A kávéválasztáson keresztül jobban megérthetjük a szerzetesrendek és kongregációk közötti különbségeket, mint egyes tankönyvekből.
Tudtad, hogy a cappuccino, az eszpresszó és a forró tej mennyei keveréke nevét nem a habos "sapkájának", hanem a kapucinus testvéreknek, a ferences rend tagjainak köszönheti? De ez nem igazán segít abban, hogy megtudd, mi a különbség a domonkos és a jezsuita között, vagy hogy a sarutlan karmeliták miért nem csak karmeliták, és miben különböznek a kapucinusok a többi ferencestől, noha mindannyian nagyon jámboran rendelnek kávét.
Ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre részletes válaszokat kapjunk, érdemes alaposan tanulmányozni a Katolikus Egyházon belüli különféle rendek, kongregációk és intézmények 2000 éves történetét. De vannak rövidebb és szórakoztatóbb módszerek is ezeknek a dilemmáknak a megoldására.
A Tea With Tolkien weboldal a közelmúltban közzétette a Gyűrűk Ura karaktereinek rövid listáját aszerint, hogy milyen kávét rendelnének. Most rajtunk a sor, hogy példájukat követve megkíséreljük elmagyarázni a különböző katolikus szerzetesrendek, intézmények és kongregációk különleges karizmáit. Természetesen a magyarázatok meglehetősen leegyszerűsítettek, de minden bizonnyal humorosak és jóízűen nevethetünk rajta. Tehát képzeljük el, hogy egy csapat különféle szerzetes összegyűlik egy kávézóban. A rendelés valahogy így nézne ki:
Az első a sorban egy ferences. Rendel egy cappuccinót (csakazértis!) cukor nélkül. Kóstolás után megköszöni az Úrnak a tehén nővért, aki bőkezűen ellát bennünket tejjel. Áldott legyen az én Uram!
Következik a domonkos. Ahogy az egy feketecsuhástól elvárható, eszpresszót rendel: nem bonyolult, rendkívül egyszerű: „Istenien egyszerű” – magyarázza a szerzetes.
A harmadik a sorban egy karmelita. Rendel egy hideg italt hab nélkül. Következik a sarutlan karmelita, aki ugyanazt rendeli, de még hidegebb italt szeretne még kevesebb habbal.
A szalézi odamegy a pincérhez: "Ez nem a megfelelő kávéfőzési módszer, fiam. Hadd mutassam meg, hogyan kell csinálni” – és leckét ad neki kávéfőzésből.
A jezsuita a legnagyobb frappuccinót rendeli a kávézóban, minden díszítéssel, Isten nagyobb dicsőségére. Egy másik jezsuita csalódottan néz rá, miközben keserű mate teáját szürcsöli.
Egy bencés lép be a kávézóba egy zacskó kávébabbal, amit ő maga pörkölt, egy kávéfáról, amit maga nevelt. Magával hozza a kávédarálóját, és maga készíti el az italt. A végén saját kávézót nyit.
A trappista gondosan jegyzetel, és később kávéízű sört készít.
Egy karthauzi, akit még senki sem látott, odamegy a pincérhez, és vizet kér tőle a csapból. Aztán csendesen távozik.
si.aleteia.org/Szaléziak.HU
