A történetek Szűz Mária, az istenanya sugárzó szeretetét és közbenjáró szerepét emelik ki, a Kegyelmek Anyjaként ábrázolják. Műfajilag a klasszikus elbeszélés, legenda, példabeszéd, mese kategóriájába tartoznak.

A szeretet és segítőkészség kiterjed emberre és állatra egyaránt. A pók ajándéka című mesében egy kis pók az egyetlen dolgot teszi, amit megtehet, hálót sző a barlang bejáratához, hogy megmentse a sötétben szorongó szent családot Heródes király gyilkos katonáitól. A Szűzanya mutatványosa című elbeszélés hőse egy Barnabás nevű akrobata, aki belefáradva az emberek mulattatásába, csendre és békére vágyik, ezért beáll szerzetesnek egy kolostorba. Folyamatosan szembesülnie kell azonban azzal, hogy szent könyveket másoló, Istent dicsőítő verseket író tudós társai lenézik, mert semmihez nem ért. Barnabás szomorú emiatt, és a Kisjézust karjában tartó Madonna szobrához imádkozik. A Szűzanya pedig megvilágosítja, hogy szolgálja az Urat azzal, amihez ért. Mert ha őszintén, tiszta szívvel teszi, akkor Isten szemében értékes az is, ha akrobatikus mutatványaival dicsőíti Őt.

A hitetlen fiatal zsidó című novella a II. világháborúban játszódik, a nácik által megszállt Franciaországban. A kíméletet nem ismerő hatalom azt tehet a kiszolgáltatott zsidókkal és ellenállókkal, amit akar. Isten irgalmából azonban a Szűzanya segítő kegyelme ebben a végletesen tragikus helyzetben is működik. A Gestapo által megkínzott, hívő katolikus Renouvin számára a rózsafüzér mindennapi imádkozása jelenti a lelki vigaszt. Az önmagát ateistának valló zsidó rab, Raymond pedig – akit rabtársai már halottnak tartottak – egy emberileg kilátástalannak látszó pillanatban Paul Claudel Délben a Szűzanyánál című versét kezdi el szavalni: „Csak azért jöttem, Szűzanya, hogy nézzelek. Hogy nézzelek, sírjak a boldogságtól, tudjam, hogy a fiad vagyok és itt vigyázol…”

Mária szeretete kiterjed az arra méltatlanokra is, ezt ábrázolja a Péter, a katona című humoros írás. A mennybe jutáshoz elegendő lehet a szeretetből sokszor elmondott Üdvözlégy Mária-imádság is, az isteni Bíró, Jézus Krisztus kegyelméből, ahogy a címben megnevezett katona túlvilági sorsa bizonyítja. Az ördögöknek a pokolban pedig marad a mérgelődés: „Mária teljesen tönkretesz bennünket! Folyton ellopja a lelkeket, akik hozzánk tartoznak! Ha ez így megy tovább, becsukhatjuk a boltot!”

Az ég kapuja című legenda félelmetes főhőse, a kegyelmet nem ismerő Aldebrando lovag a jobb latort személyesíti meg. Az egész világot bejárja, hogy megtalálja az ég kapuját, mert számára nem létezik bevehetetlen erőd, s ha kell, erővel, lóháton lép be rajta. Önteltség, dac, vakmerőség a vezérlőelvei, de miközben egy életen át keresi az ég kapuját, „szíve, amely látszólag kőből volt, észrevétlenül és lassanként meglágyult”. Ám az ég kapuja ott van a közelében, a Szűzanya tiszteletére emelt szentély, amelyen keresztül maga Mária vezeti a hajdan sokak által rettegett, de az idő múlásával lelkileg átalakult, megszelídült lovagot a mennybe.

Az Isten szeretetének vitéze című példabeszéd főszereplője, Emiliani Jeromos sorsa azt példázza, hogy a legnagyobb hősnek tartott személy is kerülhet olyan helyzetbe, egyik pillanatról a másikra, amikor nem marad számára más, mint az Istenhez és az istenanyához való fohász. Az őszinte imádság pedig meghallgatásra talál, és így lesz a dicsőségből mélybe zuhant Emiliano Jeromos nagy szentjeink egyike, a szegények és kicsinyek védelmezője, a szomaszkai rend meglapítója.

A Csoda Montemagnóban című elbeszélés a szalézi rend megalapítójának, a szeretetre alapozó katolikus pedagógia megalapítójának, Bosco Szent Jánosnak a Mária-tiszteletét mutatja be. Soha nem azt mondta, hogy „ezt vagy azt fogom tenni”, hanem mindig, „a Szűzanya ezt vagy azt teszi”. Hite feltétlen volt abban, hogy isteni fia kegyelméből Mária képes csodát tenni, és nem hagyja cserben a benne bízókat.

A kötetben elmesélt történetekben bemutatott Mária legfontosabb tulajdonságai: mindenkire, a bűnösökre is kiterjedő szeretet és irgalom. Kegyelme még az arra méltatlanokra is kiterjed, a második isteni személy, Jézus Krisztus pedig, aki Megváltója és gyermeke is egyben Máriának, jóváhagyja kéréseit, mert „amit a Szűzanya tesz, az mindig jól van”.

Bruno Ferrero: Máriáról mesélek neked
Fordította: Nagy Brigitta, Don Bosco Kiadó, 2019

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel-Magyar Kurír/Szaléziak.HU