Főoldal / Szalézi világ / Kolumbia – Nyomor helyett foci
Kolumbia – Nyomor helyett foci
2018-08-04 Szombat | #Szalézi világ | ARCHIVÁLT
DélAmerika • sport • projekt •
Kolumbiában széles körben elterjedt a kábítószer és a bűnözés. Sok a fiatal munkanélküli és nincs semmilyen kilátásuk a jövőre nézve. A 17 éves Andrés Felipe Meddellínből ki akar szakadni ebből a reménytelenségből – a lelkesedése a foci iránt és a "Dad Bosco" sportprojekt segít neki ebben.
Ha korán reggel felkel a nap Kolumbia második legnagyobb városa, Medellín fölött, megkezdődik a mindennapi káosz az utcánkon, hangos dudálással, olajos füsttel és több tízezer robogóval és mopeddel. Ugyanakkor a járdák tele vannak rohanó emberekkel, köztük sokan a kolumbiai válogatott sárga mezét viselik. Még az is tudja, mikor játszik a nemzeti válogatott, akit egyáltalán nem érdekel a foci, mert ilyenkor az utcák elnéptelenednek.
A nyomornegyed, mint az erőszak forrása
Robledo Aures egyike a számos nyomornegyednek, amelyek a város peremén gombamód elszaporodtak az utóbbi években. Itt találkozom egy fiatalemberrel, aki a jól ismert sport segítségével, amelyet annyira szeret, egy teljesen más jövő felé törekszik. Andres Felipe tizenhét éves, és itt él az édesanyjával, a mostohaapjával és a húgával csak néhány percre a Ciudad Don Boscótól, ahol többnyire tartózkodik a hét folyamán.
A Ciudad Don Bosco egy komplexum, ahol többszáz gyermek elhelyezéséről gondoskodnak, és tanulási lehetőséget biztosítanak az alacsony jövedelmű családokból, vagy nehéz körülmények közül származó fiataloknak. Andres a tanórákon egy félénk fiú, aki csendben ül a helyén, és figyel - sok más sráccal ellentétben, akik mászkálnak, hangos zenét hallgatnak és alszanak az osztályban. „A Ciudad Don Bosco nagyon sokat jelent nekem. Olyan lehetőségeket kínálnak nekünk, amilyeneket egyébként sehol sem kapnánk. Nem csak tanulhatunk itt, hanem sportolhatunk is. Ezért annyi időt töltök el itt, amennyit csak tudok.”
A „Dad Bosco” program
Mint sok más fiú Kolumbiában, Andres is focibolond. Amikor barátaival focizik, a félénk fiú vezetővé válik, aki elkapja az ellenfelét, és irányítja csapattársait. Carlos Mario Florez, a Ciudad Don Bosco programmenedzsere szerint "nincs más olyan játék, amely annyi vezetést, csapatmunkát, stratégiát és taktikát követel, mint a foci; mindent, ami segít az életben ".
Emiatt indította el Florez a fiatalok számára a „Dad Bosco” programot, egy labdarúgó projektet a Ciudad Don Boscóban, hogy megvédje őket a veszélyektől, amelyeket az élet a nyomornegyedekben rejteget. Megfelelő vezetés és példaképek hiánya miatt a tizenévesek gyakran ki vannak téve az erőszaknak, a prostitúciónak, a szervezett bűnözésnek, a kábítószer-kereskedelemnek és a visszaéléseknek, valamint a terhesség kockázatának. Florez meg van győződve arról, hogy nem csak lefoglalja őket a foci, hanem képes befolyásolni és megváltoztatni a fiúk életét. A „Dad Bosco” programmal mindenekelőtt a nyomornegyed fiataljait szólítja meg. A képzés mellett rendszeres fociedzéseken vesznek rész, amivel megelőzi, hogy életük a kábítószerbe és bűnözésbe süllyedjen.
Hivatásos labdarúgónak lenni Kolumbiában
Másnap reggel Andres a háza tetején áll, és egy labdát egyensúlyoz a fején. Szinte érezni lehet a láthatatlan akadályt, amely elválasztja a nyomornegyedet a lüktető város felhőkarcolói között rejtő számtalan lehetőségtől. Majd mesélni kezd: "A labdarúgás a mindenem! Legszívesebben mindig csak fociznék. Mintha ez volna az én gyógyszerem! Amikor stresszes vagyok, problémám van, vagy betegnek érzem magam, csak focizok, és már jól is vagyok." Majd a távolba mutat, a város felé: „Egy nap ott fogok játszani.” Az Atletico Nationalnak, Kolumbia legjobb csapatának az Atanasio Girardot Stadionjára gondol. Mint sok kolumbiai tinédzser, Andres egy napon profi focista szeretne lenni.
Végül eljön a hétvége! De ez nem jelenti azt, hogy Andres most rendelkezik a világ minden idejével, hogy az álmán dolgozzon. Ehelyett hétvégén segít az anyjának a háztartásban, és a mostohaapjának, hogy fölépítse a saját jövőbeli otthonukat. Az építkezésen Andres homokzsákokat cipel, míg mellette ugyanazon korú fiúk lógnak és drogoznak.
A kormányzati statisztikák szerint a munkanélküliek 52 százaléka Kolumbiában 18 és 26 év közötti fiatal. A sok szabadidő és a célok hiánya miatt könnyen behódolnak és kábítószerfüggők, vagy egy banda tagjai lesznek. De Andresnek még emellett is van ideje olyan dolgokra, amit a tizenévesek tesznek, például lóg a barátnőjével, meglátogatja a rokonait és természetesen rúgja a bőrt a barátaival való.
Egy határozott nem a kábítószerre
Egy kis utcán sétálunk a környéken az egyik futballpálya felé. Megkérdeztem tőle, hogy kipróbálta-e valaha a kábítószert. - Nem, mert nem látom semmilyen értelmét. Csak próbálja elrejteni a valóságot. Az elején, amikor találkoztam a barátaimmal, néhányan kábítószereztek és meghívtak engem is, de mindig nemet mondtam. Emellett a kábítószerek ártanak a testnek, ami viszont rossz a futballozáshoz. Tehát a sport segített nekem, hogy távol tartsam magam a drogoktól "- mondja. A futballpályához érve Andres azonnal csatlakozik a barátaihoz, akik már játszanak.
Néhány nap múlva visszatérek Ciudad Don Boscóba. Ma vannak a vizsgák, és nincs tanítás. Ennek ellenére ott látom Andrest és osztálytársait a futballpályán, nagyon közel az igazgatói irodához. "Andres Felipe ügye szokatlan, ő a kivétel a szabály alól" - magyarázza Carlos Mario Florez. A "Dad Bosko" futballprogram célja, hogy az olyanokat, mint Andres, minél jobban kiképezzék és példaképként állítsák a többiek elé, hogy kövessék példáját, és távol tartsák magukat a kábítószerektől és a bűnözéstől. A cél az, hogy minél több gólt lőjenek a boldogsághoz.
www.donboscomission.de/Szaléziak.HU
