Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvét hétfőn 7 óra 35 perckor, 88 éves korában a vatikáni Szent Márta-házban visszaadta lelkét a teremtő Istennek. A Szentszéki Sajtóközpont 9.56-kor olasz nyelven adott ki tájékoztatást.
Kevin Joseph Farrell camerlengo bíboros húsvéthétfőn reggel fájdalommal jelentette be Ferenc pápa halálát, a következő szavakkal:
„Kedves testvérek, mély fájdalommal kell hírt adnom Ferenc Szentatyánk haláláról. Ma reggel 7.35 perckor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és az egyház szolgálatának szentelte. Arra tanított minket, hogy az evangélium értékeit éljük hűséggel és egyetemes szeretettel, különösen a legszegényebbek és kirekesztettek érdekében.
Végtelen hálával eltelve az Úr Jézus valódi tanítványaként mutatott példájáért ajánljuk Ferenc pápa lelkét a Szentháromságos Isten végtelen irgalmas szeretetébe”.
A pápát 2025. február 14-én, pénteken vették fel az Agostino Gemelli Poliklinika Kórházába, miután több napig hörghuruttól szenvedett.
Ferenc pápa klinikai helyzete fokozatosan romlott, orvosai február 18-án, kedden kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak.
38 napos kórházi kezelés után a néhai pápa visszatért vatikáni rezidenciájába, a Casa Santa Martába, hogy tovább gyógyuljon.
1957-ben, a húszas évei elején járó Jorge Mario Bergogliót szülőhazájában, Argentínában megműtötték, hogy eltávolítsák tüdejének egy részét, amelyet súlyos légúti fertőzés érintett.
Ahogy öregedett, Ferenc pápa gyakran szenvedett légúti megbetegedésektől, sőt influenza és tüdőgyulladás miatt lemondta a 2023 novemberére tervezett Egyesült Arab Emirátusok látogatását is.
2024 áprilisában a néhai Ferenc pápa jóváhagyta a pápai temetési szertartások liturgikus könyvének frissített kiadását, amely a még be nem jelentett gyászmisét fogja irányítani.
Az Ordo Exsequiarum Romani Pontificis második kiadása számos új elemet mutat be, beleértve azt is, hogyan kell kezelni a pápa halandó maradványait a halál után.
A halál megállapítása a kápolnában történik, nem abban a szobában, ahol meghalt, és a holttestét azonnal a koporsóba helyezik.
Diego Ravelli érsek, az apostoli szertartások mestere szerint a néhai Ferenc pápa azt kérte, hogy a temetési szertartásokat egyszerűsítsék, és összpontosítsák az Egyház Krisztus feltámadt testébe vetett hitének kifejezésére.
„A megújított rítus – mondta Ravelli érsek – még inkább igyekszik hangsúlyozni, hogy a római pápa temetése Krisztus pásztorának és tanítványának, nem pedig e világ hatalmas emberének a temetése.
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Szülei az olaszországi Piemont tartományból vándoroltak ki Argentína fővárosába. Egy vegyipari technikumban szerzett érettségit követően 1958-ban lépett be a szemináriumba és ekkor kezdte meg noviciátusát a jezsuitáknál.
1969-ben szentelték pappá, majd 1973-tól az argentin jezsuita provincia elöljárójává választották.
1992-ben szentelték püspökké. 1998. február 28-án Szent II. János Pál pápa Buenos Aires érsekévé és Argentína prímásává nevezte ki. A 2001. február 21-én tartott konzisztóriumon a lengyel pápa bíborossá kreálta.
2005-től pápává választásáig az Argentin Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.
- március 13-án, XVI. Benedek pápa lemondását követően, a bíborosok testületének döntése értelmében a Katolikus Egyház 266. pápája lett. Szent Péter utódaként a Ferenc nevet választotta.
Ferenc pápa trónra kerülésének első pillanatától kezdve értésünkre adta, mik lesznek pontifikátusának kulcsszavai: béke, közelség, szegénység, peremterületek.
Elődei hagyományát folytatva nem maradt a Vatikán falain belül, szívesen utazott. Első útja Lampedusa szigetére vezetett, de ott volt a Rio de Janieró-i ifjúsági világnapon is.
XVI. Benedek emeritus pápával a megválasztása után többször találkozott. Gyakran töltöttek időt együtt, és ezt a szokásukat egészen a leköszönt pápa haláláig megtartották.
A következő évben Ferenc pápa a megbékélés és a párbeszéd üzenetével a Szentföldre és Törökországba utazott. Ebben az évben beszédet intézett az európai vezetőkhöz, felhívta a figyelmüket arra, hogy a haszon helyett az emberi méltóságot tekintsék magasabb rendű értéknek.
Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben írta meg a Laudato si enciklikát, amelyben felhívta minden jószándékú ember figyelmét a „közös otthon” gondozására és a legkiszolgáltatottabbak védelmére, akik számára biztosítani kell „otthont, munkát, földet”. Ferenc pápa 2015 szeptemberében Kubába majd New Yorkba látogatott, ahol a Ground Zero emlékműnél imádkozott és az ENSZ New Yorki-i székházában is beszédet mondott.
2016-ban meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét.
A Szentatya kezdeményezésére 2017-ben először rendezték meg a szegények világnapját. Ferenc pápa számára a szegények jelentették az „útlevelet a Paradicsomba”. Ebben az évben elutazott Egyiptomba, és eljutott a távoli Mianmarba, hogy osztozzon a rohingya nép fájdalmában.
2018-ban szinódust tartottak a fiatalokról, a fiatalokkal közösen. Ugyanebben az évben történelmi megállapodás született a Vatikán és Kína között a püspökök kinevezésével kapcsolatban.
2019-ben Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb főimám történelmi nyilatkozatot írt alá Abu-Dzabiban, amelyben elítélték a terrorizmust és az erőszakot. Ugyanebben az évben történt, hogy Ferenc pápa a pán-amazóniai régió megmentésének szentelt püspöki szinódust rendelt el. A Szentatya további intézkedéseivel megszilárdította az Egyház tisztulási és megújulási folyamatát a bántalmazott kiskorúak védelme érdekében.
2020-ban kitört a koronavírus-járvány, amikor a Szentatya imában, szavakban és gesztusokban folyamatosan éreztette a világhoz való közelségét.
A következő évben Ferenc pápa a béke zarándokaként látogatást tett a Földközi-tenger medencéjében, ahol meglátása szerint az emberiséget a „civilizáció hajótörése” fenyegeti.
- februárjától Ferenc pápa a békére vonatkozó felhívásai folyamatosak voltak az orosz–ukrán háborúval összefüggésben, csak úgy, mint az igazság, a megbékélés és a párbeszéd érdekében tett lépései a kanadai, kazahsztáni, bahreini, majd afrikai útjaival.
2023-ban a magyarországi apostoli látogatását követően történelmi utazást tett Belső-Ázsiában, Mongóliában.
2024-ben tette meg leghosszabb apostoli útját. A tizenkét nap alatt Indonéziába, Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba látogatott el.
Az év karácsonyán pedig megnyitotta a 2025. évi rendes szentévet.
Temetéséről a Vatikán később tesz hivatalos bejelentést.
Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapesti érsek Facebook-posztban emlékezett meg a húsvéthétfőn meghalt Ferenc pápáról. "Hálát adunk Istennek a kegyelmekért, amelyekben szolgálata révén részesültünk. Különös szeretettel emlékezünk két magyarországi látogatására és következetes kiállására a béke szent ügye mellett" - írta a bíboros.
vaticannews.va/magyarkurír.hu/Szaléziak.HU
