Főoldal / Szalézi világ / Cagliero 11 – 2019. március
Cagliero 11 – 2019. március
2019-03-19 Kedd | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
misszió • misszionárius •
2018-ban az egyház 39 papja halt erőszakos halált. Don Bosco azt mondta: „Mikor egy szalézi a munkája közben hal meg, az a nap a rend dicsőséges napja.” Mennyire az, ha az a szalézi vértanúként adja életét!
Ebben a hónapban, amikor belépünk a böjt időszakába, lépjünk még egyet előre Ferenc pápával, a nyolc boldogsággal. „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.” Alázatos szelídséggel válaszolni, ez az életszentség (Gaudate et Exsultate 74.) A szalézi misszionáriusok éppen így szoktak reagálni, erre pedig Szalézi szent Ferenc ösztönözte őket. A mindennapok nehézségei – kulturális különbségek, barátságtalan éghajlat, képmutatás, üldöztetés – sem győzik le a misszionáriust, Don Bosco fiát, mert vele van a karizma édessége, amely elhivatottságát gyümölcsözővé teszi.
Érdekes a története Shirieda atya, első generációs japán szalézi keresztény és szalézi hivatásának. Egy szalézi testvér rajtakapta őt fiatal korában, amint szöget lopott a házunkból. Ezzel próbált apjának segíteni a háborús időkben, hogy felépíthessék házukat. A szalézi testvér nem büntette meg őt, hanem barátjának nevezte, megtöltötte zsebét szögekkel és arra kérte, hogy többé ne lopjon. Ezt mondta: bármikor jöhet, ha bármire szüksége van, mindig szívesen látják.
Mindig alázatos szelídséggel, Don Bosco kedvességével válaszoljatok, ez teszi mássá a szalézi misszionáriust.
Guillermo Basañes szalézi atya, a missziókért felelős egyetemes tanácsos
Hírek
Január 25-27. között tartottuk a világszintű missziós konzultációt. A résztvevők között voltak a missziós animáció régiós koordinátorai, a rendfőnökség missziós bizottságának tagjai és Pápai Szalézi Egyetem közösségének tagjai, akik hozzászóltak a misszió témájához. Eltöprengtünk missziós animációnkon a rend különböző régióiban, megosztottuk a jó gyakorlatokat és tanulmányoztuk a ránk váró kihívásokat, elkezdtük kidolgozni azon javaslatokat, amelyeket az Egyetemes Káptalanra küldünk majd el.
A rendfőnök és tanácsa jóváhagyta „Az önkéntesség kézikönyve a szalézi misszióban: A szalézi missziós önkéntesség identitása és orientációi” című dokumentumot. Hivatalosan 2019. január 31-én tették közzé. Ez a dokumentum nagy segítségére lesz a tartományoknak, mivel kritériumokat és irányelveket tartalmaz a missziós önkéntesség előmozdítására a fiatalok között.
Február 15-17-ig területi találkozó zajlott Ausztriában (Bécsben) az Európa Terv 15 új fiatal misszionáriusával. (Ausztriából, Franciaországból, Angliából, Albániából, Koszovóból). Ezt a tapasztalatok megosztása, egymástól tanulás, különböző visszacsatolások jellemezték.
A Pápai Szalézi Egyetemen szemináriumot tartanak, amelynek témája: „Új utak egy amazóniai jellegű egyház számára”. Lehetőséget ad arra, hogy elgondolkozzunk a régiós szalézi jelenléten, a reánk váró kihívásokon, a megteendő lépéseken az ottani népek, különösen a fiatalok evangelizációja érdekében.
Március 26-27-én Madridban nemzeti szeminárium lesz, témája a missziós animáció, címe: „A misszió – lelkipásztori megújulás”. Jelentős kezdeményezés ez, mert meg lehet majd vitatni, hogy a tartományi projektek középpontjába állított missziós animáció hogyan eredményezhet apostoli lendületet. Az ifjúságpasztoráció felelősei és a missziós ügyek küldöttei vesznek majd részt rajta.
Szalézi missziós imaszándék
A keresztény közösségek jogainak elismeréséért
Hogy a keresztény, különösen a fenyegetett közösségek érezhessék Krisztus közelségét, és elismerjék jogaikat.
A szalézi család az Egyház kebelén belül öt kontinensen folytatja misszióját különböző helyzetekben, ezen helyzetek közül némelyikben az Egyházat nemcsak a vallási fundamentalizmus, de a szekularizmus is fenyegeti. Imádkozzunk, hogy a szaléziak továbbra is a fiatalok nevelői és lelkipásztorai lehessenek, eljuttathassák őket a szentáldozásig és az evangélium melletti tanúságtétel bátorságáig.
Szeretni fogok a végsőkig : P. António Cesar Fernández
2019. február 15-én forróság volt Nohaóban, Burkina Faso Boulgou tartományában. Három szalézi érkezett a vámhoz. A togói Loméből jöttek, az ouagadougoui misszióba tartanak. Felfegyverzett gerillák jönnek, megölnek öt állami alkalmazottat, elveszik a szaléziak autóját. Észrevesznek egy idősebb papot, félreállítják. Halkan megbeszélnek valamit, majd a papot az erdőbe kísérik. Három lövés hallatszik. A gerillák visszajönnek, felbőgetik motorjukat, eltűnnek, csak a sűrű füst marad utánuk.
Ott, Burkina Faso földjén fekszik holtan a szalézi António Cesar Fernández. Péntek van, a kilencedik óra (15.00). Ez az ő nagypénteke. A Megváltóhoz hasonló, de a három szög helyett Cesar atyának három lövés jutott – nem a kezébe és lábába, de kettő a gyomrába, egy a fejébe. Krisztus számára a kálvária az útja betetőzése volt, ezzel mondott igent az ő Atyjának, ezzel mutatta ki az emberiség iránti odaadó szeretetét. Cesar atya számára Afrikában jött el útjának vége 72 évesen, miután 55 éven át volt szalézi, 46 évig pap, 37 évig misszionárius. Ez volt annak az életpályának a vége, amelyet az Úr és a fiatal afrikaiak iránti szeretet töltött be. Don Bosco azt mondta: „Mikor egy szalézi a munkája közben hal meg, az a nap a rend dicsőséges napja.” Mennyire az, ha az a szalézi vértanúként adja életét!
Február hónapban (25-én) az Egyház a szalézi vértanú szenteket ünnepli: Versigliát és Caravariót. Ők forrón szerették azt a népet, akik közé hivatásuk vezette őket: életüket adták értük. Őket is egy erdőben lőtték agyon. Cesar atya a 2019-es év mártír papja. 2018-ban az egyház 39 papja halt erőszakos halált. Cesar mindig is szeretett első lenni: ott volt az első szalézi csoportban, amely Togóban lerakta alapjait a virágzó szalézi jelenlétnek. Mindig is első akart lenni, de Jézus szolgálatában az első, első azok között, akik megteszik az első lépéseket.
„Ha valaki közületek első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája. Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” (Mk 10, 44-45)
Cesar atya halála gyászba borította családját és földijeit a spanyol Pozoblancóban. Szalézi testvérei gyászolják azt a rendtársat, aki példamutató volt a tartományban, azt, aki jól tudta, hogyan kell a kultúra részévé tenni Don Bosco karizmáját a misszióban. Gyászolják őt Burkina, Togo, Benin, Szenegál, Mali, Guinea, Elefántcsontpart egyszerű emberei, akik között élve mindig jót tett mindenkivel.
Ahogy Faustino atya mondta: „Beteljesedett az az élet, amelyet a szeretet és szolgálat töltött be, amelynek gyümölcsei halála utána is megmaradnak.” Jézus szavaira emlékeztet minket ezzel: „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn 12, 24)
Cesar atya tanúságtétele végérvényesen hirdeti az evangéliumot. Örömteli szalézi élete arra hívja a fiatalokat, hogy éljenek teljes életet, boldogan, teljes szívükből szeretve. Nagyon érdekes az a kis videó a neten, amely az ő megszentelt életének tanúságtételeként maradt ránk. Szavai egyszerűek, mély értelműek, egy olyan életet összegeznek, amely az adásról szól: „50 éve vagyok szalézi, 50 éve volt az örökfogadalmam. Amit erről mondhatok: a szalézi élet, a szalézi hivatás az Úr kegyelme, soha véget nem érő lánca a köszönetnek. Nagyon sokat kaptam az Úrtól, kapcsolatot a fiatalokkal, különféle helyeken élő fiatalokkal, akik megtanítottak szalézinak lenni és annak lenni, ami most vagyok. Hálát adok ezért, mert nem érdemlem meg ezt a hivatást. Nagyon szépen köszönöm, Istenem. Bátorítom mindazokat, akik magukénak érzik ezt a hivatást: válasszák ezt. Bár nem könnyű, nagyon nagy öröm, hogy szolgálhatom a rendet és a fiatalokat.”
A mennyben továbbra is hálát ad szalézi hivatásáért, azokért az áldásokért, amelyekkel az Úr elhalmozta a misszióban, a kegyelemért, hogy a fiatalokkal és a fiatalokért élhetett. Most már ő is így énekel: „Köszönöm, hogy megadtad a mártírok pálmaágát.” Köszönjük!
P. Martín Lasarte SDB
A szalézi missziós életszentség tanúságtétele
Don Pierluigi Cameroni SDB, a szentté avatási ügyek posztulátora írja:
Boldog Alexandrina Maria da Costa (1904-1955) portugál szalézi munkatárs és az Eucharisztia nagy misztikusa. Ily módon fejezte ki, mennyire vágyik az életszentségre: „A Te feltámadásod, ó, én Jézusom, felemeli lelkem ahhoz a szeretethez és kegyelemhez, melyre úgy vágyakozik szívem. Szent akarok lenni. Szenvedek majd azért, hogy eltűnjék a világból a hiúság, hatalomvágy, gőg és a pénz hiábavaló pazarlása. Szenvedek majd, hogy minél nagyobb területekre jusson el a misszió, ezáltal elterjedhessen Jézus szava, az egyetlen igazság. Arra vágyom, hogy minden ember szent legyen.”
Szaléziak.HU