit megválasztása első pillanatától fogva kapott Rómában és világ minden részéből, mert az Isten ismét látható Fejet adott Egyházának. Nagy és szent elődje, Nagy Szent Leó pápa spontán szavait idézte: „Szent Péter szakadatlanul elnököl székhelye felett, minthogy olyan egységben van összekapcsolva az Örök Főpappal, mely soha el nem múlik”. És ezért a ragaszkodás minden megnyilvánulása, amelyet felém intéztetek, valójában annak az osztályrésze, akinek mi szolgálunk”.
Az Egyház az evangélium alázatos hírnöke a föld minden népe számára
Beszéde végén az új pápa az egyházi diplomácia nyelvén, franciául szólt és szeretettel köszöntötte a többi egyházak és egyházi közösségek küldöttségeit, melyekkel még nem élik együtt a teljes közösséget, de együtt fordulnak a Megváltó Krisztus felé és egymás felé haladnak a szentségben és a kölcsönös szeretetben. Külön köszöntötte az államfőket és a különféle képviseleteket, mert ebben a Szentszék és az Egyház iránti megbecsülést és bizalmat látja, amely az evangélium alázatos hírnökeként a föld minden népe számára segíti megteremteni az igazságosság, a testvériség, +a szolidaritás és a remény légkörét.
„Mindig a Szűzanya gyengéd keze irányított”
Utolsó fohászát Luciani pápa a Szűzanyához intézte és Isten Anyja, a Salus Populi Romani és a „Mater Ecclesiae” szeretete és imádsága támogatását kérte apostoli szolgálata megkezdéséhez. A Szűzanya, aki a gyermekkoromban, majd később szemináriusként, papként és püspökként finom gyengédséggel irányította az életemet, továbbra is világosítsa meg és irányítsa lépteimet, hogy szavam az Úrra szegezett szemmel és elmével annak a Péternek a hangja lehessen, mely egykor örömteli szilárdsággal vallotta meg hitét: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”.
Boldog I. János Pál pápa a Szűzanya szeretetének és imádságának támogatását kérte apostoli szolgálata megkezdéséhez: „aki a gyermekkoromtól kezdve mindvégig finom gyengédséggel irányította az életemet, továbbra is vezesse lépteimet, hogy szavam az Úrra szegezett szemmel és elmével annak a Péternek a hangja lehessen, mely egykor örömteli szilárdsággal vallotta meg hitét: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”.
Vértesaljai László - www.vaticannews.va/Szaléziak.HU
