Főoldal / Szalézi világ / Don Bosco Szalézi Szent Ferenc adósa
Don Bosco Szalézi Szent Ferenc adósa
2021-04-09 Péntek | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
Vajon Szalézi Szent Ferenc tettei és személye nélkül létrejött volna-e valaha Don Bosco megelőző módszere? És miért pont őt választotta az ifjúság szentje az általa alapított rend lelkiségének forrásául? Feltehetjük a kérdést még radikálisabban: „Igazi SZALÉZI volt-e Don Bosco?” Ezekre a kérdésekre ad választ Gianni Ghiglione, Szalézi Szent Ferenc gondolatának egyik legnagyobb ismerője.
Néhány olyan mondat, amelyeket a piemonti szent életrajzában találunk, a szeretetreméltóság pedagógiai áramlatához nyúlik vissza, amely más gyümölcsökkel együtt a Tridenti Zsinatból, a Katolikus Egyháznak a protestáns reformáció földrengése után megvalósított fárasztó megújulási tevékenységéből fakadt. Ghiglione atya szerint néhány olyan kifejezés, amely megtestesíti a megelőző módszert - „fontos megnyerni a fiatalok szívét”; „törekedj arra, hogy szeressenek, utána könnyebben engedelmeskednek”; "neveljünk jó keresztényeket és becsületes állampolgárokat" - még ha Don Bosco szívéből is fakadtak, Szalézi Szent Ferenc elméjéből fakadtak.
Ezek a gyökerek semmit sem vonnak le Don Bosco zsenialitásából, aki képes volt lefordítani a megérzéseket és az innovatív módszereket, melyek ezáltal a fiatalok, különösen a leginkább veszélyeztetettek számára nyújtott szolgálatának sarokköveivé váltak. És amikor, mint most, szükség van az oktatási vészhelyzet kezelésére, vagyis a felnőttek csökkent képességére összpontosítani és továbbadni a személyiség (és következésképpen a szocialitás) alapértékeit, e gyökerek keresése és kiterjesztése a jelenben olyan kötelezettség, amit a szalézi házakban vállalni kell és nem csak ott.
"Két szép és fontos dolog van, amit Szalézi Szent Ferenc ma is megtaníthat nekünk" - húzza alá Ghiglione atya. „Az első a barátság érzése”: számtalan nyomot találunk erre az életrajzában, pontos meghatározását pedig a leveleiben. „Amikor Párizsban befejezte tanulmányait, a hazatérése Annecy-be több mint 300 kilométeres utat jelentett gyalog, lóháton és hintóban négy diáktársával együtt, akikkel nyilvánvalóan nagyon szoros kapcsolatban állt.” El tudjuk képzelni, milyen bizalom uralkodott közöttük, ami lehetővé tette számunkra, hogy mélyreható véleményt alkossanak a könyvek mellett töltött évekről, a világ állapotával kapcsolatos észrevételekről, egymás álmairól: nem formális közelség, nem felületes csevegés, hanem a szívek igazi találkozása volt ez az út, amely a baráti utazás szimbólumává válik.
„Írásai, levelei a barátsággal kapcsolatos megfontolások és bizonyságok aranybányája ”- idézi fel Ghiglione. Andrea Ravier összegyűjtötte a „lelki barátság leveleit”, ahol minden címzett egy férfi vagy nő, akit Ferenc pap nagyon alaposan, sok esetben a lelkük legmélyéig ismert.
Mit sugallhat ez a mai fiataloknak (és másoknak), akik „hajlamosak inkább lesütni a szemüket és a mobiltelefonjuk fölé hajolni, mint hogy egy eszmecsere során mások szemébe nézzenek?” – teszi fel a kérdést Ghiglione atya. Gyors poénokat és gondolatokat küldünk a közösségi médián keresztül, de Ghiglione atya azt ajánlja, hogy „igyekezzünk mély dolgokat is kommunikálni, megélni és továbbítani!”
„A második dolog, amit Szalézi Szent Ferenc ma üzen nekünk, a saját jellemünk gondozása” – folytatja a szalézi tudós. „Ő sem született szentnek: büszke volt és indulatos, készen állt fellépni a számára ellenszenves emberekkel szemben.” Nemes származása egyfajta középkori lovaggá tette őt, aki készen állt arra, hogy eltörölje a sértéseket, vagy egyszerűen mutogassa a büszkeségét. A szelídség, amelyet a szent püspöknek általában tulajdonítottak, nem volt jellemének vele született tulajdonsága, hanem egy kitartó tanulás eredménye: „Forrt az agyam, de Isten kegyelméből ellenőrzés alatt tartottam az érzéseimet” – vallotta be barátainak. Az önkontroll - amelyet a másokkal való kapcsolataiban és a lelkipásztori szolgálata során betartott - spirituális aszkézisének része. Egy életen át tartó önnevelés, amely nem az érzések elfojtására irányult, hanem hogy átalakuljon mások iránti empátiává.
Don Ghiglione számára ezt a „leckét” folytatni kell, számos olyan kapcsolati probléma megoldása érdekében, amelyek manapság annyira gyakoriak. „Személyes konfliktusok uralkodnak a családokban, a munkatársak között, maguk a társadalmi-nevelői szereplők között. Még a párkapcsolatok is sokszor »ugranak«, mert a két személynek nincs egy kiművelt jellege, amely türelemből, tiszteletből, önuralomból áll.”
Ez a szaléziság, és Don Bosco a zászlajára tűzte azzal, hogy Szalézi Szent Ferenc nevét belefoglalta szerzetesi „családjának” címerébe: „A fiatalok nevelésének projektje, amely fokozatosan kiterjedt az egész világra, a szeretetreméltóság, az értelem és a vallás jól ismert elvein alapul ”- erősíti meg Gianni Ghiglione.
Végül elégedetten ezzel zárja: "A mi módszerünk olyan módszer, amely messziről jön és messzire megy!"
ANS – Torino/Szaléziak.HU
