Augusztus 20. ma naptárunkban piros színnel nyomtatott nap: „Állami ünnep”. Azután fekete betűvel írt: István és Vajk neve olvasható. A kimúlt vörös diktatúra idején: „Alkotmány ünnep” és „Új kenyér ünnep” elnevezéssel is illették ezt a napot. Keresztény magyar hazafi lelkületében ez a dátum Szent István király névnapja volt és marad. Személyének nagyságát ismerve és megvallva őrizhetjük meg emlékét méltóképpen. Keletnek és nyugatnak egyaránt tudomásul kell vennie és illik elismeréssel adózni: mi, magyarok adtuk az első szent királyt az egész keresztény világnak!
Államalapítóként apja, Géza fejedelem művének befejezője. Kardos, koronás és apostoli király a kereszténység felvételpével és házassága révén csatlakozott Európához, az 1000-1038 közötti uralkodása idején. Törvényekkel megszilárdította a hatalmát. Önállóságát és országa függetlenségét mindvégig megőrizte.
Imre fiához írt „Hasznos Intelmek” számunkra is irányadó üzenetsor a magyar jövőépítéshez. Példát adott arra is, hogy tanulni, dolgozni, alkotni és a környezethez alkalmazkodni kell. Más népek fiait is – megfelelő módon és céllal – érdemes befogadni közénk.
Iránymutató és rendelkező intelmek rövidített ismertetése sorban: 1. a katolikus hit megőrzése; 2. az egyházi rend becsben tartása; 3. a főpapokat megillető tisztelet; 4. a főemberek és vitézek tisztelete; 5. az igaz hitélet és türelem gyakorlása; 6. a vendégek befogadása és a rászorulók gyámolítása; 7. a tanács súlya és fontossága; 8. a fiak kövessék az elődöket; 9. az imádság megtartása; 10. a kegyesség, irgalmasság és más erények gyakorlása.
Királyi záradék: „Mindez, amit fentebb érintettünk, alkotja a királyi koronát, nélkülünk sem itt nem tud senki uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni. Ámen.”
Az országgyarapító király
A keresztény hitre térítéshez papokat, a földművelés és a mesterségek elsajátításához tanítókat, továbbá a kultúra elterjesztéséhez nagyműveltségű embereket hívott meg. Személyileg nem lett sem a világi hatalmak (keleti és nyugati császárság), sem a pápa vazallusa. Velük „egyenrangú” királyként kiegyensúlyozott diplomáciai kapcsolatot épített ki és tartott fenn. Egyházpolitikája – később az egész Árpád-házra is jellemző – sem nyugati, sem keleti, hanem közép-kelet-európai, „Kárpát-Duna-táji” volt. Ezek figyelembe vételével építette ki a vármegye rendszer mellett a tíz egyházmegyét. Azonos súllyal emeltetett nyugati mintára várat Pannonhalmán, kolostort Veszprémvölgyben, magyar zarándokházat Rómában és Bizáncban.
Végrendelkező király
Imre fia tragikus és korai halálával összefüggésben – trónörökös hiányában, görög császárok példáját követve – István király a halála előtt nagy művét: Országát és a Szent Koronát Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Azóta Égi Anyánk: „Magyarország Patrónája” és hazánk: „Mária országa”.
Szent István király dicső emlékének őrzői
Szombathely város szomszédságában található Szentkirály, valamint felesége, Gizella királyné kíséretéhez tartozott Herman vitézről elnevezett Gyöngyöshérmán település. Közigazgatásilag mindkettő Szombathelyhez tartozik. Pusztacsó község (Vas megye) címere a „rendszerváltozás” után teljesen új formában készült el és 2001. június 16-án került sor az avatására. A címer: bíbor színű, hegyes végű pajzsban Szent István király szentkoronás feje arany glóriával övezve lebeg középen. A szimbólum jelentése: mivel hagyományon alapuló jelkép nem állott rendelkezésre a régmúltból, ezért a község XVII. században épült templomának védőszentje, Szent István király képmását helyezték a címerpajzsra. A község téglalap alakú zászlaja – balról arannyal, jobbról bíborral – két sávra hasított, 170x100 cm-es mezője közepére helyezték az új címert. Szent István király ábrázolása a település címerén és lobogóján az országban egyedüli és példaértékű, ezért figyelemre méltó Pusztacsó címere és zászlaja.
Az emlékművek közül kiemelkedik Budapesten a Halászbástya közelében felállított lovas ércszobra. A fővárosban, a nevét viselő Bazilikában ereklyeként őrzik egykor áldásos tevékenységet végző, ép kezét: a „Szent Jobb”-ot, melyet ünnepnapján körmenettel kísérnek a keresztény magyar hívők.
Az egyházi énekek közül a legismertebb: „Ah, hol vagy magyarok/Tündöklő csillaga” kezdetű, 1763-ból való Dőri kéziratos. Ez a mű a legszebb egyházi énekek egyike, mellyel a magyarság Szent István királyhoz fordult szorongatott helyzetében! A népi szerzemények közül jelentősaz „Ó Szent István dicsértessél” kezdetű moldvai csángó ének. A refrénje visszatérő-ismétlődő könyörgés: „Kérünk, mint apostolunkat és az első királyunkat!/Szent István, nézz mennyből le szép magyar népedre!”
Emlékeztető
Mi, magyarok soha ne feledjük, hogy ezeréves nemzeti múltunk Szent István király személyében testesül meg a legkifejezőbben. Az Ő személyéből nőtt ki a magyarság krisztusi hite, a Szent Koronából eredeztető jog, országunk, hazánk, a „kárpáti népközösség” és annak békéje.
Időszerű fohász
Több mint két és fél évszázada éneklik katolikus templomainkban: „Hol vagy, István király?/Téged magyar kíván”. Most, 2021 augusztus 20-án ismét hozzá száll imádságos énekünk.
lovag vitéz Donát Ármin
nemzetőr dandártábornok
az 1956-os forradalom hőse
